Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


A Keszi-települések 20 éves hagyománya

Múltunk tanúi > Budakeszi

2007-07-30


Július 27-én ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette a húsz éves jubileumát ünneplő Keszi-találkozó rendezvénysorozata Budakeszin. A Keszi és a többi honfoglaló törzsi nevet őrző települések polgármesteri küldöttségét Tagai István polgármester és Várnagy Enikő, a Keszi Alapítvány kuratóriumának elnöke, a rendezvény fő szervezője üdvözölte a Himnusz-szobornál. Az alapítvány létrejötte óta a történelmi gyökerű Keszi-települések egymás közötti kapcsolatainak kiépítését, a hagyományok ápolását segíti.

Tagai István, Budakeszi polgármestere köszöntőjében a rendezvényt egy nagy rokoni találkozónak nevezte. Elmondta, független civil polgármesterként számára nagyon fontos, hogy a civil kezdeményezések kibontakozhassanak és a civil kurázsi megerősödhessen, hiszen elsősorban nem a felülről hozott döntések, hanem a civil kezdeményezések vihetik előre egy település ügyeit. Ezek szimbóluma a szintén civil kezdeményezésre Budakeszin megvalósult Himnusz-szobor, az országzászló és a tövében felállított 56-os emlékmű is.

Keszi himnusz

Piros szív, fehér hó, zöld levél,
piros hajnal, fehér álom, zöld remény,
új tavasz jön, s új remény,
hogy visszatér még a fény.
Piros szív, fehér hó, zöld levél.

Esküvő, katonák, ünnepek,
ősi föld, sok vidám kisgyerek.
Szabadkán is zeng a dal
jaj, lesz-e még elég magyar?
Zeng a dal, szól a dal, hív a dal.

Zenta és szép Magyarkanizsa,
Szabadka, vén Palics szép tava
Duna parti éjszakák,
zombori rózsafák!
Ne sárgulj, maradj zöld fűzfaág!

Hogyha kell, esküszöm elmegyek!
esküszöm, hogyha kell én ott leszek!
Nyílik még majd sok virág,
az orgonák, rózsafák.
Ne sárgulj, maradj zöld fűzfaág!

Meghallgatható itt!

A rendezvény hagyományainak megfelelően a vendéglátó polgármester meggyújtotta a Barátság Tüzét, majd Hegedűs Zsuzsanna elénekelte a Keszi-himnuszt, melyet 2002-ben az ő éneke nyomán választott magának a közösség. Az ünneplők átvonultak az országzászlóhoz, ahol az Árpád-év, a honfoglalás 1111., a magyarok helyzetét a Kárpát-medencében megerősítő pozsonyi győztes csata és Árpád halálának 1100. évfordulója emlékére az Árpád-ház zászlajának kibontása sajnos műszaki okokból átmenetileg meghiúsult: a feltekert zászló úgy beszorult, hogy többszöri próbálkozásra sem sikerült kibontani. A szomszédos Gesztenyéskert vendéglőben az egyes delegációk bemutatására is sor került. Bátorkeszi, Gyula (Antkeszi), Gyulakeszi, Kiskeszi, Karancskeszi, Nagykeszi, Egyházaskesző, Várkesző, Kurtakeszi, Ipolykeszi, Sárkeszi, Borosjenő, Keszőhidegkút, Dacsókeszi, Bábonymegyer és Dunakeszi képviselői üdvözölhették egymást. A dunakeszi delegáció tagjaként megjelent Kisida Elek sebészprofesszor is, akit alig három hete Balczó Andrással együtt - szintén az Árpád-év kapcsán - Árpád-pajzzsal tüntettek ki. A rendezvényen részt vett András Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnöke, Hompoth Zoltán, az MVSZ Pest megyei elnöke, Ferenczy Zsuzsa, az MVSZ Etikai Bizottságának elnöke az ausztráliai Melbourne-ből és Patay Péter az Ohio állambeli Cleveland-ből, valamint Kovács Enikő és Szabó Ákos Péter alpolgármesterek és a képviselő-testület több tagja is.

