Magyaroké a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvára
Panoráma > Pest megye
2012-01-12
A szíriai Margat vára feltárásának koncesszióját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapta meg 2007-ben az esztergomi Major Balázs régésznek, az arab tanszék oktatójának Szíriában addig végzett szakmai munkája elismeréseként. Pedig a koncesszióért nagy volt a nemzetközi tolongás. Ilyen horderejű kutatást vezetni olyan, mintha az olimpián vennénk részt. A várkápolna falán a Szentföld legnagyobb keresztes freskójának felfedezése pedig olyan unikum, mint Tutanhamon sírjának megtalálása. A misszió vezetője és a 15-25 főből álló csapat, ingyen, lelkesedésből végzi ezt a nem mindennapi munkát.
Margat, a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvára, a Szent János Ispotályos Rend egykori erődje, a Krak des Chevaliers és a Szaladin-citadella után a legjobb állapotban megmaradt szíriai várrom.
Az 5,7 hektáros területen lévő vár a johannita lovagrend központja volt. Egy 360 méter magas, háromszögletű, kihunyt vulkáni domb tetejére épült, dupla falgyűrűjén belül a fellegvár mellett egész középkori város állt lakóházakkal, templommal, kórházzal és püspöki palotával. Eredetileg 1062-ben építették arab törzsek. A keresztesek 1119-ben hódították meg. A johannita lovagrend 1187-től birtokolta csaknem száz évig és ez idő alatt nagyszabású építkezésekkel bővítette, fejlesztette a várat, részben magyar pénzből: II. András 1218 januárjában, amikor hazafelé tartott seregével a Szentföldről, 
itt szállt meg a johannitáknál, és a vár fenntartására évei száz márka ezüstöt rendelt fizetni a szalacsi sóbányák jövedelméből, örök időkre. A várat, amelyet a híres-nevezetes Szaladin szultán sem tudott bevenni, 1285-ben a mamelukok foglalták el. A várhoz csatlakozó városias település házaiban még 1959-ben is laktak. Az évszázadok alatt Margat vára romba dőlt, azonban ezen a helyen a középkor óta nem alakult ki új település. A vár meglepően jó állapotban van, ami a közel-keleti klímának és annak köszönhető, hogy Szíria nagyon büszke történelmi emlékeire. 
Margat a XIII. század első felében élte fénykorát, ekkor készülhetett a várkápolna nemrég felfedezett, egyedülálló falfestménye is. Bár már korábban találtak képeket a sekrestye falán, a kutatók nem is gondoltak arra, hogy a kápolnát is festményekkel díszítették, mert ez a Szentföldön akkor nem volt szokás. Selmeczi Anna freskórestaurátor 2007-ben azonban mintát vett a falból, és kiderült, a többrétegnyi vakolat alatt hatalmas szekkó (száraz alapra felvitt festés) található. 
A háromszintes képsor a poklot mintázza, amelynek ábrázolásai önmagukban is ikonográfiai ritkaságok. A vele szemben lévő oldalon hasonló módon a mennyországot festették meg.
A magyar csapat számos más érdekességet is felfedezett: a várat hajdan közművesítették – önálló vízgyűjtő-, vízellátó- és vízelvezető-rendszere volt. Az esőt a lapos tetőkön, ciszternákban gyűjtötték össze, és kerámiacsatornákon juttatták el az épületek különböző pontjaira. A hulladéktól és a szennyvíztől – a gravitációt felhasználva – egy latrinarendszer segítségével szabadultak meg. A „közműhálózat” ráadásul még ma is működőképes.
Ha a kutatások és a rekonstrukció munkálatai befejeződnek, a középkori épületegyüttest felterjesztik az UNESCO világörökség-pályázatára a magyar kutatók készítette dokumentumok alapján. Major Balázs egy régészeti iskola létrehozását is tervezi a helyszínen, amely nem csak a magyar, de más országok egyetemi hallgatóinak a szakmai és publikációs munkáját is segíti majd.
Forrás: vilagutazo.blog.hu
Film: Magyar régészek Margat várában - MTV
Film: Feltárások Margat várában - MTV
