Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Bizonytalan költségvetés új adókkal

Közélet > Budakeszi

2009-03-03


Március 3-án a város 2009-es, hárommilliárdos költségvetésének elfogadása, a Nagyszénászugi Víziközmű Társulattal való egyeztetés és új adók bevezetése került napirendre a képviselő-testület ülésén, Budakeszin.

Napirend előtt Tagai István polgármester azért kért szót, mert a hétvégén botrányos körülmények között zajlott a fatelepnél az iparcikkpiac. A piac eddigi üzemeltetője, Harcz László tovább nem vállalta a piac működtetését, így a feladat a Gameszhoz került. A Gamesz - közterületről lévén szó - díjat próbált szedni, a vásározóktól, de az árusok ezen felháborodtak a polgármester elmondása szerint. Így addig, amíg a hivatal a működtetés személyi és hatósági feltételeit meg nem teremti, felfüggesztik az iparcikkpiac működését.

Csomor Rita a költségvetési rendelet napirendről való levételét kérte, mivel véleménye szerint bizonyos törvényi és helyi rendeleti előírásoknak nem felel meg az előterjesztés. A képviselők nem kapták meg sem a könyvvizsgáló, sem a pénzügyi bizottság véleményét.
      A könyvvizsgáló közölte, hogy írásos véleményét az első változatra már megadta. Azóta nem hajtottak végre a rendeleten olyan lényegi változást, ami újabb állásfoglalás kiadását indokolta volna. A költségvetés elfogadását javasolta, tekintettel a közeli határidőre (március 31-ig kell elfogadott költségvetéssel rendelkeznie az önkormányzatoknak), aminek elmulasztásával elveszítheti az állami normatívákat. Szerinte a költségvetés elfogadható: fejlesztésre ugyan semmit nem tartalmaz, de az önkormányzat működését biztosítja. Az önkormányzat szerencsére kikeveredett a korábbi működési hitelspirálból. Óva intett annak a korábbi gyakorlatnak a folytatásától, hogy ingatlanjainak eladásával kerülje el a működési hitelek felvételét. A maradék önkormányzati vagyont már csak újabb vagyonok létrehozására javasolta mozgósítani, működésre semmiképpen. A működési hitelfelvételt véleménye szerint mindenképpen kerülni kell a jelenlegi gazdasági helyzetben, mert az önkormányzat nem fog tudni kikeveredni belőle. A könyvvizsgáló szerint az előterjesztés nem ütközik törvényi és helyi rendeleti előírásba.
     Somlóvári Józsefné szerint pedig igen, sőt több olyan javaslata is volt képviselőtársaival együtt, amire a hivataltól nem kapott választ: ilyen az önkormányzat lapja, a Hírmondó anyagi helyzetének és kinnlevőségeinek vizsgálata, a hivatal dolgozóinak és a képviselőknek az autó- és telefonhasználati kiadásai.
     Végül a képviselők többsége elvetette a költségvetés levételét napirendről.

