Élhetőbb városokért, falvakért - összefogással
Életmód > Pest megye
2011-10-03

Hogyan lehet meghatározni az élhetőbb lakókörnyezet jellemzőit? – Miként lehet integrálni városainkban és falvainkban a gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság elemeit? - Miként lehet elősegíteni a helyi közösségek jobb, biztonságosabb életkörülményeinek megteremtését? – Hogyan mozdíthatja ezt elő a városok közvetlen környezetében lévő kistelepülésekkel való együttműködés javítása? – Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ azon a konferencián, melyet szeptember 29-30-án rendeztek „Fenntartható közösségek” főcímmel Budapesten, a Király utcai VAM Design Centerben Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnökének védnöksége alatt. A konferencián történteket Vermes László, a Budakörnyéki Natúrpark tiszteletbeli elnöke foglalja össze azzal a nem titkolt céllal, hogy az érdekeltek figyelmét térségünkben is felkeltse, és a megoldásra irányítsa. A kérdéskörrel foglalkozó számos neves minisztériumi vezető, tervezőintézeti szakértő, települési önkormányzati vezető, vállalati és lakossági képviselő tanácskozott arról, mit és hogyan kell tennünk az élhetőbb városokért, falvakért, milyen szempontokat kell követnünk a fenntartható településfejlesztés megvalósítása során.
Fenntarthatóság
Teljes egyetértés volt a konferencián abban, hogy a települések fejlesztésében a fenntarthatóság akkor garantálható, ha egyidejűleg érvényesíteni tudják a következő három kritériumot, nevezetesen
a) ha erős közösséget tudnak létre hozni, amely magas fokon képes gyakorolni a lakossági szolidaritást és lehetőséget nyújt a civilek minél nagyobb fokú aktivitására,
b) ha érvényesül a vállalatok/vállalkozások bekapcsolódása és gondoskodása a fejlesztések megvalósításában és fenntartásában,
c) ha az önkormányzatok jó kormányzást valósítanak meg és partneri kapcsolatokat építenek ki a lakossággal.
Értékközpontúság
A települések életében az egyik legfontosabb követendő cél és szemlélet az értékközpontúság, amelynek ki kell terjednie mindenfajta érték felderítésére és védelmére, mert ez adhat értelmet és célt az emberek jövőbeli tevékenységének. Ugyanilyen fontos a település fejlesztésébe bevonható helyi erőforrások feltárása és felhasználása is. Egyetértés volt abban is, hogy az élhető város ugyanakkor zöld város, vagyis nagy súlyt fektet a természeti értékek védelmére és felhasználására a város, vagy a falu fejlesztésében. A települések vezetőinek minden erővel arra kell törekedniük, hogy növeljék a lakosság körében a „bizalmi indexet”, és jó partneri viszonyt alakítsanak ki az ott működő civil szervezetekkel. Az indokolatlan és a pazarlással járó „presztizs-beruházásokkal” szemben az önkormányzatoknak olyan funkciókat kell vállalniuk, amelyek a lakosság érdekeit, jólétét, biztonságát és komfort érzését szolgálják. Mindezek megvalósítása csak körültekintő, a szakmai szempontokat előtérbe helyező és az érintettek bevonásával történő tervezéssel alapozható meg, ezért nagy szerepe van a közös, összehangolt tervezésnek, amelyben véleményüket kifejthetik mind az önkormányzati képviselők, mind a vállalkozások és a civil szervezetek részéről delegáltak.
Ugyanazok a céljaink
Budapest, mint egyetlen igazi nagyvárosunk problémáival külön kell foglalkozni, de a fővárosnak is szüksége van az agglomerációban lévő kistelepülésekkel kialakítandó jobb kapcsolatokra, több szempontból is: a közlekedés, az ellátás, a környezetvédelem és az idegenforgalom terén egyaránt igényli a fejlesztési tervek egyeztetését és közös megvalósítását. Ennek érdekében keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek révén sikerülhet megtalálni a mindenki számára kedvező és elfogadható megoldásokat, ugyanakkor elkerülni az értékek rombolásával, veszélyeztetésével együtt járó, csak az ilyen létesítményeket erőltetők érdekeit szolgáló beavatkozásokat.
A konferencián elhangzottak azért különösen érdekesek számunkra, mert az ezekből levonható következtetések teljes mértékben megegyeznek azokkal a törekvésekkel, amelyeket térségünkben az élhetőbb települések kialakítása és fejlesztése, valamint a természeti és kulturális értékek megőrzése terén megvalósítani szeretnénk. A Budai-hegységet és a Zsámbéki-medencét magába foglaló területen létesítendő Natúrpark célja egyértelműen annak az értékközpontú szemléletnek és a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztésnek a realizálása a térséghez tartozó településeken, amelyet a konferencia résztvevői a jövő zálogának tartanak.
A legalkalmasabb szervezeti forma a Budakörnyéki Natúrpark
A lakossági kezdeményezésre és az ide tartozó települések önkormányzatainak aktív részvételével megalakítandó Budakörnyéki Natúrpark olyan szervezeti forma, amely a legalkalmasabb keretet nyújtja a korszerű település- és térségfejlesztés számára, és olyan eszköz lehet a területen élők kezében, amely megkönnyíti a kívánatos jó együttműködés kialakítását az önkormányzat és a lakosság között, és erősíti a civil összefogást a szóban forgó kisvárosokban és községekben. Egy ilyen Natúrpark megalapítását tűzte ki célul a Budakeszin megalakult Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület, amely most azon dolgozik, hogy megnyerje az ügynek a térségben működő és sok tekintetben egymásra utalt önkormányzatokat, különösen Budaörs, Nagykovácsi, Remeteszőlős, Telki, Budajenő, Páty, Tinnye, Perbál, Tök, Zsámbék, Herceghalom, Biatorbágy, Törökbálint, Etyek, valamint a főváros II. és XII. kerületének polgármestereit és képviselő-testületeit. Meggyőződésünk, hogy az ennek keretében megvalósuló összefogás nagyot lendíthetne a társadalmi felelősségvállalás érvényesítésében és az ebből fakadó erőforrások mozgósításában, az észszerű és egymással egyeztetett fejlesztések közös kivitelezésében. Ha nem csak üres szóvirág a települések vezetői részéről hangoztatott törekvés a természet védelmére, az értékeink megőrzésére, az élhetőbb jövőnk alakítására, és mindebben a lakosság és a civil szervezetek aktív részvételének előmozdítására, akkor ezekért cselekedni is kell, konkrét intézkedésekkel bizonyítani elkötelezettségünket a nemes célokért. Ezt várják el megválasztott vezetőiktől és az ott működő gazdasági szervezetektől az érintett települések lakói, ezt szeretnék segíteni az érintett térségben tevékenykedő civil szerveződések. Ne hagyjuk őket magukra, támogassuk törekvéseiket!
belső fotók: Bánkuti Ákos és Salamon László
Budajenőn, Perbálon, Telkiben és Pátyon készült felvételei