Váratlan tragédia árnyékolta be az idei pünkösdöt
Panoráma > Budakeszi
2015-05-26
Gyimesbükk az elmúlt 8 év legszínesebb programjával várta a zarándokokat. Az ünnepi szentmisét a Budakeszi Kultúra Alapítvány felügyelő bizottsági elnökének lelki üdvéért ajánlották fel, aki két nappal korábban, útban Gyimesbükk felé, halálos balesetet szenvedett.
Tapintható-láthatatlan
A Tapintható-láthatatlan program keretében május 21-én, csütörtökön délután avatták fel a csíksomlyói kegyhely bronzba öntött makettjét Csíkszeredában, a kegytemplom melletti téren. A Tapintható-láthatatlan programot a Rotary Club Budapest-Budavár indította1999-ben olyan domborművek létrehozásával, amelyekkel jelentős műemléki tereket, épületeket, épület-együtteseket, településrészeket mutatnak be kicsinyített és vakok, gyengén látók számára tapintható formában. A köztéri alkotások mellé Braille-feliratozást is készítenek. A "Legyen szép a látóknak és hasznos a vakoknak!" elve már számos köztéren idegenforgalmi látványosság, így Budapest I. kerületében a Szentháromság téren a Mátyás templom és környékét mutatják be, de született már dombormű a Magyar Földtani Intézet homlokzatáról, az egri, a szentendrei és a győri történelmi belvárosról, sőt az aquincumi múzeumról is. A csíksomlyói kegyhely a sorban éppen a huszadik.
A csíksomlyói ferences kolostor által is támogatott alkotás a kegytemplom melletti parkolóban az Erdélyi Utakon egyesület szervezésében készült el, melyet a Budakeszi Kultúra Alapítvány is pénzadománnyal támogatott. (Fotó: Bánkuti Ákos)
A csángó keresztaljakkal indulnak az útra
Május 22-én, a pünkösd előtti pénteken délben megérkezett Gyimesbükkre a Nagyboldogasszony zarándokvonat. Évek óta azzal a céllal utaznak ide a vonat utasai, hogy együtt induljanak el Gyimesbükkről a gyimesi keresztaljakkal a csíksomlyói búcsúba. A román többségű Bákó megyében egyetlen magyar intézményként működő Dani Gergely Magyar Tannyelvű Általános Iskola tanulóinak az első és a második világháborúban elhunytakért mondott imáját követően Tamás József, a gyulafehérvári egyházmegye segédpüspöke tartott szentmisét az ezeréves határon, a kontumáci (egykori vesztegzári) kápolnánál. A Gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium diákjai gyimesi népdalokat adtak elő tanáruk, Antal Tibor betanításában. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
Hűség a hithez, a nemzethez és az anyanyelvhez
Százezrek gyűltek össze 23-án, szombaton délelőtt a csíksomlyói hegynyeregben. A pünkösdi szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatta be, akinek a lengyelországi Czestochowa pálos szerzetesei készítettek kimondottan erre az alkalomra egy miseruhát, mellén a csíksomlyói szűzanya, hátoldalán pedig a czestochowai Fekete Madonna képével. A szentmise előtt a Fülöp-szigetekről és Kongóból érkezett zarándokokat is bejelentettek. A misén részt vett Áder János Magyarország köztársasági elnöke és felesége, Herczegh Anita is. Az idei búcsú jelmondata, az "Oltalmad alá futunk" a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, amelyet a csíksomlyói Mária kegyszobor készítésének 500. évfordulója alkalmából hirdettek. Az idei búcsú zarándokai a teljes búcsúval járó, vagyis a "tisztítótűztől" megszabadító pápai áldásban is részesültek ebből az alkalomból.
"Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz" - hangoztatta az erdélyi főegyházmegye vezetője a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregben tartott szabadtéri szentmisén. Jakubinyi György a hithez való hűség magyarázatában azt a 448 évvel ezelőtt vívott Tolvajos-tetői csatát említette, amelyben a székelyek római katolikus hitük védelmében vívtak meg a protestáns hittérítőkkel szemben. Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. Az érsek elmondta: vannak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán volt-e ilyen csata, de kellett valaminek történnie, mert különben a katolikus székelyek nem tettek volna olyan fogadalmat, hogy pünkösd szombatján minden évben összegyűlnek a csíksomlyói hegynyeregben. Az érsek szerint ugyanis az egyházi ünnep előtti nap az egyik legalkalmatlanabb a zarándoklatra. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Tragikus baleset a Tolvajos-tetőn
 |
A szervezők a csíksomlyói szentmise előtt tájékoztatták az egybegyűlt híveket a tragédiáról, s a pünkösdvasárnapi gyimesbükki ünnepi szentmisét a Budakeszi Kultúra Alapítvány tevékenységét önkéntesen segítő munkatárs lelki üdvéért ajánlották fel.