 Kollektív áldozatvállalás - új adók

Kertész Ferenc, a Pénzügyi Bizottság szocialista elnöke bevezetésként a gazdasági kilátástalanságról ejtett néhány szót, amely meglehetősen nehézzé tette az idei költségvetés kidolgozását. Majd az önkormányzat sikereit emelte ki. 2007-ben sikerült normalizálni az önkormányzat pénzügyi helyzetét egy 200 mFt-os likvidhiányos állapotból. 2008-ra már nullás költségvetést alkottak és be is tartották. 2008-ban az utak felújítása folytatódott, a további pályázatokhoz nagyon sok új tervet elkészítettek, új bevásárlóközpont épült ingyenes buszjárattal, beindult az új BKV-járat, a 222-es busz, ami a Barackost kapcsolja be a város közlekedési vérkeringésébe. Ha lassan is, de halad a szennyvíztisztító- és csatornázási projekt, beindult a német óvoda bővítése, pályázaton 350 millió forintot nyert az önkormányzat buszsávépítésre a főutcán. Ezek összesen közel kétmilliárd forintos beruházást jelentenek, részben önkormányzati forrásokból.
     A nehéz gazdasági környezetre visszatérve a kollektív áldozatvállalás fontosságát hangsúlyozta, hogy a várost az önkormányzat később átmenthesse egy olyan helyzetbe, ahonnan előre lehet majd továbblépni.
     A hivatal részéről az áldozat, hogy ugyan létszámcsökkentés nem lesz, de jutalom és bérfejlesztés sem. Az intézmények még szűkebb keretek között kell, hogy gazdálkodjanak. A lakosság számára nem csak a régi adókat tartják fenn, hanem új adónemeket is bevezetnek, mint pl. a telekadó. A képviselők számára 25%-os tiszteletdíjcsökkentés szerepel a költségvetési tervezetben. Kertész Ferenc a helyi adók visszaesésére számít, elsősorban az iparűzési adónál. Nemrég nőtt az építményadó, ami főként a nem Budakeszire bejelentett lakosokat érinti súlyosan. Õutánuk azonban sem állami normatívát, sem személyi jövedelemadót nem kap a település. A személyi jövedelemadó Budakeszinek visszaadott hányada az elmúlt időszakban 40 millióval csökkent. Ráadásul elfogytak azok a értékesíthető önkormányzati ingatlanok, amivel a kieső bevételeket pótolni lehetne.
     A költségvetés legnagyobb tétele a bérek és azok járulékai és az önkormányzati intézmények működtetési kiadásai. Az általános tartalék keretét sikerült 28 millió forintról 60 millióra emelni a négymilliónyi idegenforgalmi adóbevétel tervezésével, a telekadóból tervezett 14 millió forinttal, az ingatlanértékesítésekből remélt ötmillió forinttal, a Német Önkormányzat keretének 25%-os csökkentésével, a polgármester saját hatáskörű keretének felezésével (2009-ben így egymillió forint) és a képviselői tiszteletdíjak 25%-os csökkentésével.
     Zaklatott költségvetési év elé nézünk és nehéz megmondani, mi lesz ennek a vége. - összegezte mondandóját Kertész Ferenc. A költségvetés jelenleg nullás, hitelfelvételt nem tartalmaz, de menetközben még szükségessé válhatnak további megszorítások. A városközpont rehabilitációja, a német óvoda és a buszsávberuházás megvalósítása az eddigi sikeres pályázatoknak köszönhetően szerinte beindulhat, de az uniós csatornázási és szennyvíz-tisztítótelep megvalósításának esélyei az önkormányzat helyzetével egyenes arányban romlanak: még az is előfordulhat, hogy ettől a pályázattól vissza kell majd lépni. Ez esetben a jelenlegi szennyvíztisztítónkat kell alapvetően felújítani, addig pedig az idejétmúlt működését sújtó hatósági bírságokra kell majd nagy összegeket fordítani. A szocialista képviselő védelmébe vette az önkormányzat újságját, amely 8 milliós költségvetéssel működik, ötmilliós önkormányzati támogatással.

Mészner Antal kiemelte, hogy a szociális keret 10 %-kal emelkedett, mert olyan közüzemi és egyéb kiadási terhek keletkeztek az eddig csak a rászorultság határán ingadozóknál, ami ezt szükségessé tette.

Serény József szerint nem mindegy, hogy fejlesztés vagy működés miatt adósodunk el. Bízik abban, hogy májusban költségvetést fogunk módosítani a csatornázási és szennyvíztisztító projekt megvalósítása érdekében. Ugyanis ha nem tudunk megfelelni ennek a pályázatnak, el kell számolnunk azzal a pénzzel, amit eddig kaptunk (százmilliós tétel -szerk.), másrészt a jelenlegi telep ötven éves műtárgyakkal, véleménye szerint, életveszélyesen működik.

Ostoros Gyula és Serény József is kiemelte, hogy a szőlőskerti beruházás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a beruházók az összközműves telkeket csak megvásárolták, de vállalkozásokat nem működtetnek rajta, emiatt Ostoros Gyula is erősen pártolja, hogy a gazdasági-kereskedelmi övezetben a beépítetlen összközműves telkeket a lehető legmagasabb adófizetéssel terheljék.

Nagy Ferencné szerint túl sok a kockázati tényező a költségvetésben, aminek a nem teljesülése akár csődbe is vezetheti az önkormányzatot. A költségvetést, különös tekintettel a telekadóra, fejlesztésellenesnek tartja. Köztudott, hogy a közművek bevezetése zömében lakossági önerőből készül. Nem tartja korrektnek ugyanúgy adóztatni azokat az ingatlanokat, ahol az önkormányzat kiépítette a közműveket, mint azokat, ahol a tulajdonosok maguk építették azt ki? Megéri-e nekünk ez a pár millió forint annyit, hogy ilyen terheket rakjunk a lakosságra. Csomor Rita igazságtalannak tartja megadóztatni azokat a belterületi telkeket, amelyeket pl. mezőgazdasági művelés alatt tart valaki, vagy nem beépíthető ingatlan.

