Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Kapu egy másik világba

Múltunk tanúi > Budakeszi

2006-06-01

Május 16-án, életének 84. évében elhunyt Josef de Ponte, budakeszi származású, Németországban élő festőművész, aki három éve lett Budakeszi díszpolgára. A művész mindössze egy évvel élte túl Klaus fiát. A tehetséges reklámszakember 52 évesen tragikus hirtelenséggel vesztette életét 2005. május 19-én. de Ponte Józseffel nem sokkal e tragédiát megelőzően készített beszélgetést a Budakeszi Iránytű németországi tudósítója, Albrecht György.

A kitelepítés 60. évforulójára

Múltunk tanúi

2006-04-01

Minden embert megillet a jog lakhelyének szabad megválasztására, megtartására, legyen az a világ bármely pontján. A kényszertelepítések (ki- be- át-) ennek az alapvető emberi jognak a sárba tiprása.

A budakeszi németek kitelepítésének 60. évfordulóján

Múltunk tanúi > Budakeszi

2006-04-01

Március 16. és 19. között a Budakeszi Német Kisebbségi Önkormányzatának és a város önkormányzatának közös szervezésében méltón emlékezett meg a település az ez alkalomra haza látogató, ma Németországban élő budakesziekkel közösen a régi sváb falunkban 1946. március 19-én kezdődő kitelepítés hatvanadik évfordulójáról.

Mestersége zenész

Múltunk tanúi

2006-03-01

Motschnek Lőrinc régi budakeszi sváb család leszármazottja. „A nagyapám testvére volt Motschnek Lőrinc. Övé volt az az étterem a Fő utca tetején, amit most Gesztenyéskertnek hívnak. Nagyapámat Motschnek Jánosnak hívták. Ugyanúgy, mint a Budakeszi Dalárda vezetőjét. Õ az unokatestvérem fia, csak ő „cs”-vel írja a nevét, mert valamelyik hivatalban elrontották valamikor.”

Endele Mátyás (1919-2005)

Múltunk tanúi

2006-02-01

Endele Mátyást, a Hagyományőrző Kör tagját karácsony előtt helyezték örök nyugalomra a budakeszi temetőben. Bechtold Gábor megemlékező szavaiból idézünk.

Sváb szorgalom és kötelességtudat

Múltunk tanúi

2005-12-02

A budakeszi születésű Mészner Györgyöt 2005 szeptemberében a Baden-Württembergi, wüstenhauseni otthonában kerestük fel. A kitelepítés után ismerkedett meg az első és annak 1994-ben bekövetkezett halála után a második német feleségével. Környezetében Mészner Gyuri csak németül beszél, ennek ellenére élete történetét magyarul mesélte el nekünk. Sváb szorgalmát a sors igencsak próbára tette. De akárhová is vetette a sors, pozitív életszemlélete minden nehézségen átsegítette, tanuláskedve több szakma elsajátításához segítette. Minden megpróbáltatás ellenére elégedett ember. Életének minden változásánál csak annyi mondott: - Hát jó. - És ezzel mindig tudomásul vette a rámért sorsot.


Egy élet, melyen végigszántott a történelem (2/2.)

Múltunk tanúi

2005-11-01

Máté született Pfendtner (Pentei) Edit lapunk számára készített önéletrajzi írásának második részét közöljük. Máté Editet 1996-ban Budakeszi önkormányzata Budakesziért Emlékéremmel tüntette ki.


GYILKOS, GYERE KI!

Múltunk tanúi > Budakeszi

2005-10-01

Szőnyi Gyula, a most 87 éves budakeszi festő lapunknak mesélt először 1956-os budakeszi emlékeiről. A történet összefoglalóját közöljük.

Egy élet, melyen végigszántott a történelem (1/2.)

Múltunk tanúi

2005-10-01

Máté született Pfendtner (Pentei) Edit lapunk számára készített önéletrajzi írását közöljük két részben. Máté Editet 1996-ban Budakeszi önkormányzata Budakesziért Emlékéremmel tüntette ki.

A Vörös nem elvtárs!

Múltunk tanúi > Budakeszi

2005-10-01

Budakeszi, 1956. október 26. Nevezetes nap. A helybéli nemzetőrség a fegyverek begyűjtéséről döntött. Négy-ötfős csapatok indultak végrehajtani a feladatot. Ekkor ütközött össze a közel 10 éves kommunista múlt érdeke a változást óhajtó jelen akaratával. A történelmi tapasztalatok szerint, a mindenkori hatalom elleni lázadás áldozatokat követel, és hősöket teremt. Erről tanúskodik ez a Budakeszin történt esemény is.
Az ideérkezőket - az átutazókat, a kirándulókat, - ma kétnyelvű helységtábla fogadja: Budakeszi, Wudigess. A tábla arról árulkodik, hogy a II. világháború után, 1946-ban, a svábok kitelepítésének időszakában, sokan kényszerültek elhagyni szülőföldjüket. A történelem igazságtalan, viharos szele tehát alig több mint egy évtized alatt kétszer söpörte végig Budakeszi utcáit, és fújta ki innen lakóinak kisebb-nagyobb hányadát, először csak a svábokat, másodszor, 1956-ban, már nemzetiségi, kisebbségi hovatartozás figyelembe vétele nélkül mindazokat, akik féltek a visszatérő proletárdiktatúra megtorlásától.


Vissza a főoldalra

iranytu-cimlap-2021-3.jpg