Zsámbék > Közélet
Helyi termék – helyi érték

2009-08-04 09:10:23
1339 olvasás

A Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület június 26-án tartotta első helyi termék-konferenciáját, ahol a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), a Magyarok Szövetsége, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Védegylet, a Magosfa Alapítvány, a Biokultúra Egyesület, a Szövetség az Élő Tiszáért, a BudaVidék Zöldút Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szakértőinek segítségével egy hosszú távú program kidolgozásába kezdtek. A részletekről Rágyanszky Zsuzsanna, az egyesület alelnöke számol be.

A program első lépéseként a helyi termelők, szolgáltatók, vállalkozások, valamint lehetséges fogyasztóik számára szeretnének fórumot teremteni, hogy aztán a közvetlen értékesítési formák, a helyi piacok, vásárok megújításával, a meglévő üzletekben helyitermék-polcok elhelyezésével a tudatos vásárlást erősítsék. Ennek érdekében a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület a honlapján lehetőséget ad minden termelőnek a bemutatkozásra és helyitermék-adatbázist hoz létre.

Mire jó a helyi termék?

A Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület a közelmúltban megalapította helyitermék-csoportját. Azok az egyesületi tagok kezdeményezték ezt és a hozzájuk kapcsolódó hosszú távú programot, akik már régóta ún. helyi termékeket készítenek, szeretnének ebből a tevékenységből megélni és nem a munkanélküliek számát gyarapítani.

Mi a helyi termék?

Helyi alapanyagból, helyi munkaerővel készülő termék, amelyet a helyi vásárokon, piacokon vagy a készítő saját házában, gazdaságában adnak el helyi vásárlóknak. Ilyen lehet pl. Juliska néni tyúktojása, Magdi biolekvárja, bodzaszörpje, Kriszti kézműves csokija, Zsuzsa asszony házisajtja, Miska bá’ disznótorosa, de Éva kerámiái, Sanyi faragványai, a szociális foglalkoztató szőttesei is gyarapíthatják a terméklistát.

Hol vannak a helyi piacok?

Sajnos legtöbbjük már csak a képeslapgyűjteményekben sárguló régi fotókon! Ugyanis fogyasztói és globalizált társadalmunk elsilányította őket, sőt, hatályos jogszabályaink szinte lehetetlenné teszik a köztereken kialakítandó piacocskák megszületését. Hiszen a multik mindent nagyon meg tudnak szervezni nekünk, mit fárasszuk magunkat piacra járással, kosarak cipelésével, mikor beülhetünk a szép és kényelmes, részletre vásárolt autónkba és elmehetünk a hipermarketekbe, ahol nem csupa deformált, görbe, méreten aluli uborkát kapunk, hanem szép sudarat, szabványosat, ráadásul télvíz idején is! Minek is szegény Juliskának, Magdinak, Zsuzsinak, Miskának meg Sanyinak annyit vacakolni a kertjével, fájával, disznójával, kecskéjével, mikor a legolcsóbb távol-keleti, nyugat- és dél-európai árukat a szánkba teszik? Nos, az ironikus kérdésekre ma már tudjuk a húsbavágó választ:
 
A legolcsóbbnak tűnő áru a legdrágább!

Mitől? Hát attól, hogy elveszi a munkát Juliskától, Magditól, Miskától…, a legelőt és a kertet felveri a gaz, aztán mehetünk parlagfüvet irtani… , ők meg segélyért az önkormányzathoz. Meg attól, hogy a rengeteg szállítás, hűtés, tartósítás mennyi energiát igényel és hogy károsítja a környezetünket! Talán a legnagyobb kár az emberi (társadalmi) kapcsolatokban keletkezett ezzel a folyamattal: elveszett a termelő és a fogyasztó közvetlen kapcsolata, amely a kölcsönös bizalmon és egymásrautaltságon alapult.
Nincs más tennivalónk tehát, mint visszaállítani a közvetlen kereskedelmet, a helyi piacokat a normális paraszti logika alapján: én megtermelem – te megveszed azt, amire szükséged van tőlem.
Ilyen egyszerű.

Vagy mégsem ilyen egyszerű?

Sajnos nem. Ezért kellenek azok a civil szervezetek, amelyek a multiérdekeket szolgáló törvényekkel szembefordulva megpróbálják a helyi termékeket a fogyasztók, helyben lakók és turisták számára hozzáférhetővé tenni.

 Mit tehet egy egyesület, alapítvány?

