Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


A hét, amely megváltoztatta a világot

Panoráma

2021-04-01


keresztut.jpgA feltámadt Jézus örömhíre a XXI. század félelmetes erkölcsi, szellemi és fizikai pusztításait is képes legyőzni: a remény csíráit ülteti el a lelkünkben és tölt fel reménnyel, életkedvvel. A vírusjárvány sem akadályozhatja tavaszunk feltámadását. Minden évben megtörténik a csoda és beérik a gabona, kenyér készül belőle, és mosoly és öröm a szívben.



Virágvasárnap – az Úr érkezésének napja

A befogadás, öröm ünnepének pillanati ezek. Látszólag Jeruzsálem lakosai fogadják városukba a szamárháton érkező Mestert, Megváltót, de igazából az Úr Jézus fogadja el a város lakosainak könnyen megingatható, csenevész, áruló hitét és dicsőítését. Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Azt is mondhatnánk, hogy eleibe megy a szenvedésének, eleibe megy a szenvedésének a helyszínének, és eleibe megy az őt eláruló, neki hátat fordító embereknek. Elfogadja az emberek ujjongó dicsőítését hozsannáját, anélkül, hogy szembesítené őket emberségük gyengeségével. Most az egyszer nem mondja, hogy jaj, nektek farizeusok, nem szembesíti őket, hogy aljas képmutatók, ma éltettek engem, örültök nekem, és pár nap múlva halálomat kéritek, erőszakkal kicsikarjátok. Nem teszi fel a kérdést, hogy miért jöttem ide közétek. Bevonul Jeruzsálembe. A megszentelt és haza vitt barkaágak – helyi elnevezésén pimpó – emlékeztessen bennünket Jézus végtelen alázatosságára. Elfogadlak benneteket, nem akarlak megváltoztatni, de annál inkább akarlak megváltani.

Nagycsütörtök - az utolsó vacsora, az első szentmise

Ritka pillanat, hogy ugyanazon napon mehetünk szentmisére, amikor az Úr Jézus megtartotta a tulajdonképpeni szentmiséjét. Az utolsó vacsora napjának különös jelentősége van életünkben. Jézus végrendeletét ekkor mondja el tanítványainak, ekkor hagyatkozik, és meghív a virrasztásra az imádságra, a mellette való kitartásra. Legyünk mi is azok, akikre hagyhatja örökségét. Akit érdekelnek Jézus utolsó szavai, az részt vesz az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmisén.

Nagypéntek - Krisztus kínszenvedésének és halálának napja.

E napon tulajdonképpen nincs szentmise. A mai napon végzett szertartást csonkamisének szokták helyenként nevezni. Középpontban a kereszt áll, mely Krisztus szenvedésére, az emberi gyengeségre, bű-neinkre és Isten végtelen szeretetére emlékeztet bennünket.

Nagyszombat - Krisztus egész napos sírban pihenése.

A mai napon sem, akárcsak nagypénteken nincsen szentmise. Az esti vigília szentmise, tulajdonképpen az éjszakának a leple, ami azon az éjszakán történik, amikor Krisztus dicsőségesen feltámad, hiszen tudjuk, hogy vasárnap hajnalban az asszonyok amikor kimennek Krisztus sírjához, a sírt üresen találják. Nagyszombaton az esti szentmisét tűzszenteléssel kezdjük. Az ősegyház-ban gyökerezik ennek jelentősége, hiszen Krisztus halálával kifújták a gyertyákat, és azokat meg sem gyújtották a feltámadás pillanatáig. Ezért szentelték meg a tüzet, amelyről újból meggyújtották a Krisztus feltámadásának fényét jelképező gyertyát. Nagyszombat estéje, éjszakája átvezet bennünket a dicsőséges feltámadásba. Persze mindennek értelmét és mélységét akkor fogjuk igazán átélni, ha nagycsütörtöktől kezdődően bekapcsolódunk a liturgiák ünneplésébe. Hiszen nincs feltámadás halál nélkül. Nem lett volna húsvét dicsősége, ha nincs nagypéntek botrányos és kegyetlen áldozata.

Győzelem és öröm a Feltámadt Jézussal!
Alleluja, új életet hozott a Megváltó!

Feltámadást hozott a mindennapjaink zűrzavarában, az összezavart és rosszra hajló természe-tünk világában. Bűnnek a fája a Győzelem fája lett. A szégyenfa, az egész világ győzelmi jelvénye, a szeretetnek és az önfeláldozásnak üdvöt hozó fája. A háztetők, templomok, magas hegyek, útkereszte-ződések éke: irányt, kitartást, kalapemelést és térdhajtást érdemlő fa lett. Mózes előre jelezte az új életet, a paradicsomi bűnbeesést, a pusztai zúgolódás bűnét, a fára függesztett rézkígyót, a keresztfára feszített Krisztus semmisítette meg. A mindennapjaink saját vagy mások bűnei okozta szenvedéseink-ben erre a szentkeresztre tekintve találunk rá az új életre Az új életet hordozó előnyök és buktatóinak felismeréséhez, fontos, hogy feltekintsünk.
Aki a saját bűnei, nyomora, szenvedése rabja, önmagától nem talál kiutat, Krisztus nélkül a terhek megfojtják. Akiket a világ rágalmazó szája kikezd és akadályoz a jó megvalósításában: csak Jézusra, a keresztre tekintve tud erőt, új életet, jézusi győzelmet a világba hozni. Jézus Él, Jézus feltámadt! Nekünk megadatott, hogy feltekinthessünk rá. Tegyük meg, hogy életünk legyen.

keresztut.jpg

 

Locsoló versek

Kivirradt a tavasz, ma húsvét napjára,
Új életet öltött, ismét föl magára.
Én is e szent napon, örömöt hirdetek,
Mert Jézus föltámadt, ezen örvendjetek!
Ő az élő víz mely, szomjad oltja Néked,
Mellyel jelképesen, meglocsollak Téged.
Cserébe én magam, semmit nem kérhetek,
De ha van szép tojás, zsebembe teheted.
Virágozzatok csak, újra szép leányok,
Mindenkinek boldog húsvétot kívánok!

***

Locsolkodni jöttem illatos vízzel,
Örömhírt mondani boldog tiszta szívvel.
Az Úr újra él, győz a sír felett!
Krisztus feltámadt, boldog ünnepet!
Szabad-e locsolni?

***

Adjon a jó IstenbBoldog ünnepeket!
Mindenféle jókkal Lásson el titeket.
Az öreg nagyapám ily köszöntőt hagyott,
örvendjetek vígan, Jézus feltámadott.
Öröm ez tinéktek, énnekem és másnak,
de én is örülök a hímes tojásnak.
Adjanak hát nékem néhány piros tojást,
hogy jó kedvvel menjek az utamra tovább.

***

E háznak kertjében van egy rózsatő,
azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtő.
Vizet öntök a fejére, szálljon áldás a kezére!
Az Istentől kérem, piros tojás a bérem.

forrás: Gyimesbükki kürt - a római katolikus plébánia lapja 2021 húsvétján


Vissza