Nagy Gáspár: Csak a holtak igazára hallgass!
Múltunk tanúi > Budakeszi
2019-11-04
„Emlékezni, látni, megnevezni és sohasem félni – eme szemléleti alapelvek szerint épül Nagy Gáspár költészetének morális és poétikai rendje” – írja a költőről szóló monográfiájában Görömbei András irodalomtörténész. Nagy Gáspár neve és költészete összeforrt az ötvenhatos forradalomra való emlékezettel.
„Rendszerváltó” verseiben átütő erővel szólt arról, hogy a magyarországi forradalomra, a mártírokra emlékezni kell, a temetetlen halottakat pedig el kell temetni. Kultikussá vált versei 1984-ben az Új Forrásban, majd 1986-ban a Tiszatáj folyóiratban jelentek meg, a közlésért a párthatalom menesztette a szerkesztőket.... A 2006-os Könyvhétre jelent meg a Püski Kiadó gondozásában az 1956 fénylő arcai című, Kiss Iván grafikusművésszel közös emlékkötete. Nagy Gáspár erről így nyilatkozott a pecsigy.blog.hu-n:
"Az emlékalbum kezdeményezője Kiss Iván grafikus és animációs művész volt. A múlt év vége felé elhívott a műtermébe, hogy nézzem meg azokat a képeket, amelyeket ötvenhatos fotók, híradóképek alapján rajzolt. Ötvenhatban mindketten hétévesek voltunk, s őt is azóta foglalkoztatja a forradalom; animációs filmet is készített róla, amelyet – úgy tudom –, a mostani ötvenhatos filmek közt fognak vetíteni. Több száz grafikát néztem végig, közülük nagyon sok kép volt ismerős. Az mondta, albumot szeretne ezekből összeállítani, és – ismerve a korábbi dolgaimat –, rám gondolt, hogy írjak verset a képekhez. Nem prózára vagy lírai szövegre gondolt, hanem kifejezetten versre, „56 láthatatlan emlékművének talapzatára”. Elhoztam a rajzokat, nézegettem, és próbáltam az olvasmányaim, meg hiteles tanúk elmondása szerint fölidézni azokat a napokat. Láttam, hogy arcokban mindent ki lehet fejezni, mert ezekben a nagyon gyönyörű, sugárzó, bizakodó, fiatal arcokban fantasztikus boldogság jelenik meg; az arcokról leolvasható, hogy milyen lehetett a forradalom. Amikor az emberek kitörnek, szabadok. Egy kicsit magamat is odaképzeltem közéjük, és megpróbáltam epikusabban elmesélni ezt a történetet: először még csak a vonuló fiatal arcok jelennek meg, a lyukas zászlók mellett menetelők, utána jönnek a fegyverrel fölszerelt srácok – és így szakadt ki belőlem az album első, hosszabb verse, a Fénylő arcok és tükörképek.
S közben rájöttem, hogy ennek a történetnek már megírtam a „másik felét”, amelyik inkább megfogalmazza ötvenhat lényegét. Pár hónappal korábban írtam egy zenei inspirációjú, rekviemszerű verset, gyászmisét a halottakért, Október végi tiszta lángok címmel; ez a tatabányai Új Forrásban meg is jelent. Úgy gondolom, hogy azoknak van megfellebbezhetetlenül igazuk, akik az életüket adták a szabadságért. Ezért írom, hogy „csak a holtak igazára hallgass”. Amikor az albumhoz szánt vers első tételét írtam, az Október végi tiszta lángok el is felejtődött bennem, de írás közben végig ugyanaz az élmény dolgozott. Megmutattam a két verset Kiss Ivánnak, azt mondta, fantasztikus, minden sorhoz megvan a képe, és előttem állította össze a könyvet. Egyik oldalon a grafika, szemközt a vers, egymásra rímelnek, s így próbálnak meg minden áldozatnak, elesettnek és hősnek emléket állítani."
forrás: pecsigy.blog.hu (2016)/Gergelyi Ferenc
2019. november 2. Kossuth Rádió: "Csak a holtak igazára hallgass!" (Csűrös Csilla műsora)
Kapcsolódó cikkünk: Nagy Gáspár - Kiss Iván: 1956 fénylő arcai - 2006-09-20 (Kiss Iván filmje a filmből letölthető)
