Budajenő öröksége 1/2.
Építészet > Budajenő
2007-10-18
1984-ben Franciaországban Történelmi Műemlékek Nyílt Napja címmel egyedülálló kezdeményezés indult útjára azzal a céllal, hogy a nagy érdeklődésre számot tartó, de a nagyközönség elől elzárt műemléképületek egy hétvégén ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel nyissák meg kapuikat.
A nagysikerű mozgalmat az Európa Tanács felkarolta, így 1991 óta évente megrendezik a tagországok. Magyarország 1999 óta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal koordinálásával kapcsolódik a szeptember eleji rendezvényhez, ahol az igazán nagy feladat a műemlékek tulajdonosaira, működtetőire, kezelőire hárul, mivel ők vállalják, hogy hozzáférhetővé tegyék értékes látnivalóikat. Idén Budajenő is vállalta, hogy különösen gazdag örökségét megmutassa a nagyközönségnek.
Szeptember 15-én délelőtt dr. Mátéffy Anna, Budajenő főépítésze Kuli László építész, a településfejlesztési bizottság elnöke segítségével vezette végig a Magtár – Kálvária, régi temető, Árpád-kori kápolna – pincesor – katolikus templom – skót bencés apátsági épületegyüttes útvonalon a vendégeket, akik között a Budakeszi Szépítő Egyesület tagjai is képviseltették magukat. E séta élményeiből adunk ízelítőt olvasóinknak.
A Magtár
A két éve műemléki védelem alatt álló épületet a XVIII. században a helyi lakosok építették terményeik tárolására. Eredetileg éppen kétszer ekkora volt, de a hátsó részt a II. világháborút követően elbontották, s a megmaradt épületet szinterező (fémeket porszórással felületkezelő) műhelynek használták. Hasonló épület talán ha húsz-harminc létezik még az országban. Néhány éve pályázaton nyert ötmillió forintból rendbe hozták az épületet: helyreállították a feszített tetőszerkezetet és az íves tetőablakokat, a földszint padozatát helyi bontott anyagokból hozták rendbe, s megtisztították az ajtó- és ablaknyílások kőkereteit. Nagyon impozáns a földszinti, boltíves rész, de a két famennyezetes emeleti szint és a padlástér is páratlan látványt nyújt, szép kilátással a templomdombra és a falura. Az önkormányzat a település számára is elfogadható célra – galériaként, múzeumként - kívánjak hasznosítani úgy, hogy lehetőleg a jenőiek tulajdonában maradjon az épület. A földszinti részt jelenleg egyesületi gyülekezőhelyként, sőt kiállítás, koncert rendezésére is használják.
Az Árpád-kori kápolna
A honfoglalás kori törzs nevét viselő Jenő név képolna-dombi településmagjának lakói valószínűleg az 1198-ban alapított telki apátság béresei voltak. Budajenő jövőre ünnepli alapításának 810 éves évfordulóját. Nevét írott forrásokban 1225-ben találják meg először. A kis templom a XIII.-XIV. században, még a gótika megjelenése előtt, belsejében román stílusjegyekkel épült egy még korábbi templom maradványain, amit az 1972-75-ös helyreállítás során végzett feltárások is megerősítenek, amikor is egy, a mostani szentélyt magába foglaló, félkör alakú templomocska alapjait találták meg. Impozánsan széles út, mindkét oldalán stációkkal, vezet fel a szeles templomdombra, ahol lenyűgöz a szakrális hangulat és a körpanoráma. A kálvária és a kápolna is műemlékileg védett. Jelenlegi állapota az 1700-as évek elején alakulhatott ki. 2000 és 2002 között újabb felújítás keretében szigetelték a falakat és a skót bencés apátság padlásburkolatából elkészítették a kápolna padlózatát. Különlegessége a sekrestye bejárata felett elhelyezett, a XIII. századból származtatott, meglepő épségben fennmaradt dombormű, amely trónszéken ülő királyi párt ábrázol. A királyi személyek kilétének megállapításában a szentély keleti ablakán keresztül beszűrődő nap sugarai is segítettek: november 17-én ugyanis - már évszázadok óta - a felkelő nap sugarai ragyogják be Szent Erzsébet alakját, aki éppen ezen a napon, 1231. november 17-én halt meg. Mellette apja, II. András király ül a trónon Sey-Pacor Ferenc, a Kápolna Védalap Budajenő elnökének elbeszélése szerint.
A kápolna-domb oldalában a régi sváb temetőben Baden-Württenbergből idetelepített svábok - a sírfeliratok tanúsága szerint – 1878 és 1890 között temetkeztek.
A pincesor
Míg a Fő utca egy gazdag, széles utca volt tornácos házakkal, a pincesor fölött régen a cselédek laktak. Egészen mediterrán jellegű, nagyon meredek terület ez. Az egyes utcák az alattuk sorakozó házak padlásainak magasságában húzódnak. Az alsó utcák pincéi befutnak a fölöttük lévő utcák házai alá. Megtudtuk, hogy a kutakat is alagutakkal kötötték össze, sőt volt olyan kút is, melytől alagút futott le egészen a skót bencés apátság udvari szökőkútjáig.
A római katolikus templom
A Szent Péter és Pál templom, melyre Budajenő megnőtt lélekszáma miatt volt szükség, 1756 és 1759 között épült Oraschek Ignác kamarai építész tervei alapján. Az 1880-as években átépített tornyú templom viszonylag jól megőrizte eredeti állapotát. Különlegessége a két sekrestyéje. A copf stílusjegyeket magán viselő oltár és szószék mellett alig tizenöt éves új padsorok fogadják az érkezőket. Jelenleg az eredeti lábazatot állítják helyre, és új burkolatot kap a bejárati lépcső és a templom körüli járda. Az épület keleti falánál kibővített teret hoznak létre szabadtéri misézésre, mert a mára a hívők csak hangosítással tudják követni a misét az újra szűknek bizonyult templom udvarán. – tájékoztatta a látogatókat Lázár Miklós építész, a templom gondnoka, akinél képeslapokat, kiadványokat, videokazettákat vásárolhattunk Budajenőről.
Koós Hutás Katalin
Fotók: Bánkuti Ákos
A skót bencés apátság épületegyüttesét novemberi számunkban mutatjuk be.
Az örökség-napi sétáról készült fotók megtekinthetők itt!
További részletek Simon István – Szilágyi Károly: Budajenő – kis község Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyében 1198-1998 című kiadványában találhatók
