.

2019. August 25. Sunday, Lajos,Patrícia napja van. Tizenháromezer példányos, ingyenes regionális havi lap, heti hírlevél és napi frissítésű honlap
Kereső
 
Iránytű Heti Hírek

Galéria


Belépés a fórumba


Jöjjetek! Minél többen és minél gyakrabban!

Budakeszi > Panoráma
2019-02-16
224 olvasás

Kárpátalja elidegeníthetetlen része a magyar történelemnek: a Vereckei-hágón vonult be Árpád fejedelem a honfoglaló magyar fősereggel a Kárpát-medencébe 895 tavaszán. A Máramaros, Bereg, Ugocsa és Ung vármegyék alkotta, egy évezrede a magyar királysághoz tartozó terület az I. világháború után a nagyhatalmak prédája lett.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni diktátum Csehszlovákiához csatolta. A cseheknek cserébe meg kellett ígérniük az autonómiát Kárpátaljának, amit nem tartottak be, viszont húsz évre a cseh lett a hivatalos nyelv. Ekkor 185 ezer magyar élt itt, a népesség 30%-a. A ruszinok aránya 56 %, a németeké 10% volt. Az elvándorlás, a kiutasítás, a görög katolikus magyarság ruszinná minősítése hatására az 1921-es csehszlovák népszámlálás már csak 110 ezer magyart regisztrált Kárpátalján.

1939-1944-ig újra „magyar világ” következett. 1945-1991-ig a Szovjetunió része, a hivatalos nyelv 46 évre az orosz. 1991. december 1-jén Ukrajna kikiáltotta függetlenségét, Kárpátalja a független ukrán állam közigazgatási egységeként sodródott az eseményekkel. A hivatalos nyelv azóta az ukrán. A kárpátaljai magyarság kevesebb, mint száz év alatt ötször kellett, hogy állampolgárságot váltson anélkül, hogy kitette volna a lábát a falujából.

Az ukránok Zakarpattye néven, azaz Kárpátokon túli területként emlegetik, de a Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával is határos Kárpátalja szintén Kárpátokon túli területként tekint Ukrajnára, ahol hiába van egy órás időeltolódás, Kárpátalja a budapesti idő szerint működik, eszerint nyitnak a boltok, járnak a buszok, s beszélik meg a találkozókat.

Területe 12 777 km2 a 604 ezer km2-es Ukrajnában. Négyötöde a Kárpátok vonulata (legmagasabb csúcsa a Hó-vár 2061 m), egyötöde síkság a Tisza mentén, amely a legnagyobb folyója. Székhelye Ungvár. Legnagyobb városai Munkács, Huszt, Beregszász, Nagyszőlős. Jelentős még Szolyva, Rahó, Técső, Ilosva, Csap, Perecseny, Nagyberezna, Ökörmező és Volóc. A hivatalos fizetőeszköz a hrivnya, ami tíz forintot ér.
Az egyetlen, 2001-es ukrajnai népszámlálásnál a magyarok 156 600 fővel szerepeltek. 2011-ben 141 ezer főre, az orosz-ukrán háború 2013-as kirobbanása óta pedig 130 ezerre becsülik a magyar közösség nagyságát. Többségük református, görög katolikus (ami egyben a ruszinok nemzeti vallása is), vagy római katolikus.

A kárpátaljai magyarság a magyar határtól mindössze hat kilométerre fekvő Beregszászt tekinti központjának. Az utcán magyar szót ma már leginkább csak ebben a városban lehet hallani, a többi síksági város elvesztette magyar többségét. Mintegy száz községnek van jelentős magyar lakossága, ezek bő felében a magyarok kilencven százalék körüli többséget alkotnak.

Beregdédában jártunk

Beregdéda 1996 óta hivatalosan is Budakeszi testvérvárosa. A magyar határtól három kilométerre Déda és Mezőhomok összevonásával kialakult, ma 2051 fős településen 1747 magyar él, többségében református és görög katolikus. Kárpátalja egyik legnagyobb strandja itt, a hatvanas években üzembe állított homokbánya helyén kialakult dédai tónál működik. A polgármester ugyanúgy, mint 1996-ban, ma is Egressy István.

Budakeszi önkormányzata közel negyvenfős delegációval utazott Beregdédába az Emberi Erőforrások Minisztériumának Határtalanul! programjának pályázatán nyert 2,4 millió forintnak köszönhetően november 15-18. között. A Határtalanul! a nemzeti összetartozás programja. Célja a határainkon túl élő magyarokkal a kapcsolat kiépítése és elmélyítése. Ez a program kívánja elérni azt is, hogy ne legyen Magyarországon olyan érettségiző diák, aki még nem járt az elcsatolt területek magyar közösségeiben.

