Így írtak Telkiről száz évvel ezelőtt…
Múltunk tanúi > Telki
2008-11-16
.jpg)
Telki kisközség a főváros közelében, hegyes vidéken. A lakosság 301 lélek, a kik mind németet, s róm. katholikusok. Házainak száma 65. Postája Páty, távírója Nagykovácsi, és a legközelebbi vasútállomása Torbágy.
Õsrégi helység. Szent István tiszteletére emelt benczés apátságát Hédervári Micha (Miksa) bán, a későbbi nádor és bihari főispán, 1198-ban alapította. III. Incze pápának Imre magyar királyhoz intézett levelében Telegni alakban pusztaként fordul elő. IV. László király 1277-ben a margitszigeti apáczáknak adta. Plebániája már az 1332-33. évi pápai tizedjegyzékben szerepel. 1455-ben a Garaiak, később Guthi Országh Mihály volt a község földesura. 1543-ban a törökök elpusztították és templomát lerombolták. 1593-ban Etyeky Józsa vette meg az egész helységet a koronától. 1690-95-ben elpusztult hely. I. Lipót király az apátság czímét és jövedelmét a skót Szent Benedek-rend főpapjának, Sebestyénnek adományozta. Bél Mátyás 1737-ben még mint pusztáról emlékezik meg róla. 1848-ig a telki apátság volt a helység földesura. Mostani róm. kath. temploma 1807-ben épült. Jelenleg a m. kir. közalapítványi uradalom a helység legnagyobb birtokosa. A községben állami erdőgondnokság van.
Magyarország Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
szerkesztette dr. Borovszky Samu
kiadta az Országos monográfiai Társaság Budapest 1910.
