Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Így írtak Budakesziről száz éve…

Múltunk tanúi > Budakeszi

2009-03-06



Budakeszi a főváros mellett, a Jánoshegy tövében fekvő nagyközség, 712 házzal és 4900 lakossal, a kik németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasútállomása pedig Budapest, mellyel társaskocsi-közlekedést tart fenn.


Plébániája 1332-33-ban már fennállott. Ekkor egyházilag a veszprémi püspökség budai főesperesi kerületéhez tartozott. A középkorban e helység két részből állott: Al-Keszőből és Fel-Keszőből. Az utóbbinak helyét Galgóczy a mai falutól nyugatra, a szőlők felé elterülő rét szélén, az Õde Kirchenwiese dűlő helyén keresi. A XV. században több nemes család volt itt birtokos; 1430-ban a Dobos, 1469-ben a Dobozy, 1435-ben a Keserű, 1465-ben a Fodor, 1743-ban a Jankó, 1465-ben a Nemes és 1473-ban a Szomory családok. szerepelnek Felkeszi előnévvel. Az 1423-1482. évekből egy Felkeszi családot is említenek az oklevelek.
1559-ben a török hódoltsághoz tartozott és ekkor 29 adóköteles háza volt. 1626-29-ben még fennállott és az egész helység a reformált hitet követte. A XVII. század közepén elpusztult. Alkeszőt 1698 táján németekkel telepítették be, kiknek a vármegye 1698-ban 3 évi adómentességet adott. Az egykori Felkesző teljesen elpusztul; az 1690. évi összeírásban még fel van véve az elpusztult helységek között, de azután már nem szerepel. 
       

Erzsébet-szanatórium - női szárny é s főépület 1913.
Az újonnan települt helység azután Budakesz, később Budakeszi néven volt ismeretes. Mostani plébániáját 1699-ben alapították, Boldogasszony tiszteletére szentelt templommal, mely 1761-66 között épült. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 66 28/32 úrbéri telket írtak össze. A község határában levő máriamakki trinitárius rend kolostorának temploma 1740-ben épült. 1781. szeptember 11-én a rend feloszlattatván, azóta a templomban többé nem tartottak isteni tiszteletet. A kolostor ma is fennáll s részben lakásul szolgál, a templom ellenben elpusztult.
        1848-ig a gróf Zichy család és a koronauradalom volt a helység földesura. A községben nagybirtokos a m. kir. koronauradalom, melynek 3000 és a főváros, melynek 1000 hold erdeje van itt. A község határa már a rómaiak alatt lakott terület volt, mert itt egy egész római temetőt találtak. 
       
Erzsébet-szanatórium - fekvőcsarnok 1925.
A község lakosai katholikus gazdakört tartanak fenn. Van itt hitelszövetkezet, takarékpénztár, országos munkás rokkant- és nyugdíj-egyleti fiók és egy festékgyár is, mely Halfer József tulajdona. Itt van továbbá a község határában az országszerte híres Erzsébet királyné-szanatórium, a tüdőbetegek számára. A remek fekvésű telepen álló impozáns épületek több kilométernyi távolságból látszanak és a szanatorium nyitott, széles folyosóiról remek kilátás nyílik. A híres telep épületei és berendezése mintaszerűek; mindenütt szinte kínos tisztasággal találkozunk, melyet elősegít az ozondús, pormentes levegő. A nagykiterjedésű park egyenes és néhol kissé menedékes útai az üdülők sétáira szolgálnak. Budakeszi különben  a fővárosi középosztály egyik kedvencz kiránduló és nyaralóhelye, a hova nyaranta százával menekülnek a fővárosiak.
Magyarország Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
 szerkesztette dr. Borovszky Samu
 kiadta az Országos monográfiai Társaság Budapest 1910.


Vissza