A Pí-víz - kutatás

A szombat hagyományosan szekcióülésekkel telt. A víz, mint stratégiai elem címmel dr. Fülöp László agrárbiológus kutató tartott előadást, aki hazánkban a pí-víz előállítását és forgalmazását bevezette, és mai is az első számú Pí-víz-szakembernek számít. Négy évtizedes japán alapkutatás és az azt kiegészítő tízéves magyar alkalmazott kutatás eredményei szerint a pí-víz csökkenti a stressz-érzékenységet, fokozza a sportolók fizikai, lelki stressztűrő képességét, bizonyos idegrendszeri betegségeket pedig kimondottan látványosan helyreállít, növeli a föld termőképességét. A japán kutatók Szent-Györgyi Albert elméleti kutatásainak továbbfejlesztésével jutottak el a pí-víz előállításához. A kutatók szerint ez nem gyógyszer, de hozzájárul az egészség megóvásához, és meglepően nagy sikerrel alkalmazzák rákos daganatok kezelésénél. Az ülésen vendégként részt vett Balogh Gábor többszörös öttusa világbajnok is, akinek a felkészülésénél komoly szerepet játszott a víz fogyasztása.

Új népszavazásra készülnek a kettős állampolgárságért

Szekcióülést tartott a Magyarok Világszövetsége Magyarok a nagyvilágban címmel. András Imre régióelnök már a találkozó első napján bejelentette, hogy a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságának megadásáért ismét népszavazást kezdeményeznek, melyet egy millió támogató aláírás összegyűjtését követően nyújtanak majd be.

Egyesületi támogatással folytatják

Várnagy Enikő a találkozók elmúlt húsz évéről és a folytatás lehetőségéről számolt be. Május 5.-én Gyulán tizenöt település képviselőivel közhasznú egyesületet alakítottak, melynek elnöke Kóra János (Gyula, Magyarország), alelnökei pedig Kajtár Erika (Bátorkeszi, Felvidék) és Tárkányi Márton (Mezőkeszü, Erdély). A találkozó szervezését bevállaló település a jövő évtől már az egyesület anyagi támogatására is számíthat.

Keszi-liget

Minden találkozót befogadó Keszi-település emlékhelyet alakított ki, amely a közösségek ünnepi hagyományainak szerves részévé vált. Budakeszi 1987 óta negyedszer (1987., 1992., 1996. és 2007.) rendez találkozót, de emlékhelye még nincs. Most a Telki úti MOL-kúttal szemközti terület rendezésével és Keszi-ligetre keresztelésével erre is sor került. Az avatás vasárnap reggel 9 órakor volt id. Hegedűs Lóránt református püspök közreműködésével. A rendezetté vált parkban hármas halmon elhelyezett, helyi mester, Bernáth Béla által megfaragott kettős kereszten rovásírással a hét vezér és a hét törzs nevei szerepelnek.

Árpád-pályázat – Budakeszi díjazottak

A budakeszi Kálvin-teremben kiállításon mutatták be a KESZI Alapítvány által meghirdetett Árpád pályázat munkáit, amelyek közül a díjazottakat az Erdélyben megjelenő, de a Kárpát-medence magyarlakta településeire is eljutó, Napsugár és Szivárvány című gyermekirodalmi lapokban is megjelentettek. A képzőművészeti kategóriában szép munkák születtek, de az esszé-kategóriában elkészült néhány munka azt az amnéziás állapotot tükrözi, amely a felnőtt társadalom felelősségét is felveti, amiért az Árpád-évről, a pozsonyi csatáról mi magyarok olyan keveset tudunk. Pedig annak a társadalomnak, amelyik nem ismeri a múltját, nincs jövője – fejtette ki értékelésében Zsigmond Emese, a lapok kolozsvári főszerkesztője. A kárpát-medencei pályázók közül a zsűri meglepően sok budakeszi munkát díjazott.
Első díjat kapott Basa Máté és Majláth Bence Kristóf Budakesziről.
Második díj illeti Székely Melindát a felvidéki Bátorkeszin, Gál Leventét az erdélyi Zerénden, Vadász Borit és Hencz Gyöngyit Budakeszin.
Harmadikként díjazták Szegi Cyntiát Bátorkesziről és Csott Hajni Budakesziről.
Külön dícséretben részesült Dávid Eunika Kőröskisjenőn, Kiss Alexandra Zerénden, Bereznai Stella, Mészáros Soma és Dienes Vivi Budakeszin.
A díjakat a főszerkesztő a tanítás megkezdésekor ígérete szerint személyesen adja majd át.

  A képriport elérhető itt!

Kapcsolódó cikkek
A Keszi-találkozók huszadik évfordulója Budakeszin
Részletes program

Vissza