Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Nevezetességek Zsámbékon I. rész

Múltunk tanúi > Zsámbék

2008-11-18


A Romtemplom kétségkívül Zsámbék és az egész kistérség meghatározó kulturális, történelmi emlékhelye, idegenforgalmi nevezetesség. Zsámbék újabb, barokk temploma, a  Keresztelő Szent János Plébániatemplomot 1749-54 között építették, mert a pestis járványokat követően ekkorra növekedett meg a közösség lélekszáma és a várkastély templomként használt kápolnáját kinőtte az egyházközség.

Romtemplom

A román stílusú bazilikát a premontrei rend építette a 13. század derekán, a már 1050-ben is ott állt kőtemplom helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet kiemelkedő emléke. A pálos rend tulajdonába 1475-től került Mátyás király adományaként. A ma látható templom alapfalainak hosszúsága 38, szélessége 24 méter. A szinte teljesen ép nyugati homlokzat és két tornya román, belseje már gótikus stílusú. A két torony között hatalmas rózsaablak töredéke látszik. Főszentélye a nyolcszög három oldalával zárul, a mellékszentélyek félkörívesek. A szentélyen megmaradt román és gótikus kőfaragványok a magyar művészettörténet becses emlékanyagát jelentik. Az egyik ugyanazt a sárkányalakos motívumot őrzi, mint a bazilika mellett megtalált XII-XIII. századi két aranyozott bronz zabla egyike. A különleges lószerszámok a Nemzeti Múzeum kiállításán láthatók.

A templom sorsát egy 1763-ban bekövetkezett földrengés pecsételte meg. Ekkor az északi mellékhajó beomlott, a gazdátlanná vált rom köveit pedig építkezéshez elhordták a környékbeliek. 1870-ig a romos templommal nem foglalkoztak, akkor Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre hívta fel a figyelmet az értékmentésre. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkák elvégzésével. Munkája világszerte elismerést aratott. A későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit, amit a pálosok építettek, amikor megkapták a birtokot Mátyás király adományaként. Mára ebből az épületből csak egy dongaboltozatos terem, - ez most a kőtár - a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Nyitva tartás: nyári időszakban: (április 1-től - október 31-ig) hétfő kivételével minden nap, 9-17 óráig, a téli időszakban (november 1. - március 31.) péntek-szombat-vasárnap 9-16 óra.
A nyári estéken kulturális rendezvényeket tartanak a kivilágított templomrom, mint a Zsámbéki Jazz Open, júliusban minden pénteken.

Barokk templom

A Keresztelő Szent János Plébániatemplomot 1749-54 között építették, mert a pestis járványokat követően ekkorra növekedett meg a közösség lélekszáma és a várkastély templomként használt kápolnáját kinőtte az egyházközség.

A barokk stílusú templom 32 m hosszú és 12 m széles. Falfestményeit 1936-ban készítette Lohr Ferenc az addig csak meszelt falú templomban. A szentély felé haladva baloldalon középen áll a Szent Sebestyén-oltár, még 1763-ban adományozta az akkor offenburgi, később zsámbéki bíró a templomnak. Tovább haladva ugyancsak baloldalt áll a Szent Norbert-oltár. A rokokó oltárt a szemben lévő Rózsafüzér-oltárral együtt Bebó Károly készítette 1753-ban. A templomban minden nyáron „Premontrei Esték” címmel a hétvégéken egyházzenei hangversenyeket rendeznek.


Vissza