A delegáció vezetői dr. Győri Ottilia polgármester és Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő voltak. Budakeszi önkormányzata négyszázhúszezer forintot adományozott Beregdédának a községháza nyílászáróinak cseréjére. A pénzadományt sporteszközökkel és játékokkal egészítették ki. A két város iskoláinak és kultúrházainak vezetői is egyeztettek egymással, sőt, a budakeszi művelődési ház 2019-re meghívta a beregdédai tánccsoport tagjait egy budakeszi fellépésre, ami leírhatatlan örömet váltott ki a kárpátaljai magyar gyerekekből. Dalotti Tibor, a budakeszi református gyülekezet tagja a kárpátaljai Minaj reformátusainak vitte el a budakesziek adományát, mellyel a budakesziek gyógyszerek és tüzelő vásárlását segítik.

Látnivalók

A látnivalókat a delegáció Horkay Sámuel idegenvezetőnek köszönheti, aki a Kárpátaljai Magyar Idegenvezetők Munkaközösségének elnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség beregszászi alapszervezete tiszteletbeli elnöke. 2011. március 15-én közéleti tevékenységéért a magyar köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. 2015-ben a Széchenyi Társaság is díjazta munkásságát. Horkay Sámuel édesapját, Horkay Barna református esperest 1947 októberében letartóztatták és a Gulágra hurcolták.1955 őszén tért csak haza, s látta először az 1947decemberében született, akkor már nyolc éves Samu fiát. Horkay Sámuel a kárpátaljai viszonyokat jól ismeri. Széleskörű kapcsolatrendszerrel, kiváló szervezőképességgel és kedves határozottsággal vezeti csoportjait. Vallja, hogy Kárpátaljának a turizmus lehet az egyik kitörési pontja, amellyel ki lehet rántani a szegénységből. A szó legnemesebb értelmében idegenvezető. Tapasztalata szerint egy élménydús utazás legnagyobb eredménye, hogy a turisták Ukrajnába érkeznek, de Kárpátaljáról mennek haza.

Horkay Sámuel ebben a „képzésben” részesítette a budakeszi delegációt is. Megtudtuk, hogy a máig magyarnak megmaradt Beregszász központjában bontotta ki Esze Tamás 1703. május 22-én a kuruc felkelés zászlaját. Az egykori Oroszlán vendégfogadóban szállt meg 1847. július 12-ról 13-ra virradóra Petőfi Sándor, s itt írta Meleg dél van című versét. A Rákóczi-téri postára kapta és innen küldte leveleit Kölcsey Ferenc, Himnuszunk költője. A posta épületén Huszt című versének utolsó sora áll: ’Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül.’ Beregszász egyik legrégibb épülete a Bethlen-kastély, melyet 1629-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem épített. A Rákóczi-téren áll az egykori Bereg vármegyei Kaszinó impozáns, felújított épülete, melyben újra megnyílt az Arany Páva étterem, falán Széchenyi István emléktáblájával. A Munkácsi u. 80. alatt megnézhettük a Fedák-kastélyt, melyet Fedák Sári, a magyar operett csillaga vásárolt a szüleinek. A kastély ma a Kárpátaljai Református Egyház püspöki hivatala. De láttuk Fedák Sári szobrát a Vidnyánszky Attila alapította magyar színház előtti téren is.

Meghatározó élmény az 1909-ben épült egykori magyar törvényszék mára felújított épületében működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bejárása. Az épület a szovjet államosítás után laktanya, majd finommechanikai üzem. A Szovjetunió szétesése után a végletekig tönkretett, kétemeletes eklektikus épület rendbe hozására a városnak nem volt pénze, így 2002-ben az épületet átadta a főiskola céljaira. Felújításának feltétele volt Mádl Ferenc magyar és Leonyid Kucsma ukrán elnök megegyezése. Számos magyarországi település vállalta a hatalmas épület egy-egy termének rendbehozatalát és felszerelését. Nevükre minden egyes helyiség ajtajában kis tábla emlékeztet. 2004-ben az önkormányzat megpróbálta visszavenni a tulajdonjogot. Ekkor ismét Mádl Ferenc közbenjárása rendezte a helyzetet. Az iskola fenntartója a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, az ukrán államtól nem kap finanszírozást. Nappali, levelező és egyéb képzésein több mint ezer diák vesz részt évente.

A delegáció járt az Ökörmező feletti Szinevéri-tónál, látta a Talabor szurdokvölgyét és zúgóit, az Asszonyok könnyei-fátyolvízeséseket és a Kamjanka-nyeregből a kilátást az ezeréves határra.

Jártak Huszt várának „bús düledékeinél”, megnézték a közel háromszáz éves fülöpfalvi görög katolikus fatemplomot, ahová a hét gyermeket nevelő Levcsenko Róbert, Beregdéda görög katolikus lelkésze is elkísérte őket.

Felfedezték az Árpád-vonal alsószinevéri völgyzárának bunkerei, futóárkait és bejárták a felsőgerebeni II. világháborús magyar katonai alagútrendszert.

