Nem a kapitalizmus, a neoliberalizmus bukott meg
Gazdasági rovat > Budakeszi
2012-02-22
A budakeszi kolostorban Baritz Sarolta Laura domonkos rendi szerzetes közgazdásszal a keresztény alapokon nyugvó közgazdaságtanról közölt beszélgetést a Magyar Nemzet. A multinacionális cég kereskedelem-fejlesztési vezető menedzseréből lett szerzetes tanár szerint nem a kapitalizmus jutott válságba, hanem a neoliberalizmus. Nem a piacgazdasággal, hanem az azt működtető ember értékrendjével és leginkább a motívációival van a baj.
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán közgazdaságtant oktató Laura nővér szerint az egyház tanításának megfelelő gazdasági modell az erényes, istenhívő emberből és a rá épülő gazdasági rendből indul ki, ahol a piaci kapcsolatok nem a kizsákmányoláson, hanem a testvériségen és a nagylelkűségen alapulnak egy olyan társadalomban, amelynek nem jellemzői sem a kirívóan gazdag, sem a kirívóan szegény emberek. Itt a tőke és a profit nem cél, csupán eszköz, hogy a munka révén elérjük a gazdasági célt és azt a harmóniát, amit a közjó szóval írhatunk le a legpontosabban. A profit korlátja az, hogy a haszon nem öncélú, hanem olyan értékek elérését segítik, melyek az emberi és közösségi értékek fejlődését szolgálják a társadalmi igazságosság eszméjének szem előtt tartásával.
A gazdasági folyamatokban kulcsszerepet játszó termelőeszközöknek nem feltétlenül kell a kizsákmányolás eszközeinek lenniük: az is kapitalizmus, ahol a pénzt csupán mohó, egyéni nyereségvágyból forgatják, s az is kapitalizmus, ahol a kézművesek, a családi gazdaságok a termelőeszközökkel valós szükségleteiket, megélhetésüket biztosítják - ezek a mai mikro-, kis- és középválallkozások -, s ezzel azt a kiszolgáltatott munkásréteget csökkentik, amelynek nincs semmi más a kezében, csak a munkaereje.
A Budapesti Corvinus Egyetemen a doktori disszertációját készítő közgazdász szerint világszerte szép számban van arra példa, sőt már Magyarországon is, hogy ezeket az erkölcsi elveket betartó cégek, szövetkezetek, bankok eredményesen működnek.A pakisztáni Junusz bankja volt a példa, amely a szegényeknek alacsony kamattal hitelezett. Magyarországon is működik már egy ilyen, a Magnet Bank.
A jelenlegi magyar vállalatszerkezetet Árva László megfogalmazása szerint egy eldugult homokórához hasonlította: felül a nagyvállalatok, a multik, alul a mikrovállalkozások, de nincs közöttük átjárás. A kisvállalkozások nem beszállítói a nagyoknak. Olyan külföldi tőkejelenlétre lenne szükség, amellyel együtt tud működni a magyar kis- és középvállalkozói szektor. Ilyen példa a kecskeméti baracklekvárgyár. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete további gazdasági ösztönzők kidolgozásán munkálkodik, amelyek révén erősödhet a hazai kis- és középvállalkozások piaci jelenléte. E vállalkozói réteg gazdálkodásának jövőjét alapvetően azonban az emberi értékrendjük - a becsület, a tisztesség, a szeretet - határozza meg. Ezt a helyes emberi értékrendet az oktatási rendszer és a média lenne képes a leginkább kialakítani és jó irányba fejleszteni.
