Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


A kóruséneklés, mint a társadalmi tőke felhalmozásának hatékony formája

Kultúra > Nagykovácsi

2009-02-22


Talán feltűnik a tisztelt olvasónak, hogy e cikk címében olyan kifejezések kerültek egymás mellé, amelyek olyan szakterületek terminus technicus-ai, amelyek csak ritkán kapcsolódnak össze. Ezek a zeneművészet, a szociológia és a közgazdaságtan.

Jómagam, hivatásomat tekintve karvezető vagyok, és a nagykovácsi református gyülekezet kórusát vezetem, de néhány éve az ELTE művelődésszervező szakát is elvégeztem, ahol a közösségfejlesztés szakirány érdekelt különösképpen. Mégpedig olyan összefüggésben, hogy miként hat egy nagyobb közösség, például egy falu társadalmi kapcsolataira, közösségi létének megélésére, ha lakosai csoportokat hoznak létre. Ezek a csoportok, egyesülések a legkülönbözőbb céllal alakulhatnak. A sport, a művészetek, különbféle hobbik mind-mind színterei lehetnek az emberi kapcsolatok hálózatainak.

A Nagykovácsi Református Kórus 2005-ben jött létre Kálmán Csaba református lelkész kezdeményezésére. Kriesch Katalin karnagyot kérte fel a kórus vezetésére. Az  énekkar azóta folyamatosan szolgál a helyi gyülekezet alkalmain. Rendszeresen fellépnek Nagykovácsi művészeti rendezvényein: az adventi hétvégéken, a nyári Művészeti Napokon, a Református Egyházzenei Találkozókon. Énekeltek Budapest különböző templomaiban és rendezvényein, felléptek Kárpátalján és Erdélyben is. Repertoárjukon református zsoltár- és dicséretfeldolgozások, Schütz, Goudimel, J.S.Bach, Beethoven, Mozart, Bárdos Lajos és Kodály Zoltán művei szerepelnek. Próbáikat hetente kétszer tartják kedden és csütörtökön a református templomban.
Kórusunk története még csak 4 évre tekint vissza, de e rövidke idő alatt felbecsülhetetlen értékeket adtunk és kaptunk. Megélhetjük a „valahová tartozás” örömét, koncertjeinkkel élményeket szerzünk közönségünknek, az önképzés egyik hatékony formájában (kóruspróbák) megismerkedünk a zene belső működésével, a kórusirodalommal, és nem utolsó sorban az egymásra figyelés művészetét is gyakoroljuk.

Társadalmi tőke
A társadalmi tőke egy olyan erőforrás, mely kizárólag emberi kapcsolatok hálózatainak útján hozható létre és válhat hasznosítható tényezővé. A társadalmi tőke hasznosítása azt jelenti, hogy általa a hálózatok, közösségek kölcsönösségen alapuló együttműködések révén különböző célokat valósíthatnak meg. A sikeres együttműködés egy bizonyos ügyben kapcsolatokat és bizalmat épít – olyan társadalmi vagyont, amely megkönnyíti a jövőbeni együttműködést más feladatoknál is.
Bár a mi kórusunk tagjai kizárólag azért vesznek részt az énekkari munkában, mert szeretnek énekelni, nem pedig azért, hogy részvételükkel a társadalmi felépítményt erősítsék, furcsa módon mégis ez történik. Kórusunk nem reprezentál egymástól nagyon eltérő társadalmi osztályokat, de szakmájukat, korukat tekintve a tagság igen színes képet mutat. Lehetővé téve, hogy olyan problémákkal, területekkel ismerkedjenek meg, olyan információkhoz jussanak személyes kapcsolataikon keresztül, amellyel családjukon, vagy munkahelyeiken kívül nemigen lenne lehetőségük. De életükben már jó néhány problémát oldottak meg, egymást segítve a legkülönbözőbb módokon, mint például a gyermekfelügyelet, egy költöztetés, új munkalehetőség, üdülés.

Társadalmi tőke és gazdasági fejlődés
A társadalmi tőkét lassan világszerte a gazdasági fejlődés létfontosságú összetevőjeként tartják számon. A vidékfejlesztés tanulmányozóinak kutatási eredményei azt mutatják, hogy egy őshonos helyi egyesületekből álló hatékony hálózat legalább olyan fontos lehet a növekedés szempontjából, mint a fizikai beruházások. Politikai pártjaink, amelyek valaha szorosan kötődtek a közösségi élet hajszálereihez, mára a kérdezőbiztosok, média tanácsadók és független politikusok illékony elegyévé váltak. Az állami irányelvek nem a közérdek közös megfontolásának eredményei, hanem sokkal inkább egy kampánystratégia termékei. Azok a kormányzati beavatkozások, amelyek nem veszik figyelembe, vagy aláaknázzák a társadalmi kapcsolatok infrastruktúráját, hosszú távon saját pozíciójukat gyengítik.
Országunk jelenlegi nehéz helyzete vajon nem az olyan társadalmi tőke tudatos lerombolásának az eredménye-e, mint az állampolgári részvétel és társadalmi bizalom? Ezért helyi szinten a közösségfejlesztésre kellene minél nagyobb hangsúlyt fektetni, helyet biztosítva a vallási szervezeteknek, kórusoknak, kis szövetségeknek, amelyeknek látszólag kevés közük van a politikához vagy a gazdasághoz.
A bölcs államvezetés és a helyi önkormányzatok ösztönözhetik a társadalmi tőke képződését, mert ma már világosan látják a témát kutató szakemberek, hogy a társadalmi tőke önmaga is fokozza a kormányzás hatékonyságát és így végeredményben egy ország fejlődését.
                                                                                                                                               Kriesch Katalin


Vissza