A falu új jegyzője
Közélet > Budajenő
2007-09-14
Július 1-je óta a 35 éve a közigazgatásban dolgozó Fónagy László Budajenő új jegyzője. Az 57 éves, Érden élő szakember Martonvásárról érkezett a település nyolcfős polgármesteri hivatalának élére. Előző munkahelyétől önként vált meg, a helyi sajtóhírek szerint a 2006-os választások eredményeként megválasztott MSZP-s polgármester által túlságosan átpolitizált helyi közigazgatásban a szakmai munka ellehetetlenülése miatt. Elődje, dr. Szoboszlai Csilla családi okok miatt távozott, s lakóhelyén, Budafokon vállalt munkát.
A Jászfényszaruról származó hivatalvezető szülőfalujában kezdte a pályát, s a ranglétra minden fokát végigjárva tizenhárom év után öt évig Jászapáti vb-titkára, a rendszerváltás után tizennégy évig Lőrinciben, végül három évig Martonvásáron jegyző. Az Államigazgatási Főiskolán szerzett igazgatásszervezői és az ELTE szociológusi diplomájával megalapozott pályafutásának érdekessége, hogy három település is ottani ténykedése idején nyerte el a városi rangot. Jól tudja, hogy Budajenő nem vágyik ilyen babérokra, de korábban szerzett tapasztalatai jól kamatoztathatók lesznek a településnek abban a törekvésében, hogy a falu a regionális és kistérségi együttműködés keretében minden alapvető önkormányzati szolgáltatást meg tudjon őrizni, és a térségi forrásokból minél nagyobb mértékben részesüljön. Ennek persze elengedhetetlen feltétele a polgármesterrel és a képviselő-testülettel való jó együttműködés, a döntések szakmai előkészítése és maradéktalan végrehajtása. - vallja Fónagy László.
„Budajenőnek most a fejlődéssel meg kell küzdenie. Kialakult két olyan lakóterület, amit a beköltözők töltöttek fel, és most két újabb hasonló nagyságrendű, ha nem nagyobb fejlesztés indul, amivel 4-5 éven belül akár meg is duplázódhat a lakosság száma. Az intenzív lakosságszám növekedést követni kell azzal, hogy megfelelő komfortot tudjunk biztosítani az új, de a régi lakóknak is. Az új, lakóparkszerűen készülő beruházásokban a beköltözők mindent készen kapnak. Az nem volna szerencsés, ha az ófalu fejlesztése ehhez képest lemaradna. A másik fontos dolog, hogy Budajenőnek meg kell küzdenie azzal a helyzettel is, hogy méreténél fogva most azok közé a kistérségi települések közé tartozik, amelyek a kistérségi átszervezéseknek áldozatai is lehetnek. Nekünk azt kell célul kitűznünk, hogy egy háromezer lakosú Budajenőnek az önkormányzati és közigazgatási feltételeit már most megteremtsük úgy, hogy sehová ne kelljen visszafordíthatatlan módon betagozódnunk. Híve vagyok a kistérségi szerveződésnek és összefogásnak, egy bizonyos határig, nem addig, hogy a település az önállóságát elveszítse és egy rendszerváltozás előtti, társközségi, vagy - amilyen kitételt az akkori településfejlesztési terv tartalmazott - funkció nélküli település legyen.” A budaörsi kistérséghez való átcsatlakozással kapcsolatban budajenő új jegyzője így nyilatkozott: „Remélni tudom, hogy élőbb lesz a kapcsolat Budaörssel, mit Pilisvörösvárral volt. Eddigi tapasztalataim alapján Pilisvörösvárral csak egy nagyon laza, e-mailes-faxos kapcsolat alakult ki, intézményi szinten nem volt szervezeti együttműködés. A budaörsiek viszont már most meghívják az intézményvezetőinket, bennünket is felkerestek, hogy az együttműködésben milyen szerepet tudnánk vállalni olyan kérdésekben, amit egy település maga nem tud tökéletesen megoldani, de kistérségi szintre emelve sikeres megoldások születhetnek.”
Koós Hutás Katalin
