Malacsült, farsangi fánk és lángoló nyilak
Kultúra > Budakeszi
2011-02-27
Vidám hangoskodás, maskarás mulatozás - farsangi felvonulást rendeztek február 26-án Budakeszin. Az általános iskola udvarán a telet jelképező szalmabábut a budakeszi íjászok lángoló nyilakkal gyújtották meg. Az egyik főszervező korábban azt nyilatkozta, Budakeszire költözésében fontos szerepet játszottak a gyermekeivel egy helyi farsangi felvonuláson szerzett élményei.
A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (március 9.), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól (március 6.) húshagyókeddig (március 8.) tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang 
legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. 
A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
Budakeszin az Erkel-szobortól a Széchenyi István Általános Iskola udvarára érkező farsangi felvonulásnak, e hagyomány újjáélesztésének és megszervezésének a lelke az általános iskola közössége, a Mezei Mária Művészeti Iskola és a Kompánia Színházi Társulat voltak.
fotók: Salamon László
Még több kép ide kattintva megtekinthető!
 |  |  |
