Ésszerűség és megvalósíthatóság
Közélet > Budajenő
2008-04-21
"Az állam azt mondja, hogy Budajenő jó helyzetben van, gazdag település, mert Budajenő 1700 lakosára a személyi jövedelemadóból visszatérítendő 8%-os hányad 37 millió forint, ami az országos átlagnál jóval magasabb adóerő képességet mutat, ezért rögtön elvon belőle 29 milliót, hogy azzal a szegényebb, kisebb adóerő képességű településeket támogassa." A falu költségvetéséről Budai István polgármester nyilatkozott lapunknak.
Budajenő 641 milliós költségvetéséből 271 millió a működés, az iskola, az óvoda, az önkormányzat és a település egyéb üzemeltetési feladatainak ellátása. Felhalmozásra, fejlesztésre 265 millió forint fordítható. Hitelünk nincs, egy 6,4 milliós utolsó részlettel idén törlesztjük minden tartozásunkat. Ha a pályázatok úgy alakulnak, akkor a tervezett beruházásainkhoz sem kell hitelt felvennünk. Idei költségvetésünkben olyan célokat tűztünk ki, amelyeket a pályázatok sikerétől függetlenül is meg tud valósítani a település.
Faluközpont-fejlesztés
A volt skót bencés apátság Fő utcai épületeit tavaly már felújítottuk a polgármesteri hivatal számára. A beruházás 63 millió forintba került, amelyből kétmilliót a Nemzeti Kulturális Alaptól nyertünk pályázaton. Az épületegyüttes Fő utca felőli, jobb oldali, korábban elbontott szárnya a tornaterem-beruházással most újra megépül, az öltözők kapnak ott helyet. A tornacsarnok pedig a középkori műemlék-együtteshez illő, azt kiegészítő új épületben működik majd, reményeink szerint már szeptemberben. A 185 milliós tornatermi beruházáson kívül pályázunk még az iskola akadálymentesítésére, az iskolai kert és a sportkert rendezésére, szaktantermek kialakítására és az iskola épületének felújítására. Csak úgy támogatjuk a nagyobb belterületbe vonásokat és lakóterület-fejlesztéseket, hogy az ebből bejövő forrásokat a faluközpont felújítására fordítjuk. Rendeztük a Fő teret, járdát építettünk a buszmegállóig, s ezt a folyamatot pályázatok előkészítésével folytatjuk. Idén elkészül a ravatalozó 21 milliós beruházása 40%-os önrésszel, erre már támogatást nyertünk. Elegáns és műemléki környezetbe illő kapubejáratot kap a temető, s az eddig bekerített stáció is felszabadul, az Árpád-kori kápolnánk a stációkkal együtt önálló egységet képezhet. A régi temető rendezését is tervezzük, amint lehetőségünk nyílik rá.
Pályázati tervkészítés
2007 az előkészületek éve volt. Távlati terveink megvalósítását a szükséges tervek elkészítésével alapoztuk meg. Így elkészült a tanulmányterv az óvodára, amelyet az apátság melletti, jelenleg üresen álló papkertbe szánunk. Készítettünk tanulmányokat a pincesor rehabilitációjáról, amellyel az idén a településközpontokra kiírt pályázaton indulunk. Százmillióig pályázható a helyi kulturális érték helyreállítása és rendezvényekhez terek kialakítása a településközpontban. Forgalomlassító járdaszigetet tervezünk a pincesornál és a Tante Susanne környékére, parkolókat alakítunk ki, rendezzük a templom és óvoda előtti parkot. Budajenő négy buszmegállóját a faluközpont hangulatának és stílusának megfelelően alakítanánk át.
Telkivel közösen
A felszíni vízelvezetés megoldása régóta húzódó probléma, amiben jó megoldás csak a két falu összefogásából születhet. Konkrét vízjogi engedélyek és hatástanulmányok kellenek, Telkinek még magántelkeket is ki kell sajátítani, ezért a felkészülés elhúzódása miatt a megvalósításra várhatóan csak a következő fordulóban lesz lehetőség.
