Budakeszi környékén ismeretlen katonák sírjaira bukkanunk az erdei sétautak vagy vad ösvények mentén, ahol mindig találunk friss virágot. Csupán ennyi sír maradt fenn, mely az 1945. február 11-én az orosz csapatok által körülzárt várból kitörni próbáló, töredékére fogyatkozott német-magyar védősereg több ezer halálos áldozata után.

1956. október 26-án a forradalom egy korai incidense zajlott le Budakeszin a kommunista Sziklai Sándor ezredes Fő utcai házánál, ahová Márity László társaival a helyi nemzetőrség döntésére az ezredes fegyvereinek begyűjtésére érkezett. Apósa, Kiss Lajos tárgyalt volna a fiatalokkal, Sziklai nem. Szóváltás után Sziklai egy baltával megölte apósát, pisztolyával Márityon halálos sebet ejtett, majd főbe lőtte magát.

-    Ki kapcsolta ki a rádiót? - rontott rám fenyegetőn „L”, a helyi rendőr. Jól ismertük egymást, nemzetőr volt, a forradalom után állt az egyenruhások közé.
-    Látod, hogy egyedül vagyok, használtam a hangosbemondót és már végeztem.
Izgatottságot, rémületet és némi szánalmat is láttam az arcán.
-    Ebből még bajod lesz!
-    Miért? Én kapcsoltam be és most kikapcsoltam.

A megyei közgyűlés tavaly hozta létre az Év Pest Megyei Értéke díjat. Azt a közösséget díjazzák, amelyik a megyei értéktárba felvett értékét kiemelkedően bemutatja, az érték és a megye ismertségét növeli: programot, marketinget szervez, turisztikai vonzerő, megjelenik az oktatásban, a médiában, nemzetközi kapcsolat alapja lehet.

Zsámbékon, az egykori légvédelmi rakétabázison (MN1159 11/3. honi légvédelmi rakétaosztály) július 8-án nyílt meg hazánk első repülésrégészeti kiállítása, méltó emléket állítva a II. világháború harcolt repülőseinek. A kiállítás a Magyar Roncskutató Egyesület kutatási anyagait, második világháború és az azt követő időszak repülős relikviáit mutatja be.

„Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.”(Jn. 15,13) A Petrecz Sándor Alapítvány július 30-i konferenciája keretében az első világháború kitörésére és annak pátyi hősi halottaira emlékeztek. A programot az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta.

Az Isonzó expressz idei első útján a Budakeszi Kultúra Alapítványnak köszönhetően négy budakeszi történelemtanár utazhatott, hogy a diákjaik a segítségükkel hitelesebben is megismerhessék az első világháború még mindig nem a helyén kezelt magyar vonatkozású történéseit. Közülük Áfra Sándor, a Nagy Sándor József Gimnázium tanárának beszámolóját közöljük.

Október első napjaiban tíznél több világháborús katonaáldozat - magyarok, németek és egy szovjet - maradványai kerültek elő budapesti építkezéseken. A magyar és a német katonák földi maradványait a budaörsi magyar-német katonai temetőben helyezik örök nyugalomra, míg a szovjet katona újratemetéséről Oroszország nagykövetsége gondoskodik.

Október 6-án az aradi vértanúk hozzátartozóiról is meg kell emlékezni, akik feldolgozhatatlan veszteségük mellett céltudatosan továbbvitték az 1848-49-es szabadságharc legfőbb mozgatórugóját: a magyar szabadság mellett tett hitet - hangzott el a Március 15. téren a Hátrahagyottak emlékezete című szabadtéri kiállítás megnyitóján.

Nagykőrös országos pályázatot hirdetett a magyaroszági középiskolák diákjai számára két témában, a kuláküldözést és a téeszesítést személyesen, családjuk által átélt kortanúk emlékeinek dokumentálására. A pályázat fővédnöke Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, kiemelten támogatja Lázár János miniszter és a Magyar Nemzeti Levéltár. beadási határidő 2016. március 15.