Összegyűjtheti a kistérség értékeit, amely lehet épített, természeti, turisztikai, néprajzi, gasztronómiai, ipari, mezőgazdasági, szellemi, stb., és ezeket megfelelő formában, a célközönség igényeihez igazodva tálalja különféle „projektekben”.
Azaz: turisztikai termékcsomagokat hoz létre, programokat, közösségi megmozdulásokat, adott célért folyó kampányokat szervez, közösséget formál, piacot szervez, szomszéd településeket ellenségből barátokká, de legalábbis együttműködő társakká tesz, több települést érintő túraútvonalakat, tanösvényeket épít ki, stb. Kifogyhatatlan a civil társadalom kreativitása! És milyen vonzó az a kisváros vagy falu, ahol a nyüzsgő (helyi) piacon nem győzünk válogatni a sok (helyi) érdekesség, finomság között!
Egyre több a tudatos vásárló meg a méltányos és közvetlen kereskedelem híve, egyre többen szeretnének egyedi, kézműves és kisszériás termékeket venni. Egyre többen keresik a biotermékeket, mind többen az élelmiszerekből is azokat szeretnék megvásárolni, amelyekről tudni lehet, hogy ki, hogyan és miből készítette. .

Átvehető minták

A Magosfa Alapítvány már működteti helyi termékes hálózatát a Dunakanyar jobb partján és a Duna-Ipoly Zöldúton. Vácon őszönként méltányos vásárokat rendeznek. (www.magosfa.hu)
A Szövetség az Élő Tiszáért a termelőket összegyűjtve piacokat szervez országszerte (www.elotisza.hu), ill. szakértőivel közreműködik országos politikai döntések befolyásolásában is a Védegylettel karöltve (www.vedegylet.hu).  Nemrég a kistermelőket érintő jogszabályok módosítását kezdeményezték, több, mint 30 civil szervezet csatlakozott hozzájuk, mert a kistermelők ellehetetlenítése a falusi életmodell halálát jelenti.
Nagyszabású mozgalmat hívott életre a Magyarok Szövetsége: a múlt hagyományait idéző, nagy érdeklődésre számot tartó programokat, vásárokat szerveznek Magyarok Vására néven.
(www.magyarokszovetsege.hu)
A Falusi és Agrárturisztikai Szolgáltatók Országos Szövetsége pedig kiválóan összefogja, szervezi, menedzseli azokat a mikrovállalkozásokat, amelyek kitapossák az utat az ezután a falusi turizmusból megélni szándékozók számára. (www.fatosz.hu )
 
Megmozdult a Zsámbéki-medence is

Június végén a kistérség idegenforgalmi egyesülete konferenciára hívta össze a helyi termékek népszerűsítésében érdekelt szervezeteket, vállalkozásokat, önkormányzatokat, magánszemélyeket.
Az előadások nemcsak elméleti alapokat adtak és a fentiekben érintett fogalmakat tisztázták, hanem konkrét ötletekkel segítették a résztvevőket saját vállalkozásuk elindításában, megújításában, ill. a közösségi, települések közötti összefogást sürgették.
Ennek egyik látványos eleme a hamarosan „élesben üzemelő” helyitermék-polc, amelyet természetesen a kistérségben élő fafaragó készített el, s a helyi bútorfestő fogja kidíszíteni.
Az első polcot az egyesület finanszírozta és a Pátyon működő nagy forgalmú pizzéria fogja felállítani saját üzletében. A közös cél az, hogy a vásárlók közvetlenül – e formában is – megismerhessék a helyi termékeket.
Hiszen ott lesz rajta Juliska néni tyúktojása, Kriszta csokija, Magdi lekvárja, Zsuzsa asszony házisajtja, Miska bá’ disznótorosa… és az egyesület idegenforgalmi kínálatát bemutató minden kiadvány.
 A szervezők várják a további polcok elhelyezéséhez a vállalkozók ajánlatait, ill. azokat a kistermelőket, akik még nem kapcsolódtak be a programba.

Továbblépés

A helyitermék-polcokon kívül az egyesület szeretne kis, helyi piacokat szervezni azokon a településeken, ahol még/már nincsenek, évente egyszer-kétszer méltányos vásárokat tartani, de szeretné megőrizni azokat a szépen kialakult hagyományos kézműves vásárokat is, amelyek elsősorban a búcsúkhoz kötődnek a falvakban és a fővárosiakat is nagy számban vonzzák.
Mivel már két éve elindult a szervezőmunka a településeket összekötő zöldút-hálózat kiépítésére több civil szervezet összefogásával, ezt a tevékenységet is összekötik a helyi termékek menedzselésével. (www.budavidek.rulez.org )
A helyi termékekről hamarosan adatbázis készül az egyesület honlapján is (www.zsambekinfo.hu).

(fotók: Salamon László)

Nyomtatás :: Bezárás