Az önkormányzat könyvvizsgálója a költségvetést érintő kockázati kifogásokra válaszolva elmondta, hogy amit a képviselő-testület most elfogad, az nem biztos, hogy negyedóra múlva is igaz, olyannyira bizonytalanok a külső gazdasági körülmények. A legfontosabb most, hogy elfogadott költségvetése legyen az önkormányzatnak. A jövőre nézve azt tanácsolja, az önkormányzat naponta figyelje, hogy körülötte mi történik és ennek megfelelően változtasson. Ezt fogja tenni az ország háromezer kétszáz önkormányzatából legalább kétezer ötszáz. Rendkívül bizonytalan a helyzet, még az is előfordulhat, hogy a költségvetési kereteket zárolják.

Mivel olyan alapvető módosítások hangzottak el a rendelettel kapcsolatban, hogy annak megszövegezése ezen az ülésen már nem vált lehetségessé, a képviselők arról szavaztak, hogy szándékukban áll a telekadót bevezetni, amelynek hatályba lépése május 1-je legyen. A módosításokat a következő ülésre átvezetik és a részleteket akkor szavazzák meg.

Lehet-e tiszteletdíj nélkül képviselőnek lenni?

A költségvetési rendelet elfogadása előtt megszavazták az idegenforgalmi adót is.

Komolyabb vitát váltott ki a képviselők tiszteletdíjának meghatározása. A 25%-os csökkentés helyett Somlóvári Józsefné azt javasolta, hogy tiszteletdíj nélkül, egységes költségtérítéssel dolgozzanak a képviselők. Az aljegyző tájékoztatása szerint azonban költségtértéssel a tiszteletdíjat kiváltni nem lehet.
      Bánhidi László hangsúlyozta, semmilyen formában nem hajlandó a képviselői tiszteletdíj csökkentését megszavazni, főként, hogy az alpolgármesteri és a polgármesteri tiszteletdíj sem csökkent. Hetente ülésezik a testület, az ülések hat-hét órán keresztül tartanak, amely már szinte kitesz egy munkanapot. Ennek okát a képviselői döntések előkészítetlenségében és az ülések nem elég hatékony vezetésében látja, amely szerinte nem csak a polgármester, hanem a képviselők felelőssége is.
      Asztalos Gyuláné az alkotmányra hivatkozott a tiszteletdíj megtartása érdekében.
      Ostoros Gyula korábban hangoztatott álláspontjával ellentétben belemenne, hogy ha súlyosabbra fordul a helyzet, akkor radikálisabban is hozzányúljanak a képviselői tiszteletdíjakhoz..
      Makai Katalin aljegyző egy törvényi hivatkozást olvasott fel, amely szerint tiszteletdíjat a képviselő-testület megállapít és nem megállapíthat. Ebből arra következtettek, hogy tiszteletdíj nélkül nem lehet képviselőnek lenni. Végül elnapolták a döntést a következő testületi ülésre. A költségvetési rendelet etelfogadták és beruházási terv készítéséről is döntöttek.

Mi is történt valójában február 20-án?
 
Előzmény:
 
Miután február 26-án világosan kiderült, február 20-án, azon a napon, amelyikben az önkormányzat és a Nagyszénászugi Víziközmű Társulat képviselői megegyeztek, a társulat megtartotta a küldöttgyűlését, de, amiért összejöttek, az önkormányzat több oldalas határozatát megtárgyalni nem tudták, mert azt a társulat elnöke csak négy nappal az ülés után kapta meg az önkormányzattól.
 
A március 3-i ülésen Ohr Alajos mégis olyan értelemben szólalt fel, mintha február 20-án a Nagyszénászugi Víziközmű Társulat nem is tartott volna küldöttgyűlést. Az igen nagy figyelemmel kísért ügyben még három héttel később is nagy tájékozatlanságot mutató képviselő kedvéért Juhász Ágostonné egy nyilatkozatot tett, hogy egyszer és mindenkorra lezárja ezt a kérdést.

Eszerint egyértelműen kijelentette, hogy a Nagyszénászugi Víziközmű Társulat 2009. február 20-án az ígért közgyűlését megtartotta. Elnökként tájékoztatást adott az elmúlt időszak egyeztető tárgyalásairól és megtárgyalták az önkormányzat álláspontját tükröző előterjesztést is, melyet kiegészített az előterjesztést tárgyalását követő döntés átfogó tartalmával. A küldöttgyűlés álláspontjáról külön levélben tájékoztatja a polgármestert. Egyben jelezte, hogy a testületi határozat megküldését telefonon többször is sürgette a hivatalban, azt mégis csak február 24-én, négy nappal a küldöttgyűlés után kapta meg, ezért a határozat pontos tartalmát a kifejezetten ezzel a céllal összehívott küldöttgyűlés megtárgyalni nem tudta. A víziközmű társulat emiatt kénytelen egy újabb időpontban újabb ülést tartani, ahol a határozatot megtárgyalhatják. Ennek időpontja a Tagai István polgármesterrel és Serény József tanácsnokkal folytatott egyeztetés alapján március 20.
A nyilatkozatot még fél órás vita követte.

