Nem csak tanít, nevel is
Kultúra > Budajenő
2007-03-01
Az első hivatalos adatok a XVIII. sz. első feléből bizonyítják, hogy a század közepének iskolaalapítási hullámát megelőzően működött iskola Jenőn (1723-ból származó adat alapján az első tanítót Styckel Lőrincnek hívták). A skót bencések rendházába 1948-ban költözött az iskola. Rainer Ferencné negyedik éve iskolaigazgató Budajenőn.
- Az iskola épületének jellege, története, eredete a „hely szellemisége” és a jelen világunk értékválsága közötti szakadék áthidalható-e egy – bár rohamosan átalakuló - tipikusan falusi környezetben működő iskola tevékenységével?
Az Ön által felvetett kérdés természetesen olyan létező össztársadalmi szintű több szereplős probléma, amelynek feloldásában egyre fontosabb szerepe lehet az ún. falusi kisiskoláknak. A múlt századok szellemisége, pedagógiai felfogása arra kötelez, hogy újra megteremtsük azt a klasszikus egységet, amelyben a pedagógus az iskola szerepét, feladatát nem csak információ átadásában látja, hanem egy komplex, az egész személyiséget figyelembe vevő nevelésben, melyben jól egymáshoz illeszkedik a pedagógus és a szülő szerepe és felelőssége. Ezzel a felfogással talán egy kicsit szemben úszunk az árral, mert a mai, hivatalosan is elfogadott és több irányból is sugallt nézettel szemben hisszük és valljuk, hogy egészségesen működő társadalom csak harmonikus belsővel rendelkező személyiségekkel létezhet, akik közösségi értékek mentén „szocializálódnak”. Ebből következően nem elég a saját érdekérvényesítő képességre, a lexikális tudásra alapozni a jövőnket.
- Pedagógiai feladatként összefoglalva mit jelent ez?
- Rend, fegyelem, értelmes korlátozás azok a „hívó-szavak”, amelyek köré építjük iskolánk pedagógiai programját. Újra a nevelés fontosságát kell nyomatékosítanom, egy olyan ráható magatartás középpontba helyezését, ami elhiteti a gyerekkel, hogy fontos a véleménye és a problémás helyzetek megbeszéléssel megoldhatók.
- Milyen feltételek, adottságok segítik ezeknek a céloknak a megvalósítását?
- Annak ellenére, hogy műemléki jellegű, régi épületben működünk, sikerül a lehetőségekhez képest maximálisan kihasználni az épület adottságait. A barátságos, világos helyiségekkel sikerült kialakítani egy célszerűségében is jól működő struktúrát, figyelve például arra is, hogy az óvodai higiénés szokásokat tovább vigyük fürdőszobaszerű mosdók kialakításával, ahol fogmosásra is van mód.
- Milyen az utóbbi évek beiskolázási tendenciája?
- Az utóbbi négy év beiskolázási adatai növekvő folyamatról tanúskodnak. Míg 2002-ben a felvehető 160 főhöz képest még csak 49%-os volt a kihasználtsága az iskolának, ez a mutató az idei tanév kezdéskor 87% volt. Az alsó tagozat létszáma szeptemberben 94 fő, a felsősöké 44 fő volt. Jelenleg 145 tanulója van iskolánknak. A beiskolázási arányok alakulása azt mutatja, hogy folyamatos az érdeklődés intézményünk iránt, kialakult az a társadalmi kör, akinek az elvárásait iskolánk kiszolgálni képes.
- Milyen elvárásokra gondol elsősorban?
- Egy örömteli, friss példával kezdeném: három 8. osztályos tanulónk a közelmúltban tett sikeres „C” típusú alapfokú vizsgát német nyelvből. A német nemzetiségi oktatás keretében emelt óraszámmal tanulnak már első osztálytól kezdődően német nyelvet diákjaink, tulajdonképpen folytatva az óvodai, még játékos formában megszerzett alapok továbbfejlesztését. Német nyelvet a teljes képzési szakaszon 1628 órában tanítunk. Ez a számarány maximálisan biztosítja a megfelelő színvonalú felkészítést, kommunikációra alkalmas tudás megszerzését. A kerettanterv egyébként 1050+138 órát ír elő az első idegen nyelv elsajátítására. Tanulóink éves felmérési átlagai 80-90% közötti eredményeket mutattak. Kiemelném a Kiss Zenede Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel létrejött együttműködést. Részt veszünk egymás rendezvényein és felkérésre a Zenede az iskola programjaiban aktívan közreműködve segíti a gyerekek ismerkedését a zene alapjaival. Márciustól klasszikus balett tanfolyamot indítanak Botár Katalin táncművész vezetésével.
- Milyen anyagi háttér biztosítja az iskola működését?
- Az iskola fenntartója, Budajenő önkormányzata mellett a 2005/2006-os tanévben létrehozta a Budajenői Általános Iskoláért Alapítványt és a Gábor Áron Székely Baráti Kör Alapítványt, valamint az elnyert pályázatok forrásai biztosítják azokat az eszközöket, amelyek elengedhetetlenek mind az alapfeladatok, mind az egyéb kiegészítő tevékenységek ellátásához.
- Mivel lenne elégedett 2007 végén?
- Ha sokunk régi álma valóra válna, és decemberben már az új tornaépületben tarthatnánk hagyományos karácsonyi ünnepségünket.
Simon István
