Kettős mérce: csak az agglomeráció fizet, a fővárosi kerületek nem
Gazdasági rovat > Pest megye
2012-02-16
Csaknem kétórás megbeszélést tartottak a BKV finanszírozásáról kerületi és agglomerációs polgármesterek tegnap a főpolgármesteri hivatalban, Tarlós István meghívására. A BKV-nál ugyanis jelenleg egyszerre három problémát kell kezelni: a 2003 és 2010 között felvett hitelek esedékes részének visszafizetését, az idei működtetéséhez szükséges 73 milliárd előteremtését, és a hosszú távú finanszírozás megoldását, ami az áprilisban lejáró közszolgáltatási szerződés újrakötésének a feltétele.
"A fővárosnak nincsenek további tartalékai"
Tarlós István emlékeztetett arra, hogy a BKV működőképessége nemcsak a fővárost és az agglomerációt érinti, hanem az ország jövőjére is hatással van. A BKV esetleges csődje a fővárost is magával rántaná, veszélybe kerülne a 4-es metró uniós támogatása, és mivel az előző városvezetés idején állami garanciával vett fel hiteleket a közlekedési társaság, 115 milliárdot az államtól is behajthatnának a hitelezők. Tarlós István kijelentette, a jelenlegi városvezetés nem tehető felelőssé a BKV helyzetéért. A közlekedési társaságnak idén 59 milliárd hitelt kell visszafizetnie (amelyet még 2004-ben vettek fel), ebből 39 milliárdot április végéig. Ehhez állami támogatás kell, vagy a törvény útján forrásteremtési lehetőséget kell biztosítani a fővárosnak – emelte ki György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes.
Mi tesz a BKV?
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azt mondta, a BKV teljes költségszerkezetét átvilágították, olyan mélységben, mint a cég 1968-as alapítása óta sosem, ennek során vezetői szinteket csökkentettek, és „szent teheneket vágtunk le”, felmondva például 45 évre előre megkötött szerződéseket. Ezzel együtt sincsenek tízmilliárdos megtakarítási lehetőségek a BKV-n belül – hangsúlyozta.
Az agglomeráció javasol
Jelenleg több százezer munkavállaló jár a fővárosba, s munkáltatóik a kerületi önkormányzatoknak fizetik az iparűzési adót. A tömegközlekedéssel bejáróknak nem csak a budapesti bérletet kell megvásárolniuk, de a fővárosi közigazgatási határ után ugyanarra a BKV-járatra még kiegészítő bérletet is kell venniük, miközben agglomerációs lakhelyük önkormányzatai több tíz-, esetleg több százmilliót fizet évente a BKV-nak, hogy ne veszítse el a kék buszok tömegközlekedési szolgáltatását. Budaörs évente 267 milliót, Törökbálint 172 millliót, Gyál 67 milliót, Nagykovácsi több mint húszmilliót fizet. A fővárosi kerületek viszont csupán a forrásmegosztás rendszerén keresztül támogatja a közösségi közlekedést.
Az agglomerációs polgármesterek egy része azzal a javaslattal állt elő, hogy a közösségi közlekedés fenntartásában az államnak kell segítenie – mondta Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere. Véleményük szerint mivel az agglomeráció munkavállalóit az oda közlekedő BKV-járatok a fővárosba viszik dolgozni, ezért az ott lakók Budapestnek termelnek adóbevételt. Több felszólaló is elmondta, hogy az agglomerációs települések nem tudnak további forrásokat adni a BKV-nak.