Lágyvíz-program
Budajenőn nagy gond, hogy nagyon drága a víz- és csatornadíj. A legdrágább az egész környéken Telki és Budajenő. A másik gond pedig az, hogy a víz nagyon kemény. Telkivel és Páttyal közösen pályázatot írtunk ki, ki tud olcsóbban lágyabb vizet előállítani. A kemény víz nagyon egészséges az emberi szervezetnek, elmondhatjuk, hogy nálunk ásványvíz minőségű víz folyik, de a háztartási gépeket tönkreteszi. Ha viszont vegyileg lágyítjuk a vizünket, akkor a gépek élettartama ugyan megnő, de az az egészségünknek nem tesz jót. Van, aki kutat szeretne fúrni, hogy legyen saját vízforrása Budajenőnek és Telkinek, de annak a fenntartása és üzemeltetése véleményem szerint nem gazdaságos: vannak olyan technológiai folyamatok, aminek a fenntartása kisüzemben nem hatékony. De van lehetőség átvezetni Budakesziről a Duna vizét, vagy elektromágneses vízlágyító berendezéseket építhetünk be a jelenlegi rendszerünkbe.
A Szőlőhegy 2. hozadéka
A Szőlőhegy 2. beruházásból származó 250 millió forintból már megvalósítottuk a skót bencés apátság rekonstrukcióját a polgármesteri hivatal átköltöztetésével, a Fő tér rendezését, ebből készül a tornaterem, s kifizettünk belőle 70 millió forint adósságot. A Szőlőhegy 2. beruházáshoz kapcsolódóan a település perbáli végén megépül egy körforgalom, ahonnan egy elkerülő út viszi el a 93 hektáros Szőlőhegy 2. forgalmát a település mentesítésével. A másik körforgalom a Budajenő tábla környékén, a Fő térnél lenne. Innen indulna az az összekötő út, amely a Páty-Zsámbék útba vinne telki területeken keresztül, s ami kivezetést jelentene számunkra az autópályára Herceghalomnál. Ehhez persze még Tökkel is meg kell egyezni. Telki, Budajenő és a Zsámért aláírt egy megállapodást, minden résztvevő egymillióval hozzájárul a tervezési költségekhez.
Szintén a Szőlőhegy 2. kapcsán a csatornát, a vizet és a gázt a Patak utcán át viszik fel a Szőlőhegy 2-re, így megoldható lesz a zártkertek nagy részének rákötése a közművekre. Egyben nagyobb átmérőjűre (300-asra) cserélik a csatornát a Fő utcán, s a falu üzemeltetéséhez bizonyos technikai eszközökkel, költségátvállalással hozzájárulnak. E fejlesztéseket azonban nagyban hátráltatják a Szőlőhegy 2. fejlesztést támadó helyi érdekcsoportok.
Központi támogatás helyett elvonás
Tervezéseinknél figyelembe kellett vennünk, hogy az állami támogatások mértéke a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Az állam a település működtetéséhez kötelezően szükséges forrásoknak csak mintegy 40%-át biztosítja a központi költségvetésből. Még a 115%-os kihasználtsággal működő óvodánk is csak 52% állami támogatást kap, 48%-ot nekünk kell hozzátennünk építményadóból, helyi iparűzési adóból, telekadóból és gépjárműadóból. A két oktatási intézményünk 85 millió forint helyi támogatásban részesül, csak így ingyenes az állami oktatás. Más kötelező feladataink ellátására, mint például az utak karbantartása vagy a közvilágítás, szinte semmilyen támogatást sem kapunk. A réseket ugyan be tudjuk tömködni az önkormányzati telekeladásokból származó bevétellel, de azt nem szabad elfelednünk, hogy ez nem folyamatos forrás. Ha Budajenő meg akarja őrizni önállóságát, és intézményeinek az önállóságát is, növelni kell a saját bevételeit.
Mindemellett az állam azt mondja, hogy Budajenő jó helyzetben van, gazdag település, mert Budajenő 1700 lakosára a személyi jövedelemadóból visszatérítendő 8%-os hányad 37 millió forint, ami az országos átlagnál jóval magasabb adóerő képességet mutat, ezért rögtön elvon belőle 29 milliót, hogy azzal a szegényebb, kisebb adóerő képességű településeket támogassa. Így aztán egy szomszédos település, ahol 2100 emberre 20 millió a szja 8%-a, ehhez kap még 9 milliót. Nekünk a 37-ből lesz 9, nekik 20-ból 29, holott csak 300-400 fő különbség van a két falu között. Talán ha száz gazdagabb család él a településen, akiknek a jövedelemadója felviszi az átlagot. Pedig ha ez a 37 millió nálunk maradhatna, nem lennénk veszteségesek. A beszedett adók, ez az összeg és az állami támogatás egyensúlyban tartaná a település működési költségvetését és csak a fejlesztésekre kellene a forrásokat saját erőből előteremtenünk.
Koós Hutás Katalin
