Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Széchenyi Magyarországa és Európa

Könyvajánló

2005-08-01


Május 11-én az Erkel Ferenc Művelődési Központban a Budakeszi Széchenyi Baráti Kör rendezvényén Pelyach István hadtörténész, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kutatója mutatta be a millennium évében, 2000. szeptember 21-23. között Budakeszin lezajlott tudományos konferencia előadásairól a Széchenyi Társaság gondozásában megjelent, összefoglaló kötetet.



A konferencián 22 előadás hangzott el Széchenyi életét és munkásságát a legkülönbözőbb összefüggésekben vizsgálva, hiszen rengeteg kérdés van, amit tisztázni kell Széchenyi életében, de nem az aktuális politika, hanem a történetiség eszközeivel. E kutatási eredményeket nem csak a szakma képviselői, hanem a történelem iránt érdeklődő olvasók számára is elérhetővé kívánta tenni ez a könyv, mely érthetően tárgyalja és világítja meg Széchenyi életének, céljainak, indítékainak eddig kevéssé ismert pontjait.

Pelyach István előadásából Széchenyi legkritikusabb időszakát, az 1848 márciusa és augusztusa közötti eseményeket, vívódásokat, döntéseket ismerhettük meg. Széchenyi személyéhez a reformkor nagy gazdasági és tudományos vállalkozásai kapcsolódnak, mint a Magyar Tudós Társaság megalapítása, a Pesti, később Nemzeti Kaszinó megszervezése, a Lánchíd, a nagy folyószabályozások, a lótenyésztés, a lóversenyzés, a gőzhajózás, pesti városszépítő tervei, programadó munkái: a Hitel, a Világ és a Stádium.

Számára az átalakulás csak törvényes, összbirodalmi keretek között képzelhető el. Retteg a forradalmi változástól, mert abban a káoszt, a békés építőmunka lehetetlenné válását, a társadalom radikális átalakulását és az eddigi vívmányok romba dőlését látja. Óriási felelősséget érez az ország sorsa iránt, s vívódásai ellenére mindaddig, amíg a törvényes keretek fenntarthatók, minden tudásával, erejével és befolyásával támogatja a forradalmi átalakulást. Széchenyi és kortársai azonban nem tudták, hogy a bécsi udvar 1848 márciusában csak szorult helyzetében járult hozzá az alkotmányos átalakuláshoz Magyarországon, mivel katonai erejét a Lombardiában és Velencében kitört felkelés kötötte le. 1848 augusztusára azonban felszámolták az észak-itáliai forradalmat, és elérkezettnek látták az időt, hogy az áprilisi vívmányok feladására kényszerítsék a Batthyány-kormányt és a magyar országgyűlést. A fegyveres harc elkerülhetetlenné válik az uralkodó által szentesített törvényeit védő Magyarország és az azt felülvizsgáltatni akaró bécsi kormányzat között. Törvényes eszközökkel nem tarthatók fenn tovább a magyar törvények. Ez az a tragédia az, ami derékba töri Széchenyi addigi életét.

Wass Albert: A Tókirály és Szille

 

A XII. Nemzetközi Könyvfesztiválon a Kráter Műhely Egyesület bemutatta a Wass Albert meséiből készülő 40 részes sorozat első példányát. A kötetet a Budakeszin élő festőművész és grafikus, Gábor Emese illusztrálta. A teljes sorozat, mely a következő 3 évben jelenik meg, megismertet Wass Albert sajátos teremtésmítoszával, megtanulhatjuk belőle az író három embertípusának jellemzőit is: a rontóemberét, a gyűjtőemberét és a látóemberét. A mesékben gyakran találkozunk az ösztökélő mondattal: „Te látó ember leszel, úgye?” S valóban, ez a könyv nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeink látó emberekké váljanak. A Mezőség szinte érintetlen természeti tájait, egy olyan természet közeli világot tár fel, ami Wass Albert nélkül elveszett volna. Művei sokáig nem juthattak el hozzánk, csak a rendszerváltás után olvashattuk írásait. Élete nagy részét kényszerű emigrációban töltötte. Hiába kérte, 1998-ban bekövetkezett haláláig nem kapta meg a Kolozs megyei Válaszúton született író a magyar állampolgárságot.

Maria Bresch, geb. Natto:

Einblick in tiefverwurzelte Traditionen

(Bepillantás mélyen gyökerező hagyományokba)

Az 1946-ban fiatalon kitelepített budakeszi svábok nosztalgiával őrzik, és könnyek között emlegetik mind a mai napig szülőfalujukról, Budakesziről őrzött emlékeiket, a falusi közösséget, az elszakított rokonokat, barátokat, a közös ünnepeket és hagyományokat. A Németországban élő budakesziek közösségének, a Budakesser Gemeinschaft-nak a kiadásában 2003 szeptemberében megjelent 192 oldalas könyv címlapján Budakeszi/Wudigeß címmel Josef de Ponte, Németországban élő festőművész, Budakeszi díszpolgárának grafikája indítja el az olvasót a helyi budakeszi vallási ünnepek, ünnepi hagyományok, hétköznapi szokások, a mindennapi élet, a szülők emlékei, az emlékezetes személyiségek és a kitelepítés történetének megismerésében. A szerző élete során jegyzeteket készített emlékeiről, tapasztalatairól, s mindarról, amit másoktól hallott az őt ezer szállal magához kötő, és valójában soha el nem engedő szülőfalujáról. S még mielőtt eltűnik az a generáció, akikben még elevenen, személyes tapasztalatként maradt meg az itteni sváb élet, magára vállalta az emlékek utódokra örökítésének munkáját. A könyv írója ugyan nem rendelkezik írói tapasztalatokkal, de annál nagyobb szívvel, akarattal, lelkesedéssel és kitartással, mellyel ezt a könyvet létrehozta. Különösen értékesek a kötet azon részei, melyek a már kihalóban lévő budakeszi sváb tájszólásnak állítanak emléket. Munkájában a legnagyobb segítséget Deberle Antaltól és feleségétől, Évától kapta, de a kötet véglegesítésében ott van Bayer Antal és Eszterle Gusztáv munkája is.

A német nyelven megjelent könyv már nem kapható, de egy példányát Natto Mária a napokban a Budakeszi Könyvtárnak ajándékozta, így az érdeklődők ott megtekinthetik.

Az oldalt összeállította:

Koós Hutás Katalin

Tisztelt Olvasóink! A könyvek beszerzésében a Budakeszi Iránytű Szerkesztősége készséggel áll az Önök rendelkezésére.

(a szerkesztő)


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg