Előadások a szkítakutatás új eredményeiről
Kultúra > Nagykovácsi
2015-11-30
A szkítakutatás legújabb nemzetközi és hazai tudományos eredményeiről tartanak szakmai előadássorozatot egy különleges kamarakiállításal egybekötve. Az Ásatások a kazah sztyeppén című előadás ma hallgatható meg a nagykovácsi Szívtér kastélya kulturális központ és galériában.
Papp Attila, a programot szervező Civil Régészeti Alap Egyesület egyik vezetője szerint az időszámításunk előtti 7-8. századtól az 1-2. századig terjedő időszakról és nem egy népről, hanem több száz különböző népcsoportról van szó, melyek mind a sztyeppei lovas-nomád kultúrkörbe tartoztak és nem genetikai, hanem kulturális rokonságban álltak egymással. A teljes sztyeppeövezet lovas-nomád népességeit hívták így, Hérodotosz használta a szkíta szót gyűjtőfogalomként. Nyomaikat a Kárpát-medencében is megtalálni, a leghíresebb szkíta leletek közül jó pár található itt. A világ legnagyobb szkíta aranyszarvasa Mezőkeresztes-Zöldhalompusztáról került elő 1928-ban.
A nemzetközi színtéren a téma jelentős, itthon azonban meglepően kevesen foglalkoznak vele. "Fontosnak tartjuk bemutatni azt a rengeteg innovációt, csodát, amit ez a kultúra létrehozott és amit később valamilyen módon minden sztyeppei gyökerű lovas-nomád népesség tovább vitt" - fogalmazott. A klasszikus magyar kultúrában is megtalálható ennek egyfajta öröksége, beleértve az áldomásivást, magát a lovas-nomád életmódot, a tartósított tejtermékeket és élelmiszereket vagy a becsukható pengéjű bugylibicskát.
Az előadássorozat ahhoz a Nagykovácsiban jövő év január 17-ig látható Jégsírok aranykincsei - 2500 éves szkíta királyi leletek című kamara-kiállításhoz kapcsolódik, amely két fontos kazah lelőhely anyagát ismerteti. Az egyik az issziki aranyember, amelyet a szkíta kultúra egyik védjegyeként tartanak számon, a másik a Berel 11-es kurgán, amelyet egy kazah-francia régészeti expedíció tárt fel és amely a klasszikus jégsírok egyike - beszélt a részletekről Papp Attila. Különlegességük, hogy a jeges-fagyos közeg megőrizte a szerves anyagot is, így mumifikálódtak a holttestek, megmaradtak a fa, bőr, szövet, nemez alkotórészei is a leleteknek. Érintetlen állapotuk miatt sokan a Tutanhamon-sírlelethez hasonlítják az anyagot.
A kamara-kiállítás az issziki lelőhely aranyemberét mutatja be teljes életnagyságban rekonstruálva, valamint válogatást a hozzá tartozó kísérő leletekből, valamint a Berel 11-es kurgán három, díszpompába felszerelvényezett lovát, mellette zászlókat és számos kísérőleletet. (MTI)
fotók: Buda környéki Iránytű/Koós Hutás Katalin
Kapcsolódó cikkünk: A SzívTér Kastélya - 2015-09-11
