Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Alkotmánybírósághoz fordul Budaörs

Közélet > Budaörs

2016-10-27


Alkotmánybírósághoz, ombudsmanhoz és további hazai és európai jogorvoslati fórumhoz fordul Budaörs a szerintük törvénysértő szolidaritási hozzájárulás miatt, amellyel mintegy 2,3 milliárd forintot kíván elvonni az állam a harmincezres várostól - döntöttek az október 19-i rendkívüli képviselő-testületi ülésen.

Wittinghoff Tamás polgármester rámutatott, hogy elsősorban emiatt a napirend miatt kellett rendkívüli ülést összehívni, hogy ne fussanak ki a határidőkből. Az előterjesztés ugyanis, amelyet hosszabb vita után  a képviselők 12 igen és 2 nem szavazattal fogadtak el, felhatalmazást ad arra, hogy az önkormányzat ügyvédi segítséggel Alkotmánybírósághoz, az Alapvető Jogok Biztosához, az Emberi Jogok Európai Bíróságához valamint más uniós ill. Európa tanácsi szervekhez, továbbá rendes bírósághoz forduljon, utóbbinál kártérítési igény érvényesítése érdekében.

Wittinghoff Tamás polgármester a napirendi pont felvezetéseként elmondta, hogy nemcsak az iskolák fenntartói, majd működtetési jogát vette el az állam az önkormányzatoktól, hanem – a kormány korábbi ígéretével szemben - ezzel összefüggésben néhány önkormányzatra még egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást is kivetettek. Budaörs esetében ez többszörösen meghaladja azt a 900 millió forintot, amit az önkormányzat korábban az intézményei működtetésére fordított. E szolidaritási hozzájárulás következtében egyébként országosan 23 milliárd forintot kívánnak beszedni, amely 10 százaléka Budaörsöt terhelné – mintha egy egymilliós lélekszámú nagyváros lenne – tette hozzá a polgármester. Budaörs az adóerő-képesség alapján való állami finanszírozás számítás első Fidesz-kormány általi bevezetését követően intézményei fenntartásához mindössze a kiadások 10 százalékára kapott állami támogatást, összesen mintegy 1 milliárd forintot.(Más önkormányzatok esetében ez 40-60 százalék.) Most nemcsak ezt akarja elvenni a kormány, hanem ennél jóval többet, összesen 2,3 milliárd forintot. Ez pedig mind a 2/3-os önkormányzati törvényt, mind az Alaptörvényt sérti, amely az önkormányzatok kizárólagos hatáskörébe utalja a saját bevételek feletti rendelkezést. Elmondta: ha ez ellen nem próbál meg az önkormányzat minden eszközzel fellépni, akkor felelőtlenül gazdálkodik a vagyonával.

Császárné Kollár Tímea (Jobbik) köztörvényes esetnek minősítette az önkormányzat pénzének ilyen mértékű elvonását. Ezt a pénzt minden gyerektől vonják el, függetlenül attól, hogy milyen pártra szavaztak a szülei – tette hozzá. Mindaz, amit ugyanis az önkormányzat létrehozott, és vásárolt az iskoláknak, néhány év alatt teljesen le fog amortizálódni, mert az állam nyilván nem a budaörsi intézmények karbantartását fogja elsődlegesnek tekinteni, ha vannak falvak, ahol a tető is félő, hogy beszakad.

A napirend miatt az ülésen megjelent, és szót kért Csenger-Zalán Zsolt a térség országgyűlési képviselője, aki az SZMSZ-nek megfelelően az önkormányzati képviselői hozzászólásokat követően kapott szót 2 percben (amit aztán a polgármester többször meghosszabbított). Dr. Bakó Krisztina ezt megelőzően meg is szólította a képviselőt azt tudakolva, mit tett annak érdekében, hogy ne vonjanak el ekkora összeget az általa képviselt Budaörstől, hányszor szólalt fel ez ellen.

Az országgyűlési képviselő felszólalásában kifejtette, hogy akkor, amikor az oktatási rendszert átszervezték, és azt újra állami feladattá tették, a cél az esélyegyenlőség biztosítása volt. Itt Budaörsön mindegy, hogy egy gyerek hol lakik, milyen a vallása stb., az önkormányzat ugyanazt a szolgáltatást biztosítja számára. Egy országgyűlési képviselőnek az a feladata, hogy ezt országos szinten is megpróbálja érvényesíteni. Kijelentette: a fenntartói jogok elvételét követően a korábbi riogatások ellenére Budaörsön nem csökkent az iskolák színvonala. Elmondása szerint a jogszabályról való döntéskor nem lehetett pontosan látni, hogy a szolidaritási hozzájárulás hány települést és milyen mértékben érint – ez csak később derült ki számára. Hozzátette: ez felfogható egyfajta progresszív adóztatásnak, amit a liberális oldal  kívánatosnak szokott tartani.

Elismerte, hogy sok igazság van Wittinghoff Tamás kijelentéseiben, aki arról is beszélt, hogy a szolidaritási hozzájárulásról egyeztetés, előkészítés, bizottsági tárgyalás vagy hatástanulmány nélkül, egy utolsó pillanatban a költségvetésbe betett passzus alapján döntöttek. Ha a hozzájárulás az iparűzési adóbevételeket is érinti, az valóban probléma lehet – jegyezte meg. Kijelentette: kész ebben az ügyben lépni a kormányzat irányába, ehhez azonban információkra van szüksége, amit a polgármestertől meg is kért.

Wittinghoff Tamás válaszában rámutatott: igenis csökkent a színvonal, mert az Illyés Gyula Gimnáziumnak be kellett szüntetnie a nagyon is sikeres szakközépiskolai képzését, ami nagy veszteség. Az, hogy másban nem volt színvonalcsökkenés, csak annak köszönhető, hogy az önkormányzat mintegy 400 millió forintot tett hozzá a helyi oktatás finanszírozásához a KLIKK helyett, hogy továbbra is megvalósuljanak szakkörök, szolgáltatások, megkapják a pedagógusok a megszokott bérüket stb.

A progresszív adóztatás kapcsán aláhúzta: „én még nem láttam olyat, hogy egy állam az önkormányzatait progresszív módon adóztassa – ez is valószínűleg az unortodoxia része. Ráadásul ez a 2,3 milliárd forint nevetséges összeg ahhoz képest, amit az állam értelmetlen célokra eltapsol, arra viszont elegendő, hogy egy-egy önkormányzatot tönkre tegyenek.” Az országgyűlési képviselő által kért információk kapcsán megjegyezte, hogy 16 féle dolgot kért tőle Csenger-Zalán Zsolt, ezeknek azonban vajmi kevés köze van a szolidaritási elvonás jogosságához (pl. mennyit költ a város civilszervezetekre); forrásaik felosztásáról ugyanis az önkormányzatoknak joga dönteni.

forrás: budaörs.hu

Vissza