Katonai emlékhely készül az ezeréves határon
Panoráma > Budakeszi
2010-04-05
Éppen három esztendeje annak, hogy egy budakeszi baráti társaság elhatározta, hogy felújítja a történelmi Magyarország legkeletibb, azóta zarándokhellyé vált vasúti õrházát Gyimesbükkön, az ezeréves határon. S amikor Pünkösd vasárnapján hatvannégy év után ismét begördült a magyar címeres mozdony az állomásra, szem nem maradt szárazon. Azóta elképzelhetetlen az ott élõk és az anyaországból zarándokként oda érkezõk számára is, hogy ne legyen minden évben egy kicsinyke változás, egy újabb apró lépés, mely történelmet formálhat.
2009-ben az õrház melletti Rákóczi-vár kitisztogatása és a Gyimes-völgy elsõ római katolikus templomának, a kontumáci kápolnának a felújítása jelentette ezt a változást. Idén a sok harcot átélt vidék katonai áldozatainak állítanának emléket a gyimesbükkiek a Budakeszi Kultúra Alapítvány és adományozóik segítségével.
Ez a vidék mindig a hadak útja volt. Évszázadokon át török- és tatárbetörések pusztítottak itt, de Károly Róbert is erre ment Moldvát megfenyíteni. 
A XX. században az I. és a II. világháború harcai hagytak nyomot az ezeréves határ szorosaiban és hágóin. A II. világháborúban, 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között, a román átállás után, Sebõ Ödön, az akkor 24 esztendõs fõhadnagy, az addigra utánpótlás nélkül hagyott 32. határvadász zászlóalj parancsnoka katonáival hõsiesen helytállva védte a szorost. Három hétig feltartóztatta a könnyû átvonulásra számító szovjet hadsereget olyan eredményesen, hogy csak kerülõ utakon jutottak be Erdélybe. Miután román segítséggel bekerítették a szorosban harcoló, utolsó magyar csapatot, Sebõ Ödönék a bekerítésbõl kitörve, utóvédharcokat folytatva hátráltak nyugat felé. Ennek az idõszaknak állít emléket Sebõ Ödönnek A halálra ítélt zászlóalj címmel megjelent emlékezése, melyet a Budakeszi Kultúra Alapítvány újra megjelentetett.
A hegygerincek lövészárkokkal, tankállásokkal bordázottak, melyek révén az ezeréves határ vonala pontosan nyomon követhetõ. 
A Békás-szoros, a Gyimesi-szoros, az Úz-völgye, az Ojtozi-szoros határvidékén több mint hétezer ember esett el a harcokban. A golyózáporban néha csak arra volt lehetõség és idõ, hogy a lövészárokba fektessék a halottakat és egy kis földet terítsenek rájuk. Ezeken a helyeken sokszor még ma is csontokat mos ki az esõ. A helybéliek még tudják, hol maradtak temetetlen holttestek, jelöletlen tömegsírok. Amikor Holló József altábornagytól, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum fõigazgatójától megtudta az alapítvány és rajtuk keresztül a gyimesbükkiek, hogy tavaly õsszel Magyarország hadisír gondozási egyezményt írt alá Romániával, a hír nagy lökést adott az eseményeknek. A gyimesbükkiek rövid idõ alatt több mint háromszáz elesett katonának a nevét nyomozták ki, tömegsíroknak a helyére derült fény a helybéliek emlékezetébõl, akik évtizedeken át õrizték ezeket a titkokat, de beszélni nem mertek róla. Az utolsó pillanat ezeket a nyomokat felderíteni, hiszen még élnek olyanok, akik a harcokban maguk is részt vettek. A szovjet és román elesetteknek a szorosban már állítottak emlékmûvet, a vasúti õrházzal szemben, a Tatros túloldalán, de a magyar áldozatoknak nincs helye, ahol egy fohász elhangozhatna értük.
