Régi „Új utakon”
Kultúra > Budajenő
2007-08-09
Budajenőn a műemlék Magtár hasznosításának kérdése egy harmincegymilliós vételi ajánlat következtében ismét aktuálissá vált. A nyilvánvalóan áron aluli ajánlat újra előhozta a különböző elképzeléseket a műemlékvédelmi épület és környéke jövőjét illetően. Az önkormányzat különböző bizottsági szinteken megfogalmazott terveinek, elképzeléseinek sorba vétele egyértelművé tette, hogy a döntésben a legfontosabb szempont, hogy a falu múltjához, kulturális adottságaihoz kapcsolódva milyen formában hasznosítható a Magtár.
A Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság június 12-én elfogadott „Magtár Hasznosítási Terv”-e (MHT) részletesen taglalja az épületet érintő lehetséges megoldásokat. A 280 m2 alapterületű, négyszintes, 1120 m2 összterületű ingatlan pályázati pénzekből felújítva olyan sokoldalú szerepet biztosítana, amely a település kulturális központjává emelné a rusztikus jellegű Magtár épületét, folyamatos bevételt biztosítva a költségvetésnek. A Magtár kulturális többfunkciós kihasználtságával egy régi hiányt is megszüntetne: állandó kiállításokon megismertetnék meg Budajenő sváb és székely tárgyi kultúráját, sokszínűségét, sőt régészeti leletek segítségével a 3500 éves késő bronzkori „Vatya” kultúra tágítaná a történelmi horizontot. Az elmúlt évek rendezvényei ( Szt.Márton-nap, Bor-nap, „Családok Tavasza”) otthonra lelnének benne, ami a borkultúrára is épülő faluturizmussal természetes módon éltetné és közismertté tenné Budajenő évszázados értékeit. Konferenciák helyszínén túl, alkalmi kiállításoknak, családi, lakodalmi rendezvényeknek, kézműves, karácsonyi vásároknak is otthona lehetne az ódon épület, megerősítve azt, hogy a faluban van saját otthona a kultúrának.
A mintegy 5000 m2 kiterjedésű zöld területű ingatlan - a főváros közelsége, a település ma még meglévő és megtartott falusias jellege, a Zsámbéki-medencében elfoglalt központi elhelyezkedése folytán - kínálja azt a lehetőséget, mellyel Budajenő megnyithatná kapuit az idelátogató kerékpáros, lovas és kiránduló turizmus előtt pl. a „Zöld út” program keretében. Ennek közvetlen haszna munkahely és bevételteremtés a szolgáltatási tevékenységek helybe vonzásával. Az „Zöld út” program, mely Európában a sport és kultúra ötvözéséből jött létre, esetünkben az évszázadok folyamán a települések között kialakult, különböző fajtájú-rendű úthálózat rendszerét: gyalogos, szekér, kerékpárutak, bekötő, átvezető utak egymásba kapcsolódó hálózatát használná, így pl. a Budajenőt Páttyal vagy Tökkel összekötő régi földutak feljavításával kerékpárútként használhatnák azt.
Budai István, Budajenő polgármestere lapunknak elmondta, hogy a most felmerült vásárlási ajánlat kapcsán a települési önkormányzat szakbizottságai és képviselő-testülete napirendre vették a kérdés megvitatását, és arra a határozott álláspontra helyezkedtek, hogy a műemlékvédelmi épületet nem értékesítik annak ellenére, hogy a vevőként kínálkozó vállalkozás által ajánlott hasznosítási forma illeszkedne Budajenő elképzeléseibe.
Az önkormányzat számára fontos prioritást képeznek a sürgősen megoldásra váró beruházások, így az óvodabővítés, az általános iskola tornaterme, amellyel összefüggésben megvalósulhat a skót bencés apátság épületegyüttesének bizonyos fokú rekonstrukciója, a Fő utca csatornázása, több út felújítása, a budajenői pincesor rendezése uniós támogatással. E projektek pályázatai folyamatban vannak. A pályázati önrészek és a pályázatokkal kapcsolatos kiadások jelenleg nem teszik lehetővé az önkormányzat számára, hogy a sorrendben csak ezek után következő magtár hasznosítására önkormányzati pénzeket áldozzon.
A Zöld Út program képviselőivel folytatott tárgyalásairól a polgármester elmondta, hogy törekvéseiket jónak tartja, de a tárgyalások során kiderült, pénzügyi háttérrel nem rendelkeznek, elsősorban az önkormányzatok erőforrásaira támaszkodnának. Bár a Magtár Hasznosítási Terv megállapításaival egyetért, a tőkeerős vállalkozói háttér, a szükséges pénzügyi feltételek hiánya miatt megvalósítására jelenleg nincs esély. Az épület eladását pártolókkal szemben a képviselő-testület és a polgármester ellenszavazat nélkül az ingatlan megtartása mellett döntött, s a vételi ajánlatot tevő vállalkozással a hosszú távú (25-30 éves) bérlet lehetőségéről kezdeményez tárgyalásokat. A beruházó ajánlata szerint ugyanis a magtár körüli területek újraparcellázásával - közülük már többet meg is vásárolt tulajdonosaiktól – mintegy negyven ún. alkotóházat építene úgy, hogy a Kossuth utca és a Fő utca között hosszan elnyúló telkeket megfelezné, és középen egy párhuzamos sétáló utcát nyitna. A magtár környéke ligetes szoborparkká változna, maga az épület kiállító teremként látná el feladatát, esetleg éttermet, kávézót foglalna magába. Egy szintjét pedig helyi rendezvények befogadására, előre egyeztetett időpontokban a település rendelkezésére bocsátanák. A tárgyalások még nem kezdődtek meg. A polgármester szerint ha nem sikerül a település számára előnyös feltételeket elérni, úgy a magtár hasznosítása ismét elfoglalja a testület által meghatározott helyét a beruházások fontossági sorrendjében, várva egy újabb, a település számára kedvező lehetőség megvalósulását.