Gyimesbükkön II. Rákóczi Ferenc fejedelem halálának 280. évfordulójára emlékeztek
Idén áprilisban volt 280 éve, hogy a törökországi Rodostóban elhunyt II. Rákóczi Ferenc, az utolsó megválasztott erdélyi fejedelem. A Dani Gergely Általános Iskola diákjai emlékműsort mutattak be Rákóczi életéről, a fejedelem imáit pedig a szentmise alatt többször felolvasták. Az igen gazdag kulturális programban Dajka Mihály, csíkszentmihályi tárogató művész mellett a tavalyi Fölszállott a páva kósteleki közönségdíjasa, Vaszi Levente tanár is szerepelt tanítványaival: a csángó vidék balladáiból és táncaiból mutattak be.
A szekelyhon.ro beszámolója szerint ezt követően időutazásra hívott a bukovinai származású, vajdasági születésű, Magyar Örökség-díjas Kóka Rozália, a Népművészet Mestere. Az alig egy éve alakult kis moldvai csángó együttesével, a Virággyönggyel több száz éves, a moldvai magyarok ajkán fennmaradt archaikus énekekből és a mondákból összeállított, hatalmas tapsot kiváltó Légy áldott szent István király! című előadásával örvendeztette meg a közönséget. Érdemes megjegyezni a többségében pusztinai származású énekesek neveit: Bálint Izabella, Kiss-Tampu Tatjána, Kovács Krisztián, Tamás Júlia Roxána, Mokány Róza és Pusztinai Annamária. A Salamon József gyimesbükki plébános által összeállított gyimesi pünkösdi szertartásoknak minden évben fontos mozzanata a hősökre való emlékezés, idén is koszorút helyeztek el, imát mondtak a környékbeli hegyekben elesett első és második világháborús hősök emlékére.
Kontumácon az idei ünnepi pünkösdi szentmise főcelebránsa és szónoka a gyimesközéploki születésű, jelenleg a Fehér megyei Marosújváron plébános Bilibók Géza volt, aki a szentmise előtt megemlékezett a pünkösd előtt a Tolvajos-tetőn tragikusan végződő balesetben elhunyt motoros zarándokról, Lóczi Gyuláról. Prédikációjában többek között rámutatott arra, hogy „ ... itt, a határvidéken jobban érezzük a határtalan 
nemzeti testvériséget, (...) ragaszkodjunk Mária országához, szülőföldünkhöz”. A szónok óvva intett, szűrjük meg a nyugati világból érkező hullámokat, vigyázzunk, „hogy zarándok batyunkat ne cseréljük fel turista csomagra!". A Gyulafehérvári Egyházmegyében meghirdetett Szórvány évében az ősök és a hősök szavak példájával nyomatékolta, hogy a magyar nyelvben egy betű sem fölösleges. Mise után a zetelaki kórus énekelt el szép magyar nótákat, katonadalokat, a Tatros és a 12/A országút fölötti vasúti hídra pedig megérkezett a Csíksomlyó Expresszt vontató, II. Rákóczi Ferenc fejedelem arcképével és az „Istennel a hazáért és a szabadságért” jelmondatával feldíszített mozdony. - tudósít az eseményről a szekelyhon.ro.
fotók: Bánkuti Ákos, Steinglauber Tamás
***
Himnusz-kultuszhely Csíkszeredában is
Pünkösd vasárnapján Csíkszeredában a Szent Ágoston templom szentélyében Tamás József segédpüspök ünnepi szentmise keretében avatta fel a Budakeszi egyedülálló Himnusz-emlékművét készítő, s a településen is élő V. Majzik Mária két kerámia domborművét. A két, egyenként négy méter magas alkotás közül az egyik a Hymnust, a másik az Angyali Üdvözletet ábrázolja. Az ellenszolgáltatás nélkül készített művek egy Himnusz-kultuszhely kialakítását szolgálják. A kezdeményezés fővédnöke Jókai Anna, Kossuth-nagydíjas író, a Nemzet Művésze.