Kárpátalja legszebb műemléke a munkácsi vár. Az 1600-as évek óta a Rákócziak birtokában álló erődítmény dicsőséges történetéhez tartozik, hogy amikor a I. Rákóczi Ferenc halála után megözvegyült Zrínyi Ilonának a második férjét, Thököly Imrét fogságba ejtette a török szultán, a császáriak a vár átadására szólították fel a két gyermekével, Juliannával és a tízéves II. Rákóczi Ferenccel a bekerített várban rekedt asszonyt. Zrínyi Ilona nem hajlott meg, két éven át védte a várat a császáriakkal szemben. Fiával gyakran jelent meg a bástyákon, nem törődve az ágyútűzzel. Az ostrom idején, 1686-ban, Ilona napján, a gyermek Rákóczi így köszöntötte édesanyját: „...Inség bilincsejét kerölő magyarság, / Egy munkács várában szorult a szabadság, / Kit egy Zrínyi szívű tartott meg asszonyság, / Hol vagy s hálát nem adsz, az egész magyarság!” 

A szolyvai emlékpark

A szolyvai emlékpark jelképe a kárpátaljai magyarság sorsának. 1944. november 13-án a megszálló szovjet csapatok háromnapi közmunkát, málenkij robotot rendeltek el minden 18 és 50 év közötti magyar és német hadkötelesnek. Becslések szerint 30-40 ezer embert gyűjtöttek be. Az elhurcoltak első állomása Szolyva volt. A foglyok jelentős része már itt elpusztult az embertelen fogva tartási körülmények miatt. Szinte nincs olyan magyar család Kárpátalján, akinek egy, de sokszor több férfija ne veszett volna oda a Szolyváról induló kálváriában. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség már 1989-ben kezdeményezte emlékmű állítását, melyet 1994 novemberében avattak a gyűjtőtábor egyik temetője helyén, az I. világháborús katonatemető mellett. Több éves gyűjtő- és kutatómunka után 2004-ben az emlékmű siratófalán fekete márványtáblákra felvésték 12 ezer áldozat nevét. 2009 novemberében ezt kiegészítették az egykori Bereg vármegye mai magyarországi területéről, Ung vármegye ma Szlovákiához, valamint Ugocsa vármegye ma Romániához tartozó területeiről a szolyvai gyűjtőtáborba hurcoltak neveivel. A kutatás folytatódik, a lista még bővül.
A november 17-i megemlékezésen a budakeszi delegáció is részt vett és elhelyezte a megemlékezés koszorúját.

Szállás és gasztronómia

A kárpátaljai falusi turizmus hihetetlen fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. 2018 novemberében rendhagyó és eddig páratlan kiadvánnyal rukkolt elő a Magyar Konyha Magazin: a nagy sikerű balatoni és a budapesti után megjelent a kárpátaljai gasztrokalauz is. Közel kétszáz címet gyűjtöttek össze: szállodák, panziók, gyógyfürdők, vendéglők, kocsmák, büfék, hegyi vendégfogadók, cukrászdák, kávézók, piacok, pincészetek, sörfőzdék, őstermelők gazdaságai, mézes, sajtos, tésztás, csokoládés, kürtöskalácsos, gyógyfüves, szörp- és lekvárfőző kézművesek címeivel, a gasztronómiai események időpontjaival, falusi vendégházak elérhetőségeivel. Horkay Sámuel szerint sokkal több szolgáltató ajánlható, de a kiadvány terjedelmi korlátai miatt kétszáznál meg kellett állni.

A budakeszi delegáció a nagybégányi Family étterem és szálloda vendége volt. A nagypapa szatócsboltját a kilencvenes években kárpótlásként szerezték vissza a tulajdonosok. Újraindították a boltot, majd kávézóval, étteremmel, végül egy ötven férőhelyes szállodával bővítették. Színvonalas magyar konyhát visznek helyi borokkal, de a harcsapaprikást nem túrós csuszával, hanem krumplis derelyével tálalják. Jól vizsgázott a vegetáriánus menü is, de a specialitások között mindenképpen meg kell említenünk a csülöktálat, amelyen a méretes csülköt sült oldalasok és vadászkolbászok borítják. Inkább ebédre ajánlott.

Amikor búcsúzáskor megkérdeztük Egressy István polgármestert, hogy miben lehetünk a segítségükre, ezt válaszolta: „Jöjjetek! Minél többen és minél gyakrabban!”

Koós Hutás Katalin

Kárpátalja sokkal több titkot rejt és élményt nyújt, mint amit elképzelni tudunk. Ennek felfedezésében egy jó idegenvezető felbecsülhetetlen segítség lehet. Szerkesztőségünk kiindulópontként Horkay Sámuelt ajánlja (horkay47@gmail.com), aki idegenvezető-, program- és szállásajánlásban szívesen segít.
További adatok a szerkesztőségben is kérhetők: szerkesztoseg@budakornyekiiranytu.hu.

Javasolt honlap: www.karpatutazo.hu

Nyomtatható verzió

Vissza | A lap tetejére

     
     

www.budakornyekiiranytu.hu 

Made by EG-LOGIC