Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


A fejlődés irányai

> Nagykovácsi

2005-11-01


Ha valaki néhány éve Nagykovácsiba tévedt, úgy érezhette, mintha itt megállt volna az idő. A község egyetlen fő utcáját jó néhány roskatag ház tarkította, a buszvégállomáson pedig egy ki tudja mikor megszűnt élelmiszerbolt rozsdás bádogtetejét zörgette egykedvűen a szél. Ehhez képest a Polgármesteri hivatal sem nyújtott üdítőbb látványt. Mára már egészen más képet mutat a falu. A Kossuth utcán szembetűnők a megújulás jelei: néhány romos ház eltűnt, másokat viszont tataroztak, a templom előtt növényekkel, padokkal díszített helyes kis teret alakítottak ki és a régi üzlet helyén szinte minden igényt kielégítő, közkedvelt CBA bolt épült. Minek köszönhetőek a változások?- kérdeztük Bencsik Mónikát, Nagykovácsi 2002-ben függetlenként megválasztott polgármesterét.



2002-ben egy teljesen új, dinamikus, többnyire fiatal diplomásokból álló képviselőtestület állt össze, akiknek alapvető céljuk volt, hogy a megállni látszó időt egy kicsit felpörgessék a faluban. Az első másfél év a tervezgetés, álmodozás időszaka volt, melyet a tervekkel összhangban álló konkrét cselekvés követett. Az önkormányzat lendülete később hatással volt a helyi lakosokra és a vállalkozókra is. Ennek köszönhetően megkezdték a főutcán az üzlethelyiségek és a régi parasztházak felújítását. Mivel az elmúlt 12 évben az önkormányzat nem élte fel a vagyonát, nekünk azt kellett kitalálnunk, hogy a meglévő vagyont jól hasznosítva hogyan tudunk értéket teremteni a lakosság számára. Fontos tényező, hogy az ingatlanértékesítésből befolyt összegeket kizárólag a fejlesztési célok megvalósítására használtuk. Ezt egészítették ki belterületbe vont ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulásai. Önkormányzatunk egy merész vállalkozással ebben az évben több fejlesztési célú hitelt vett fel, bízva abban, hogy a további jó vagyongazdálkodás eredményeket, ezeket 5-10 éves távlatban vissza is tudjuk fizetni.

Kialakulóban van egy teljesen új falurész is. Az eredeti településrészt már csak Ófaluként szokták emlegetni. Mit takar ez a változás?

1946 és 1986 között Nagykovácsi életében egy statikus állapotról beszélhetünk. A falu földrajzilag már akkor is zárt település volt, ahol a lakosok elsősorban a helyi Rozmaring MGTSZ-ben dolgoztak. 1986-ban megkezdődött az értelmiség kitelepülése Budapestről. Ekkor az Ófalu területén mintegy 1500 ingatlan volt, általában többgenerációs házak. 2002 előtt hatalmas nyomás nehezedett az akkori önkormányzatra, mert a zártkerti üdülőtulajdonosok saját költségen elkezdték kiépíteni az infrastruktúrát a Nagyszénáson és a Zsíros-hegyen. Ez maga után vonta a kb. 1500 ingatlant magába foglaló településrész belterületbe vonását. A kárpótlási földek kiadásával és a termelőszövetkezet megszűnésével a falu közepén kiparcelláztak két nagy szántóterületet. Így a főutca egy régi és egy új dinamikusan fejlődő részre osztja most a falut.

Budapest agglomerációs településein komoly gondot okoz, hogy a növekvő lakosság igényeit már nem tudja kielégíteni az eddigi infrastruktúra. Nagykovácsiban hogyan kívánnak javítani ezen a helyzeten?

A legnagyobb problémát a közművek hiánya okozza. Mivel nincs önálló szennyvíztisztítónk, Budapesttől függünk, ahonnan az ivóvizet is kapjuk. Ezen kívül nagyon fontos lenne az iskola, az óvoda, illetve az egészségügyi intézmények fejlesztése és újjáépítése. Tervekkel már rendelkezünk, de a kivitelezés még anyagi források hiányában várat magára. Szükség lenne egy új polgármesteri hivatalra is. Ugyancsak problémát okoz a közösségi színtér hiánya, hiszen rendezvényeinknek az iskolán és a templomon kívül nem találunk más helyet. Terveink között szerepel egy szép könyvtár és egy közművelődési intézmény létesítése is.

A mai rendkívül nehéz gazdasági helyzetben számos önkormányzat jelentős forráshiánnyal küzd. Hogyan teremtik meg a működéshez szükséges anyagi feltételeket?

Rendívül fontos az átgondolt gazdaságpolitika és a jól megalapozott vagyongazdálkodás. A működési hiányt idén az önkormányzat kamatbevételei ellensúlyozták, ami kb. 30 millió forintot tett ki.

A fejlesztéseknél gondoltak- e a magántőkét is hasznosító PPP-rendszer igénybe vételére?

A csatornahálózat fejlesztésekor már behatóan tanulmányoztuk ezt a gazdasági formát, de akkor még túl bonyolultnak és átláthatatlannak tűnt. A mostani tapasztalatok alapján viszont nem zárható ki, hogy a jövőben lesz olyan beruházásunk, amit a PPP-modell alapján végzünk majd.

Dr. Antalóczy Péter




Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg