Közélet
Magyarország jövőképe a Szent István-terv alapján

2005-12-01 16:00:35
990 olvasás

Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének tagja a terv részleteit osztotta meg a közönséggel november 14-én a Budakeszi Polgári Körök meghívására. A Nemzeti Fejlesztési Terv olyan jövőképet kíván felmutatni, mert jövőkép nélkül nem lehet élni.


Az Európai Unió költségvetése 2007-2013 közötti időszakra szól. A nekünk juttatott pénzeket úgy lehet a leghatékonyabban felhasználni, ha már jó előre elterveztük a helyüket. A terv meghatározza, honnan jövünk, kik vagyunk, hová tartunk, szélesebb kontextusba helyezve a tisztán pénzügyi megközelítést. A terv első része a nemzettel, mint emberekkel foglalkozik. Fontos a csökkenő születésszám növelése, mivel jelenleg csak 1,3 gyerek jut egy nőre, és a reprodukcióhoz 2,1 gyerekre lenne szükség. A határon túli magyarok esetében olyan nyelvstratégiára és támogatáspolitikára van szükség, amely segít otthon magyarnak maradni. A cigánysággal kapcsolatban a tervezet az asszimiláció mellett és a szegregáció ellen foglal állást, leszögezve, hogy a társadalomnak ez a csoportja szenvedte meg leginkább a rendszerváltozást.

A második részben a kultúra, oktatás, egészségügy és gazdaság kérdéseivel foglalkozik a terv. A kultúrát a műveltségi területek összességének tekinti, mely téren komoly veszteségeket szenvedtünk. Az oktatásban szükséges a versenyképesség megőrzése.

A katasztrofális népesedési adatok mellett az egészségügyi állapot a másik terület, ami komoly aggodalomra ad okot. Az egészségügyi rendszernek a szolidaritás és nem a profit elvén kell működnie, és el kell érni, hogy az egészség a köztudatban érték legyen. Ki kell építeni az ökoszociális piacgazdaságot, és a versenyt ésszerű keretek között korlátozni kell, hiszen nem mindenki tud versenyezni (öregek, betegek, hátrányos helyzetűek). A Kárpát-medencében be kell vezetni az integrált környezetgazdálkodást, a vízzel való észszerű gazdálkodást, hiszen a víz ma már az olaj mellett a legfontosabb tényező.

A gazdaság területén a „nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazdaság van az emberért” elvet kell érvényesíteni. A terv fokozottan kívánja támogatni a kis- és középvállalkozásokat. Cél a tudás alapú gazdaság megteremtése, amelyben kulcságazatnak tekinthető az informatika és a gyógyszeripar, valamint a turisztika.

Az Európai Unióból, bár gondokkal küzd, nem lehet kimaradni, és a magyar kultúra fontos színt jelent Európában.

A hozzászólók nagy része egyetértett a tervvel, csak éppen a konkrétumokat hiányolta, csak az általánosságok szintjén mozgónak találta. Az előadó elmondta, ezek kidolgozása még hátra van, a terv csupán egy olyan keretet kíván nyújtani, aminek mentén a gyakorlati lépések megtehetőek.

Gábriel Győző



Nyomtatás :: Bezárás