fotó: Szigetváry Zsolt/MTI A fővárosi kerületek nem partnerek A fővárosi kerületek kétoldalú megállapodás alapján nem fizetnek semmit a BKV-nak a tömegközlekedésért, mint ahogy teszi ezt az agglomerációs települések többsége. Mi a megoldás? Tarlós István szerint a BKV vagy állami támogatást kap vagy a kormány lehetőséget ad a fővárosnak újabb bevételeket szerző tevékenységre. Ellenkező esetben járatritkítás, a buszágazat privatizációja, újabb önkormányzati hitelfelvétel és a fővárosi intézmények lepusztulása lehet a BKV megmentésének ára - írta a másnapi Népszabadság. A fővárosi álláspont abból a szempontból érthető, hogy a legtöbb bevétel, például a parkolási díjak és az iparűzési adó) a kerületi önkormányzatokhoz és nem a fővároshoz folyik be. Bencsik Mónika, Nagykovácsi polgármestere szerint tarthatatlan, hogy egy kétgyermekes, fővárosba ingázó nagykovácsi család évente félmillió forintos kiadást vállal a tömegközlekedéssel. Ezen felül a nagykovácsi önkormányzat 22 milliót fizet ki évente BKV-nak ugyanezért, miközben a huszonhárom budapesti kerület önkormányzatát ez a kiadás nem terheli, s a tanácskozáson is egyértelmű volt, hogy ezen a gyakorlaton nem is szándékoznak változtatni, Tarlós István találjon más megoldást. Diósd, Törökbálint, Szentendre is felszólalt, hogy eddig is fizetett, s továbbra is hajlandó együttműködni, de egyenlő mérce alapján. Bencsik Mónika polgármester az elv érvényesítésében számít a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Örszágos Szövetsége) és a FAÖT (Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás) - ez utóbbinak alelnöke is - érdekérvényesítő erejére. A tanácskozáson Budakeszit képviselő Ohr Alajos városüzemeltetési és közlekedési tanácsnok lapunknak elmondta, hogy Budakeszi 2009-ig, a BKV-val kötött megállapodás lejártáig 15-20 millió forint közötti összeget fizetett a 22-es buszért. Azóta viszont nem tudtak újra megállapodni, mert a BKV-tól nem kaptak hiteles kimutatást a 22-es járat Budakeszire eső szakaszának veszteség-finanszírozásáról. Megállapodás esetén a hozzájárulástól azonban Budakeszi sem zárkózik el - nyilatkozta a tanácsnok. Az ülésen Budakeszi ugyan önálló javaslattal nem állt elő, de a napokban a környékbeli települések tervezik, hogy a FAÖT keretében egy közlekedési munkacsoportot alakítanak ki, s várható javaslataik között szerepel majd, hogy ha az agglomerációs településeknek fizetniük kell, ez a szabály a fővárosi kerületekre is vonatkozzon. Koós Hutás Katalin *** A FAÖT sajtóközleménye a BKV ügyében - 2012.február 15. A Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás (FAÖT) érintett tagtelepülései nevében ezúton fejezem ki köszönetemet Főpolgármester Úrnak, a 2012. február 14-én a BKV helyzete és annak finanszírozása tárgyában tartott kerekasztal-megbeszélésre szóló meghívásért. A FAÖT-öt alkotó 17 település közül 12 érintett a témában, így mi is fontosnak tartottuk a párbeszéd megkezdését. Azon települési önkormányzatok, amelyek érvényben lévő megállapodással rendelkeznek, fizetnek is a BKV szolgáltatásaiért. Ennél többet, ennél nagyobb terhet nem tudunk vállalni. Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a BKV súlyos öröksége a főváros jelenlegi vezetését terheli, ezért tisztelettel kérjük a fővárost, hogy a kormánnyal közösen találják meg a lehetőséget a BKV folyamatos és zavartalan működtetésére. A fővárost közvetlenül körülölelő agglomerációs településeken hozzávetőleg ötszázezer ember él, akiknek többsége a fővárosban dolgozik, ott vesz igénybe különböző szolgáltatásokat, így az ottani adóképességet növeli. Mindannyiunk közös érdeke, hogy az agglomerációs térség lakosai is zökkenőmentesen el tudjanak jutni munkahelyeikre, az oktatási intézményekbe, valamint meg tudják közelíteni a kulturális, sport- és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó intézményeket. A BKV-val szerződéses kapcsolatban álló agglomerációs települések mindeddig maradéktalanul eleget tettek szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Megígérhetjük, hogy szűkös anyagi lehetőségeink ellenére ezt a továbbiakban is megtesszük. Pápai Mihály, a FAÖT elnöke, Gyál polgármester
Kovács Péter, XVI. kerületi városvezető kijelentette, a városrészek a forrásmegosztás rendszerén keresztül éppen elég támogatást adnak a közösségi közlekedésre. A belső megtakarítások mellett „onnan kell pénzt szerezni, ahol van”, utalva arra, hogy más közszolgáltató társaságoktól kellene forrásokat átcsoportosítani a közösségi közlekedés javára. Ezzel kapcsolatban Tarlós István azt válaszolta, a belső megtakarítások mértéke nem éri el a forrásigények nagyságrendjét, ezért „nem megúszható”, hogy a főváros bevételszerző lehetőségekhez jusson.
László Tamás, a XV. kerület polgármestere szerint a MÁV, a Volán és a BKV járatait kellene összehangolni, különös tekintettel az elővárosi vasútvonalak fejlesztésére.
A fővárosi önkormányzat másnapi közleménye szerint a tanácskozáson a főpolgármester többszöri kérdése ellenére sem érkezett semmilyen javaslat a fővárosi kerületeket tömörítő Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) tagjai közül a BKV-val kapcsolatban, ráadásul a szervezet soros elnöke, Nagy Gábor Tamás, I. kerületi polgármester elsőként hagyta el a tanácskozótermet.
