7000 éves a legrégebbi lelet
Múltunk tanúi > Budajenő
2009-08-26
A múlt év nyarán elkezdődött a budajenői Szőlőhegy közművesítése. Mivel Budajenő régészeti lelőhelyekben igen gazdag terület, a beruházást régészeti leletmentésnek kellett megelőznie. A kulturális örökségvédelemről szóló törvény ugyanis előírja, hogy a beruházás egy bizonyos százalékát régészeti feladatellátásra kell kalkulálni, aminek elvileg fedeznie kell a régészeti munkálatok minden költségét. A részletekről Repiszky Tamást, a szentendrei Ferenczy Múzeum régészét kérdeztük.
| A vatyai kultúra névadója a Pest megyei Újlengyel elődtelepülése, melynek története a középső bronzkorra (i.e. kétezer évvel ezelőttre) nyúlik vissza. 1909-ben Kada Elek irányításával itt feltárt sírleletek urnái, edényei arról tanúskodnak, hogy a középső bronzkor békés évszázadai alatt a Kárpát-medence népei gazdagságban, fejlettségben túlszárnyalták Közép- és Nyugat-Európa egykori lakosságának életszínvonalát. A Kárpát-medencei középső bronzkor végét (i.e. XV-XIV. század) koszideri periódusnak is nevezik Dunaújváros Kosziderpadlás lelőhelye után, ahol az úgynevezett koszideri kincseket találták. |
Ilyen előzmények tudatában kezdődött a szőlőhegyi feltárás múlt év novemberében. A beépítésre szánt terület észak-nyugati részén, a törökkorban pusztává lett, egykori Jenő falu szélének nyomait találták meg a XIV-XV. századra keltezhető középkori érem, zabla, sarkantyú, bécsi fazéktöredék-leletek alapján.
Kissé keletebbre újkőkori-neolitikus és rézkori időszakos megtelepedés nyomait fedezték fel. Az elmúlt évszázadok szőlőművelése miatt kiemelkedő leletet nem találtak, de előkerült a hétezer éves kottafejes (vonalak között pöttyökkel!) kultúra néhány csodálatos kőeszköze, cseréptöredéke.
Tavasszal a Perbál felé vezető főútról lecsatlakozó bekötőút területét kutatták meg, amely egy Árpád-kori lelőhelyet érintett.
Vasművesség nyomait és két, többször felújított szabadtéri kemencét is felfedeztek. Az egykori Jenő faluhoz köthető, XI-XIII. századi kerámialeletek is előkerültek.
A csodálatos leletanyagot feldolgozás után igazán érdemes lenne egy helytörténeti kiállítás, esetleg egy kiadvány keretei között szélesebb körben is megismertetni.
Koós Hutás Katalin
