Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Hónapok óta radioaktív jódizotópot kapunk a nyakunkba

Életmód > Budakeszi

2011-11-18


A csillebérci Központi Fizikai Kutatóintézet területén működő izotópgyár Makkosmária és Nagyszénászug fölött magasodó kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp - tudatta az Izotóp Intézet Kft. cégvezetője az MTI-vel, azt hangsúlyozva, hogy a lakosság egészsége nincs veszélyben, s ez nem jelenti azt, hogy ők okolhatók a Közép-Európa légterében mért magasabb radioaktív sugárzásért.

Környei József cégvezető az MTI-nek azt mondta: az év első felében már észlelték, hogy a gyártási eljárás során a kéményen keresztül kibocsátott, "elszökő" jód-131 mennyisége megnövekedett, de még mindig a határértékek alatt maradt. Nyáron a termelést leállították és átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték. A cég ezért ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb elemeket, szűrőket építsenek be - tette hozzá. A főváros XII. kerületében működő Izotóp Intézet Kft. cégvezetője kijelentette: "nem történt rendkívüli esemény, kibocsátás mindig is van, de az a mi általunk elvártnál volt magasabb". A 2011. január és május közötti gyártási tevékenységből az összkibocsátás kb. 300 GBq (gigabekerel) volt, míg a szeptember és november közepéig tartó időszakban az össz-kibocsátás 324 GBq értékűre tehető. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által megadott dózismegszorításból származtatott éves kibocsátási korlát az Izotóp Intézet Kft. esetén 1600 GBq, így az éves korlátnak mindössze 39 százalékát bocsátották ki.

A cégvezető elismerte, hogy Budapest légterében a napokban mért magasabb jódizotópszint egy hányada nagy valószínűséggel tőlük származott, de hangsúlyozta, a környezetellenőrző állomások által mért aktivitáskoncentrációkból származó lakossági dózisok elhanyagolhatóak, így azoknak egészségügyi, sugár-egészségügyi következményük nincsen. Környei József úgy fogalmazott: Csehországban és Európa más pontjain az elmúlt napokban megemelkedett radioaktív sugárzás nem származhat kizárólag tőlük, de azt elismerte, hogy "valamennyi értékkel hozzájárulhattak".

Arra a kérdésre, hogy miért csak most hozzák nyilvánosságra, hogy magasabb értékben "szökött" üzemegységükből a jód-131, a cégvezető úgy válaszolt: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a magyarországi Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) is kért adatokat, ők az OAH-nak az adatszolgáltatást most megtették, és ezzel egy időben tájékoztatják a közvéleményt is.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség múlt pénteken közölte, hogy alacsony szintű radioaktív sugárzást észleltek Közép-Európa több országában. Az ENSZ-szervezet már akkor jelezte, hogy egyelőre nem tudta megállapítani a sugárzás forrását, ám úgy vélte, hogy az nem a fukusimai atomerőműből származik.

A jód-131 izotópot orvosi célra, elsősorban a pajzsmirigy vizsgálatára és gyógyítására alkalmazzák, amelyet az Európai Unióban csak néhány helyen, Lengyelországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon gyártanak. A tellúr nevű elemet kutatóreaktorban besugározva jön létre a 8 napos felezési idejű jód-131 izotóp, amelyet speciális leválasztás és feldolgozás során lehet alkalmassá tenni orvosi felhasználásra. Magyarországon a Csillebércen működő Izotóp Intézet Kft. rendelkezik engedéllyel és tapasztalatokkal a jód-131 gyártásában. 

Sáfrány Géza, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) sugárbiológiai laboratóriumának főigazgatója kedden az MTI-nek azt mondta, Magyarországon a jód-131 részecskékből származó radioaktív sugárzás mértéke az OKI összes mérőállomásán visszaállt a normál, úgynevezett háttérszintre. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: nem a Paksi Atomerőműből ered a minimális radioaktívszint-emelkedés, és az atomerőmű környezetében sem mértek magasabb értéket.

(MTI/Foto: Illyés Tibor)


Vissza