Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Márciusi forradalmak – a világ 160 évvel ezelőtt

Múltunk tanúi > Budakeszi

2008-03-14


Elképzelhető, hogy az európai éhínségek és az ezekből adódó zavargások, népfelkelések, forradalmak, szabadságharcok, néha találmányok valamilyen távoli vulkánikus tevékenységre vezethetők vissza?

Először essen szó egy találmányról. A karlsruhei születésű Karl Drais konstruálta meg az első használható, kormányozható kerékpárt, amit akkor még nem pedállal, hanem lábbal hajtottak. Ami 1817-ben felgyorsíthatta tervének megvalósítását az az, hogy egy évvel korábban a föld másik felén óriási katasztrófát okozva kitört az indonéz Tambora vulkán. Hosszú ideig a nap nem tudott áttörni az egész glóbusz felső légrétegeiben eloszlott vulkánikus anyagokon. Abban az évben, Európában, a nyári hónapokban a hőmérséklet nem, vagy alig emelkedett a nulla fok fölé.  Éhínség tört ki. Nagyon sok emberáldozat mellett pusztultak a lovak is és emiatt leginkább csak gyalogosan lehetett közlekedni. Ezen a súlyos helyzeten a lovakat némileg pótolva akart Karl Drais a találmányával segíteni.

Az akkori emberek sokat szenvedhettek az időjárás viszontagságaitól, főleg a hidegtől. Az ú.n. kis jégkorszak egyes tudósok szerint a 19. század közepéig tartott. Feljegyezték, hogy 1848 márciusában a Niagara vízesésnek mindig és messziről hallható dübörgése az egyik éjszaka hirtelen elnémult. Ennek a szokatlan jelenségnek az volt az oka, hogy azon az éjszakán egy erős vihar a jégtáblákat az Erie tavon egymásra torlaszolta és ez csaknem 30 órán keresztül elzárta a tóból eredő folyót Buffalónál.

Az európai gleccserek 1850 körül voltak a leghosszabbak. A klimatikus viszonyok kihatottak az élet minden területére, 1848-at megelőző évek pénzügyi és gazdasági válságban teltek, az élelmiszerárak az égbe szöktek, burgonyavész tette tönkre a termést, nem volt munka. Az elkeseredett emberek zúgolódtak a sorsukért aggódva. Felmerült a nemzeti függetlenségük, a választójoguk ügye, a munkások és jobbágyok sorsa. Érdekes módon két országban nem volt nyugtalanság. Az egyikben talán az átlagosnál jobb helyzet miatt, ez Anglia, a másikban valószínűleg a teljes elnyomás miatt. Ez Oroszország, Európa legelmaradottabb térsége.

A hosszan tartó nehéz és kilátástalan helyzet miatt Európában elég volt egy szikra, hogy a forradalom lángra lobbanjon, és futótűzként terjedjen el a kontinensen. Ez a bizonyos szikra ki is pattant 1848-ban, de nem Franciaországban (február 22.), ahogy ez a közhiedelemben megragadt, hanem a szicíliai Palermóban már január 12-én. Karlruheban 1-jén a bádeni nemzetgyűlés épületének elfoglalásával kezdődött a márciusi forradalom, Prágában 11-én, Bécsben 13-án, Pesten 15-én, néhány napra rá Berlin és Milánó (március 18.) volt soron, majd Velence (március 22.) következett.

A Bádeni és a magyar követelések között nagyon sok a párhuzam.

A bádeni követelések közül néhány:
-        népi hadsereg, a tisztek szabad választása
-        feltétel nélküli sajtószabadság
-        angol mintájú esküdtbíróságok
-        a német parlament azonnali felállítása 
Részlet a 12 pontból
-        nemzeti őrsereg
-        sajtószabadság cenzúra nélkül
-        esküdtszék, egyenlőség alapján
-        felelős minisztérium Buda-Pesten 

Az ún. bádeni Márciusi Követeléseket 1848. február 27-én a Mannheimi Népgyűlés fogalmazta meg. Petíciót intéztek a Karlsruheban, a tartomány akkori székhelyén ülésező kormánynak. Ebben az összes néprétegnek követelnek jogot a normális élethez, tanuláshoz és szabadsághoz. Április közepén Friedrich Hecker és Gustav Stuve kikiáltják a köztársaságot, és ezzel kirobban a fegyveres felkelés. Alig nyolc napra rá (április 20.) a bádeni fegyveresek megsemmisítő vereséget szenvednek. A két vezető külföldre menekül.

Kossuth Lajos
Friedrich Hecker és Kossuth Lajos között is felfedezhetünk párhuzamokat.

Friedrich Hecker 1811-ben született, ügyvéd, politikus, forradalmár. Népszerű szónok és agitátor. A ’48-as márciusi forradalom leverése után az Amerikai Egyesült Államokba emigrál. 1881-ben hunyt el Illinois államban. 

Kossuth Lajos 1802-ben született, ügyvéd, államférfi. Kiváló szónok. A szabadságharc leverése előtt többedmagával és az államkincstárral Törökországba emigrál, majd Angliában telepedik le, közben (1851-52) ellátogat Amerikába. 1894-ben, Torinóban hal meg.

Kossuth a cári csapatok beavatkozása után átadta a hatalmat Görgeynek (augusztus 11.), aki belátta a katonai helyzet reménytelenségét, és a további értelmetlen vérontás elkerülése érdekében Világosnál letette a fegyvert. Kossuth már biztos távolból, azaz külföldről bírálta, sőt árulással vádolta Görgeyt, aki pedig az életét kockáztatva a helyén maradt. A mai napig nem értékelik méltóképpen ezt a nagyszerű fiatal hadvezért, miközben Kossuth körül, ugyanúgy, mint a bádeni Friedrich Hecker körül, mítosz alakult ki.

Friedrich Hecker
A magyar szabadságharc utáni megtorlást Haynau tábornokra, az Olaszországban elhíresült (bresciai hiénára) bízták. Bádenben Vilmos porosz trónörökösre. Õ volt a német szövetségi erők parancsnoka, melynek gerincét porosz katonák alkották. Vilmos sem maradt le nagyon kegyetlenség terén Haynau mögött. Ami mégis különbözik az, hogy Haynau hamar eltűnt a történelmi porondról, neki szerencsére nem emeltek szobrot Aradon, míg Vilmos, igaz már I. Vilmos császárként, lovas szobra a mai napig ott (díszeleg) Karlsruhe belvárosának egyik forgalmas terén. Míg minden évben október 6-án az aradi tizenháromra és Batthyány Lajosra emlékezünk, addig a kivégzett bádeni szabadságharcosoknak nincs emléknapjuk. Viszont lelkes diákok Karlsruhe város vezetőségének támogatásával elérték, hogy a kivégzettek közül 27-nek a nevével ellátott márványtáblákat helyezzenek a szobor talpazata elé. I. Vilmos jó magas lóról néz le áldozatainak a fűben csaknem elvesző emléklapjaira.  

Albrecht György
Karlsruhe


Vissza