1950. augusztus 5-én Stuttgartban kiadták a Németországba hurcolt többmillió német nevében a Hazájukból elűzött németek Chartáját, amelynek ennyi évtizeddel később is van mondanivalója. Ez a történet 1945. augusztus elején kezdődött a potsdami konferenciával, melynek egyik döntése legalizálta a német lakosság kitelepítését Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról.

Az 1938-s budapesti 34. eucharisztikus kongresszus egybeesett Szent István halálának 900. évfordulójával. A két ünnep közös csúcspontja, a Szent Jobb országlátása a felekezetek fölé emelkedve a nemzeti egység jelképe lett. A Szent Jobb szállításához egy gazdagon díszített, különleges vagont épített négy hónap alatt a püspöki kar és a MÁV, mely a magyar tervező- és díszítőművészet, a magyar ipar remeke lett.

Egy héten át tárták föl a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozó szakemberei a budakeszi temető egykori katonai parcelláját még márciusban, mert az elmúlt hetvenöt évben a sírjelek eltűntek a katonák sírjairól, és civil elhunytakat temettek a jelöletlen katonasírokra.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a Magyar Nemzet közreműködésével azonosította egy II. világháborúban hősi halált halt ejtőernyős családját, és visszaadta Nagy Jolán Eszternek édesapja, Nagy Endre István tizedes jegygyűrűjét. A család beleegyezésével Nagy Endre Istvánt katonai tiszteletadás mellett fogják újratemetni, így szeretett felesége, Eszter mellett térhet végső nyugalomra.

Már kutatható az I. világháború hősi halált halt, megsebesült és hadifogoly magyarországi katonáinak adatbázisa. A katonahoseink.militaria.hu-t szeptember 14-én mutatta be a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban Németh Szilárd, a HM parlamenti államtitkára, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Életének 94. évében elhunyt Molnár Zoltán (1926. Püspökladány) perbáli tanító. Tizennyolc évesen magyar katonaként szibériai munkatáborokat is megjárt, édesapjával együtt, aki ezt nem élte túl. 1948 óta tanít, 1965 óta Perbálon. Amatőr helytörténészként neki köszönheti a falu az általános iskola, a sportkör és Perbál történetét.

Állampolgári bejelentés alapján végeztek feltárást augusztus elején a Pest megyei Sülysáp határában a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozói. Egy szemtanú szerint ugyanis a szántóföldön magyar katonákat temettek el az 1944 novemberi harcok után. A lakosság segítségét kérik az azonosításhoz.

A népi építészeti emlékek és a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökség megóvása, megőrzése, fenntartása érdekében a Népi Építészeti Program támogatást nyújt egyedi védelem alatt álló népi építészeti emlékek helyreállításához. Pályázni július 15-ig lehet.

A Budai Irgalmasrendi Kórház udvarán 2019 májusa és októbere között a Budapesti Történeti Múzeum régészei, Bencze Zoltán és Fényes Gabriella folytattak ásatást több mint 2400 négyzetméteren, amelynek során a főváros történetének több ezer kétezer éves emléke került elő.

Hetvenöt éve, 1945. február 11-én törtek ki a budai várból a szovjet hadsereg gyűrűjében rekedt magyar és német alakulatok. Néhány óra alatt úgy nyelt el negyvenezer fiatal katonát a föld, mintha sosem léteztek volna. Legfeljebb nyolcvan magyar, ha lehetett, aki élve kijutott a pokol szorításából.