Értékeink - Az emlékkereszt története
Építészet > Telki
2007-03-01
Telki ófalusi részén, a Kodolányi-háztól és az 56-os emlékműtől nem messze, a Pajta mellett közvetlenül áll egy díszes emlékkereszt. Talapzatát tagolt párkányzat választja el a középső résztől, amelyen két kis angyal párnán egy keresztet tart korpussszal. A kereszt már XIX. századi pótlás. Az angyalok válláról örvénylő drapéria omlik le, amely hátuk mögött szinte indadísszé alakul át.
Az emlékkereszt története
Telkiben 1198 előtt emeltek bencés apátságot Szent István király tiszteletére. 1224-ben oklevél tudósít arról, hogy III. Honorius pápa felhatalmazza a veszprémi püspököt, hogy a pusztulófélben lévő telki Benedek-rendi monostort népesítse be cisztercitákkal Micha ispán kérésére. Ennek ellenére a monostor végig a Benedek-rendieké maradt. Az apátsági templomot 1543-ban pusztították el a törökök, az apátságot 1541 körül hagyhatták el előtte a szerzetesek. A községet 1690-95-ben már elpusztult helyként említik. A kéttornyú lerombolt templom romjairól az 1725. évi összeírás számol be. Mivel a török időkben az apátságnak még a helye is feledésbe merült, több kísérlet történt később annak megtalálására. Ez végül Sebestyénnek, a bécsi skót bencések apátjának sikerült, aki 1700-ban megszerezte magának, és a bécsi udvarnál sikerült kieszközölnie, hogy 1702-ben I. Lipót adománylevélben rendelje Telkit és birtokait a bécsi skót bencés apátság fennhatósága alá. Telki község bécsi skót bencések alatti időszakáról (1702-1881) alapos levéltári tanulmány áll rendelkezésre.
A kőkeresztről azonban sajnos a forrásokban nem esik szó. Csak a régi apátsági templom romjainak sorsa követhető e források alapján. Így például Novák Krizosztom bakonybéli apát naplójában találhatunk leírást a templomról 1789. május 29-i keltezéssel. Õ azt írja, hogy a régi templomnak már csak a szentélye áll, a falak külső és belső része faragott kövekből van, s a falakon némi festés és képek nyoma látszik. A fönnálló szentély boltozata megmaradt, teteje nincs, és egyébként a falakat benőtte a rekettye. Magát a keresztet azonban nem említi. 1801-ben a régi apátság falmaradványait elbontották, köveit az új templom építésekor használták fel. 1965-ben Kovalovszky Júlia a kereszt keleti szomszédságában, a Fűrésztelepen figyelt meg középkori falmaradványokat.
A rendi hagyományok és a szakirodalom szerint a szoborcsoport e régi templom helyén került felállításra, de a levéltári források hiánya egyelőre nem engedi meg ennek pontosabb datálását. El kell fogadnunk tehát a stíluskritikai alapon való datálást: a szakirodalom a szoborcsoport alsó és középső részét 1740 körülire teszi.
*
A szoborcsoport számára a két oldalán magasodó gesztenyefa ugyan festői keretet biztosít, de az erős kopás és szennyeződés, a sérülések már restaurátori beavatkozás után kiáltanak. Úgy hírlik, az ehhez szükséges első lépések már megtörténtek.
Sárossy Péter – Földváry Gábor
