Budakeszi babakiállítás Tökön
Kultúra > Tök
2019-09-05
Az időszaki kiállítás keretében bemutatott gyűjtemény mellett a gazdag helytörténeti állandó kiállítás részleteiben is érdemes elmerülni, melyet az életét a környékbeli gyerekek oktatásának szentelő pedagógus a helyi lakosok adományaiból állított össze és nyolc éve minden fizetség nélkül gondoz. A közösségért végzett munkáját a település díszpolgári címmel ismerte el.
Bucsi Irén történeteiből ugyanis az identitásukra oly büszke tökiek különleges múltja tárul elénk: a budai agglomerációnak még a török megszállás alatt is kitartó, egyetlen református települése Tök, amely a törökök kiverése után a térség egyik legnépesebb falujaként várta, hogy újra magyar világ legyen. A környéket borító nádas és a pincék is segítették őket a túlélésben. Jelenlegi méretéhez képest hatalmas, fakazettás mennyezettel ékesített temploma méltán hirdeti a tökiek büszkeségét, amely évszázadokra vezethető vissza: a falu kamarai birtok volt. Földbirtokos híján telkes jobbágyokként önállóan gazdálkodtak, s a kamarának adóztak. A határban Árpád-kori templom romjai, sőt római kori gazdag kőfaragványok bizonyítják a tökiek gazdag múltját. Egy 1778-ból megmaradt eredeti térkép a telkes jobbágyokat nevesíti is.
Évente három-négy időszaki kiállítás készül, mint korábban a töki lakodalmi szokásokról, a töki iskola történetéről, a töki cigányzenész generációk évszázadokra visszanyúló történetéről. A Széchenyi-terv pályázati támogatásának köszönhetően pedig már megrendezték az első töki hagyományőrző lakodalmat is (három! eredeti mennyasszonyi koszorú is látható a gyűjteményben), s öt kötetben helytörténeti füzeteket is megjelentettek, melyek a múzeumban megvásárolhatók.
Koós Hutás Katalin