Ohr Alajos megkérdezte, hogy a polgármestert és a tanácsnokot miért nem hívták meg a február 20-i ülésre. A hivatal véleményét kérte, hogy a határozatot miért csak február 24-én sikerült kézbesíteni? Serény József a megtárgyalandó határozatba foglalt március 31-i határidőre hívta fel a figyelmet, ameddig egy több mint harmincmillió forintnyi átutalásnak kell megtörténnie a társulat tagjainak lakás-takarékpénztári megtakarítási számláira. Egyben reményét fejezte ki, hogy június 30-ig ez a két éve vitatott vagyonátadás-átvétel végre lezárható.

Makai Katalin aljegyző egy kézbesítési jegyzőkönyv alapján elmondta, hogy például a március 3-i testületi ülésre (amelyről ez a tudósítás is készül - a szerk.) szóló meghívót február 28-án, szombaton délután vitték ki a társulat elnökének, aki egy hozzátartozójának elmondása szerint éppen aludt, ezért azt nem vette át. Szerinte a hivatal munkatársai minden tőlük telhetőt megtesznek az elnöknek szánt posta eljuttatásáért. Javasolta, pontosítsák azt a kézbesítési módot, amivel célt tudnak elérni.

Juhász Ágostonné szerint a szombat délutáni pihenésének időpontja nem tartozik budakeszi közvéleményére, kérte, hogy a magánéletét tartsák tiszteletben. Meglátása szerint nem szombat délután hatkor kell a hivatalos leveleket kézbesíteni a lakására, amikor van postacíme és van telefonja is. Megjegyezte, hogy ő még február 20-án is kereste a hivatalban a határozatot, de nem tudtak neki adni. A polgármestert értesítette a küldöttgyűlés időpontjáról, de függőben hagyták a meghívást, mivel a megtárgyalandó önkormányzati határozat sehogy sem akart megérkezni.

Állítását a polgármester és Serény tanácsnok is megerősítette. A polgármester azt mondta, azért nem mentek el a küldöttgyűlésre, mert aznap, február 20-ánott álltak a hivatalban mindketten és azt várták, hogy végre előkerüljön az a határozat, amit meg kellett volna a társulat küldötteinek tárgyalni, de nem került elő.

Serény József pedig a következőkben foglalta össze, mi is történt valójában február 20-án: aznap bement a hivatalba és egy konzorciumi szerződés két példányát leadta a hivatalban, aminek az iktatása - nem meglepő módon - egyáltalán nem úgy történt meg, ahogyan kellett volna. A jövőben csak az iktatóban hajlandó bármilyen ügyiratot leadni, mert meggyőződése, hogy nem működik a hivatalon belül az ügyiratkezelés. Ha már ott volt, megállapították a polgármesterrel, hogy egyikük sem kapott meghívót. Ezután megkérdezte a jegyzői titkárságon, hogy kézbesítették-e a határozatot. Azt a választ kapta, hogy a jegyzőkönyvet még nem gépelték le, ezért a határozatot sem küldték még ki. Nem értette, hogy a határozatokat miért nem tudják hamarabb elkészíteni, a jegyzőkönyvtől függetlenül. Mint utóbb kiderült, a határozat elkészült időben, de senki nem tudott róla a hivatalban február 20-án. Az információ áramlásával sincs minden rendben a jegyzői titkárságon. Példaként egy fejlesztő partnercég e-mail-üzenetét hozta fel, amit pénteken kezdett el keresni a hivatal és közben szerdán már a megadott e-mailen ott volt, csak ott éppen senki sem kereste.

A még homályos részleteket végül Makai Katalin világította meg: arra kérte a képviselőket, hogy senki ne higgye, hogy a hivatal bármit szándékosan rosszul csinál. A jegyzőkönyvvezető ugyanis soron kívül elkészítette a határozatot és attól kezdve az arra vonatkozó jegyzői utasítás szerint jártak el. Az utasítás szerint soron kívül határozatot csak akkor lehet kiadni, ha azt a polgármester is és a jegyző is aláírta. Jó pár példányt el is készítettek az aláírásokkal ellátva, amiket kikézbesítettek egy lista alapján. Az előkészített példányszám így elfogyott, ezért február 20-ra éppen nem maradt egy sem. Mivel a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet otthon írta, február 20-án nem tudott újabb példánnyal rendelkezésre állni.

Hát ez történt valójában február 20-án.

Vissza