Ennek a helyzetnek a megváltoztatására fogtak össze ismét gyimesbükkiek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány, hogy a római katolikus egyházközség területén, a tavaly felújított kontumáci kápolna melletti romok felhasználásával egy katonai emlékhelyet alakítsanak ki, ahol az itt elesett vagy ide valósi áldozatok neveit márványtáblára vésve õriznék meg az utókornak az 1848-as forradalom, az I. és a II. világháború, az 1956-os és az 1989-es forradalmak hõseinek és áldozatainak emlékét.
A neveket az emlékhely felavatása után is tovább gyûjtik, szükség szerint újabb és újabb márványtáblát függesztve ki a falakra. Az ismeretlen katonák emlékét is márványtábla õrzi majd, amely mellett egy térképen koordinátákkal - és a helyszínen kopjafákkal - jelölik meg a felkutatott tömegsírokat.
Alig két hónap múlva, május 23-án, Pünkösd vasárnapján délben tervezik az emlékhely felavatását. A gyimesbükki egyházközség, az önkormányzat és a Budakeszi Kultúra Alapítvány képviselõi által egyeztetett tervek kivitelezése három millió forintba kerül.
Ha célkitûzésünket támogatásra méltónak találják, juttassák el adományukat az Budakeszi Kultúra Alapítvány e célra vezetett számlaszámára:
OTP 11742348 – 20016612
Külföldrõl: OTPVHUHB HU43 1174 2348 2001 6612 0000 0000
A helyiek úgy mondják, hogy amióta Pünkösdvasárnap az a több tízezer magyar ember a többségében még mindig magyarok lakta Gyimes-völgybe, az ezeréves határra érkezik, akkor jó Gyimesbükkön magyarnak lenni. Azok az emberek, akik a magyarságuk miatt egyfajta nyomás alatt élnek, fontos, hogy segítséget kapjanak - jelképekben, eszmei támogatásban, vagy abban, hogy a Kárpát-medence figyelmét érzik -, hogy ha dönteni kényszerülnek, a magyarságuk mellett döntsenek, és ne a feladás felé sodródjanak. Akkor talán egy kicsit könnyebb nekik magyarnak maradni Budapesttől 800 kilométerre keletre, ott, az ezeréves határon is.
***
Csíksomlyó expressz 2010
Az elsõ nemzeti zarándokvonat, a 2008-as, nyolc kocsis Székely gyors útján több mint négyszázan vettek részt. Tavaly már az erdélyi vonalszakaszon engedélyezett maximális tizenhárom kocsival kerekedett fel a vonat, hogy az orrán a koronás címert büszkén viselõ 017-es Nohabbal keresse fel a csíksomlyói búcsút, s hogy másnap a gyimesi bércek között eljusson az ezeréves határon álló vasúti õrházhoz.
Idén a különvonat szervezõi a nagy érdeklõdésre való tekintettel már két zarándokvonatot indítanak. Az egyik a jól ismert, a svéd acéllovag által vontatott, az észak-erdélyi vaspályán közlekedõ Székely gyors, míg a másik a dél-erdélyi villamosított vasúti fõvonalat bejáró Csíksomlyó expressz, mozdonyán Széchenyi István és a Lánchíd képével, s a felirattal: „Merjünk nagyok lenni!”.
A Csíksomlyó expressz a villamosított dél-erdélyi vasúti fõvonalon, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lõkösháza–Kürtös–Arad–Déva–Tövis–Balázsfalva–Segesvár–Brassó–Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda–Madéfalva útvonalon közlekedik. Utasait akárcsak korábban, ezúttal is falusi turizmus keretein belül, alcsíki székely családoknál szállásoljuk el. A Csíksomlyó expressz programja megegyezik a testvérvonat Székely gyorséval.
Székely Gyors utazási iroda, 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/C, IV. emelet.
telefon: 06-1/787-5626
e-mail: info@szekelygyors.hu
web: www.szekelygyors.hu
