Gőzös a város szélén

Múltunk tanúi > Budakeszi

2008-06-28

A budakeszi Rózsa utca sarkán álló gőzmozdony felújítását tervezi a Magyar Gőzmozdonyokért és Vasútért Egyesület (MGV), amennyiben az önkormányzattal sikerül a részletekben megállapodniuk. Lapunk munkatársa dr. Tímár Péterrel, az egyesület elnökével, Wein Tibor alapító taggal és Pászti Tibor műszaki szakértővel beszélgetett.

A Rózsa utca sarkán 1986 óta áll egy mozdony az akkor még virágzó Budai MÁV-kórház jóvoltából. A gépcsoda 1924-ben készült a Ganz Gyárban 4851. számon és 1977-ig működött. Az MGV Egyesület szerint a Kárpát-medencében mindössze 180 gőzmozdony maradt meg. Miután a Budai MÁV-kórház megszűnt a MÁV kórháza lenni, a budakeszi mozdony, amely egyébként a Közlekedési Múzeum tulajdona, magára maradt. Az egyesület tagjai az ország legkülönbözőbb tájairól jelentkeztek a helyi önkormányzatnál, hogy ahol felajánlották segítségüket a mozdony MÁV-szabványoknak és a Közlekedési Múzeum szakmai előírásainak megfelelő, műemléki állagmegóvásában. Amennyiben erre lehetőséget kapnak, úgy 15 éves kölcsönzési szerződést kötnének a Közlekedési Minisztériummal, mellyel a budakeszi mozdony gazdájává válnának.

Múlt év ősze óta az ügyben még nem született megállapodás. Beszélgetésünkre is éppen a polgármesteri hivatalból érkeztek a polgármester segítségét kérve, mert már úgy tűnt, hogy elvesztek az adminisztráció útvesztőjében. A mozdony területének ingyenes rendelkezésükre bocsátásának kérelméből az illetékes önkormányzati bizottság javaslatára és a testület döntése alapján egy olyan hatósági szerződéstervezet született, amely a non-profit, apparátussal nem rendelkező szervezet Szegeden, Ajkán, Debrecenben élő tagjaitól kertészeti tervet, rendszeres parlagfű-mentesítést, az autók távoltartását, vízelvezetést, világítási költséget és éves beszámolót kért a talapzat és a mozdony helyreállítása mellett. 

-   A mozdonyokat szeretjük, imádjuk, és azon dolgozunk, hogy megfelelő állapotban ez a mozdony is Budakeszi látványossága legyen.  – mondja Tímár Péter, az egyesület elnöke.  - Hiszen most nem is látszik az elvadult bokroktól, a közeli oszlopon nem ég a közvilágítás és hulladékgyűjtők állnak a közvetlen szomszédságában. A gépet néhány helyen kikezdte a rozsda, szétszóródott a bazaltkő talapzat a sínek alatt. Az ország legkülönbözőbb részeiből ideutazunk azért, hogy szívvel - lélekkel rendbe tegyük. Lecsiszoljuk, lealapozzuk, ha kell, gletteljük és lefestjük a vasúti szabványoknak megfelelően. Ha lehetőséget kapunk rá, a felújítást június végéig el is végezzük. Olyan alapítvány, amelyik inkább tagdíjakból tartja fenn magát, mint adományokból, ennél többet vállalni nem tud. Csak azt kérjük, és azt üzenjük a budakeszieknek, hogy nagyon vigyázzanak rá, sétálják körül és csodálkozzanak el a magyar mérnöki tudás és a közlekedéstudomány magas színvonalán, mert ez az akkori csúcstechnikának a magyar terméke ugyanúgy, mint a Közlekedési Múzeumnál kiállított többi magyar gyártmányú mozdony. Mi nagyon büszkék vagyunk, hogy ebben a munkában részt vehetünk, és arra kérjük azokat, akik a vasutat ugyanúgy szeretik, mint mi, és segíteni tudnának ebben a munkában, jelentkezzenek a lap szerkesztőségében vagy a www.gozmozdony.hu honlapon, ahol ennek a mozdonynak a helyreállítási képeit is el fogjuk helyezni.
Tímár Péter elnök, szegedi röntgen szakorvos és történész, a magyar mozdonyok szerelmese másfél éve Wein Tiborral és Regula Gézával alapították a Magyar Gőzmozdonyokért és Vasútért Egyesületet.
Hogy mi volt az indok? 1980-as évek első felében megszűnt a gőzmozdonyok használata, sokat kiállítottak az országban, de sorsukra hagyták őket. Néhányat ugyan felújítottak nosztalgia üzemre, de az elmúlt két évtized azt mutatja, hogy az üzemképes mozdonyok száma meredeken zuhan lefelé és a jelenlegi történelmi környezet nem kedvez annak, hogy ezt a folyamatot megfordítsák. 152 kiállított gőzmozdony van az országban és többségük sokkal rosszabb állapotban, mint a budakeszi. Õk egyedül nem tudják felújítani mind a 152 mozdonyt, de létezésükkel és példamutatásukkal arra akarják felhívni a figyelmet, hogy ezen a téren cselekedni kell. Jelenleg 46 tagjuk van, akiknek mindegyike valami jelentőset alkotott vasút-témában, így T. Hámori Ferenc, az Indóház Magazin főszerkesztője, Eugen Takács a Railfilm, a nemzetközi vasutas hobbifilm fesztivál szervezője, de Novák András is, aki a Nohab-mozdonyokról írt könyvet. Rövid működésük alatt már három mozdonyt felújítottak: a Közlekedési Múzeumban, Kismaroson és Ajkán, ahol komoly civil és önkormányzati támogatást is kaptak. A budakeszi mozdony lenne a következő.
Wein Tibor távközlési mérnök, a mai vasúti távközlés rendszertechnikai tervezése az ő nevéhez fűződik. A mozdonyokat rengetegen fotózzák, videózzák, de ő a mozdonyok ábrázolásának egy különleges módját választotta: a hangjukat rögzíti. Véleménye szerint a hangfelvétel sokkal nagyobb lehetőséget ad a mozdony erejének, monumentalitásának ábrázolására. Komplett hangportrékat épít fel, ahogy a mozdony közeledik, megáll, elindul, felgyorsul, távolodik. A hozzáértők e hangokból pontosan felismerik a mozdonyt. Eddigi gyűjteményét a Közlekedési Múzeum rendelkezésére bocsátotta, hogy megmaradjon az utókornak. Wein Tibor honlapja: www.futtyvadasz.hu
Pászti Tibor tapolcai vasutas, az egyesület műszaki szakértője, már létrehozott egy alapítványt a helyi fűtőház megmentésére, melyet 2005-ben bezártak. Eddig csak annyit sikerült elérniük, hogy még senki sem akarja elbontani az épületet, és amikor a fordító korongot el akarták elvinni, elérték, hogy ott maradjon. Fűtőház múzeumot hoznának létre, amely rossz idő esetén kellemes programot nyújtana a turistáknak a Balaton közeli Tapolcán. A gőzös, a diesel és a villanyvasúti korszak bemutatásával az országban nem csak a Füstinek becézett vasúttörténeti parkban lehetnének járműcsodák. S miközben Budapesten 70-80 jármű sínylődik kinn a szabad ég alatt, addig a tapolcai fűtőházban fedett helyen akár húsz mozdonyt is be tudnának mutatni.

---

Vissza