Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Településfejlesztési koncepció

> Budajenő

2005-10-01


Budajenő képviselő-testülete augusztusi ülésén elfogadta a település fejlesztési koncepcióját, amely az 1998-as, első változat módosítása az azóta megváltozott körülményeknek megfelelően.

A koncepció a régi településmag értékeinek megőrzése mellett minőségi fejlesztést lát szükségesnek a településszerkezetileg védett területeken, mint pl. az utcaképek, pincesor, terek, zöldfelületek, a templom, a magtár, a kápolna, a ravatalozó és a temető bejárat, az iskola és környezetük. A falumagot védeni kívánja, erősíteni a hagyománytiszteletet az új építkezéseknél és a felújításoknál is. Az építkezők sokszor saját álmaikat kívánják megvalósítani, a hagyományos építészeti karakterhez való alkalmazkodás nem jellemző. Ezért a rendezési terv által minősített esetekben tervzsűri véleményének kikérése javasolt. A zöldterületek minőségi fejlesztésében konkrét törekvés a kilátó-sétány kiépítése a HILLTOP I. falu felé eső oldalán, a Fő téri játszótér mellet közpark kialakítása és az iskolai díszudvar. Hangsúlyt kapott a tájvédelmi körzet védett értékeinek és területeinek biztosítása, a látvány és kilátásvédelem.
 Elérendő cél a mezőgazdasági területek művelése, hogy Budajenőt gondozott kultúrtáj övezze. A környezetkímélő és biogazdálkodást, valamint a szőlőkultúra tradíciójának felelevenítését támogatja a település, s a falusias, a kertvárosi és a nagytelkes "kúriás" vagy tanyás életmódnak megfelelő övezetek szétválasztásával határozza meg az egyes területekre vonatkozó előírásokat.
Budajenő nem támogatja nagyüzemek és ipari tevékenység megtelepedését. Szükség van azonban vállalkozási területre, ahol a kis, "manufakturális" és egyéb környezetbarát tevékenység folytatható. Erre a Perbál felé vezető út bal oldalán, a lakóterületen túl, a volt asztalos-műhely környezetében megfelelő terület áll rendelkezésre, s e terület kijelölése egyben gátat szab a település ez irányú terjeszkedésének.
A kialakult történelmi zárványok, a nem környezetbe illő, iparszerű tevékenységek (szinterező műhely, asztalos műhelyek, gépkocsi-szerelő- és mosó műhelyek, mészoltó telepek, építőanyag telephely, stb.) környezeti hatásait a szakhatósági állásfoglalásokat bekérve újraértékelik annak eldöntésére, hogy azok közül mi végezhető a lakóövezetben.
A koncepció sürgeti a csapadékvíz-elvezetés teljes körű megoldását, a légkábeleket és transzformátorokat a földbe, vagy egyéb takart állapotba kell kényszeríteni. Kiemelten fontos feladatnak tekinti az új falurészek forgalmának a levezetése az ófalu zavarása nélkül és a parkolás kérdésének megoldását főként a közintézményekre és a pincesor előtti területen. A közúthálózati fejlesztéseket Telkivel egyeztetett módon célszerű tervezni, különös tekintettel a Telki és Budajenő közötti tervezett gyűjtőútra.
2005-ben a bejelentett lakosok száma közel 1500 fő. Az átlagéletkor 39 év, tehát Budajenő "fiatal" településnek mondható. A város vezetése a településrendezés eszközeivel is az itt lakás minőségét kívánja a lehető legmagasabb szintre emelni úgy, hogy a település kihasználhassa ugyan az agglomerációs helyzetéből adódó potenciális előnyöket, de elkerülje az ott általánosan jellemző karaktervesztő területi bővülést és az ezzel együtt járó népességnövekedést. A lakosság létszáma távlatban se növekedjen 3000-3100 fő fölé.
A Szőlőhegy II. és a zártkertek lakóterületi belterületbe vonása esetén a várható lakosszám 3078 főre tehető. (2004-ben bejelentett állandó lakosok száma: 1.411 fő volt. 2005-től beépülő területek: Hilltop II. 75 telek x 3 lakos: 225 fő, Szőlőhegy II. 194 telek x 3 lakos: 582 fő, Pátyi úti volt zártkertek 20 telek x 3 lakos: 60 fő, volt zártkerti területek 250 telek x 3 lakos: 750 fő, egyéb, még be nem épített telkek 50 fő, összesen 3078 fő. Az építésre szánt területek, a belterületek újabb növelése mindaddig nem engedhető meg, míg az előzőekben felsorolt Hilltop II. Szőlőhegy II., a volt zártkerti területek legalább 80%-ban nem épültek be.
A település keresi az együttműködési lehetőségeket a szomszédos településekkel, például közösen működtetett intézmények, vagy közösen szervezett ellátások formájában.
kohuka


Vissza