Budajenő öröksége 2/2.
Építészet > Budajenő
2007-11-16
A skót bencés rendházA falu legnagyobb kiterjedésű építészeti emléke az egykori skót bencés rendház, amely főhomlokzatával a falu régi főutcájára néz és a mai legforgalmasabb utcáig, a Kossuth utcáig húzódik. A reformációt és a török dúlást követően a pannonhalmi apát hívta be a VIII. Henrik idején Angliából elűzött skót bencéseket, hogy a papi teendőket ellássák. A budajenői volt a legkeletibb rendházuk Európában, melyet 1782-ben egy katonai térkép már ábrázol, ekkor még földszintes épületként. Az emeleti részt 1834 és 1859 között építették rá. A fő épületnek két L-alakú melléképülete volt, melyet a Fő utca felől a míves főkapu fog össze.
A jobb oldali szárny a második világháborúban annyira megsérült, hogy az 50-es évek elején nagyrészt lebontották. Helyére Kuli László tervezett egy közösségi térként is használható „falusi” tornatermet egy öltöző blokkal, amely utóbbi visszaidézi az elbontott épületszárny méretét és stílusát. A tornateremre az önkormányzatnak már megvan a pénze, de pályázik is rá.
Az apátsági épületegyüttes megmaradt mellékszárnyait a polgármesteri hivatal foglalta el, a belső felújítás során hivatali helyiségeket és az egykori istállóból egy reprezentatív tárgyalót alakítva ki az épületben. A szénaledobó még a helyreállítás után is látható. A székeket a budajenői önkormányzat tanácstermébe Hidas Mátyás, a Budakeszi Szépítő Egyesület elnöke, a Stulwerk Kft. vezetője szállította.
A Kossuth utcafronti épületben, ahol most a budajenői posta működik, régen az apátsági könyvtár kapott helyet. Közte és a rendház fő épülete között százéves hársfákkal, szökőkutakkal, virágokkal pompázó díszkert húzódott. Az épület alatt kis sziklabarlang, mint a romantikus kertek kiegészítője és borospince áll, melyet néhány éve szintén pályázati pénzből helyreállítottak.
A főépület kora klasszicista stílusban épült, részleteiben osztrák empire beütéssel, bejárata felett a skót bencések címerével, melynek hátlapjába az 1834-es évszámot vésték. Az épületben ma a budajenői általános iskola működik, belső átalakítása e feladat ellátásának érdekében történt. A termek eredeti rendeltetésére csak következtetni lehet. Sok részlet a mai napig őrzi az egykori építőmesterek és iparosok munkáját. Ilyenek például a főbejárat empire halfejes kilinccsel ellátott fakapuja, a XIX. század közepéről származó belső ajtók és vasalataik, egyes szobák eredeti parkettája, a lépcsőház vasrácsa, a kályhák folyosóra nyíló tisztító ajtói, a régi konyhában épen maradt kemence vagy azoknak az eredeti falfestés-részleteknek a feltárása, amelyek a legnagyobb termeket díszítették. A falfestések a lámpák körül kialakított rozettákkal együtt nádszövet vakolatra készültek, ezért helyreállításuk igen körülményes és költséges. Valójában országos szinten kellene áldozni az értékvédelemre, mert a helyi közösségnek nincs akkora anyagi ereje, hogy ezeket az értékeket egyedül tudja megmenteni.
A főépület alatt húzódó pince érdekes módon nem követi a felépítmény vonalát. Rövidebb is és éppen keresztben áll a boltozata. Ebből arra következnek, hogy az 1700-as években épült rendház egy még korábbi épület helyére került, amelyről dokumentumokat még nem sikerült fellelni.
TervekKuli László, mint a településfejlesztési bizottság elnöke elmondta, hogy a műemlék együttes és környezete fejlesztésével az önkormányzat alapvető célja az, hogy a falu intézményrendszere egy központi, szerves egységet alkotó helyre kerüljön. Ezért a skót bencés apátság fő épületében működő általános iskola mellé, a korábban lebontott szárny helyén épül a már említett tornaterem, a másik szárnyba a belső felújítást követően a polgármesteri hivatal költözött, a homlokzat fejújítás most folyik kisebb összegű pályázati támogatással. A harmadik lépésként a szomszédos papkertben új óvoda építését tervezik. A megürülő óvodaépületet szolgáltatóházként hasznosítanák.
Terveik között szerepel még a pincesor rendezése, ami abból a szempontból az egyik legszebb a Zsámbéki-medencében, hogy ugyan nem nagy, de összefogott és egységes.
Szeretnék visszaadni a régi fényét minimális beavatkozással, inkább kertépítészeti, útépítési elemekkel, parkolókkal, kávézóval, a főútvonal távolabbra húzásával, hogy nagyobb tere legyen a pincéknek a forgalmas főútvonal mellett. Szintén pályázati pénzből felújítják a ravatalozót és egy stílusos kőkerítés megépítésével a műemlék öregtemplom és a kálvária épület együtteséről leválasztják a temetőt. És továbbra is pályáznak, pályáznak, hiszen megvalósításra váró tervekben igazán nem szűkölködnek.
Koós Hutás Katalin
Fotók: Bánkuti Ákos
További részletek Simon István – Szilágyi Károly: Budajenő – kis község
Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyében 1198-1998 című kiadványában található
A cikk első része elolvasható itt!
Az örökség-napi sétáról készült fotók megtekinthetők itt!