Kitüntették: Albert Zsuzsa, Erkel Tibor és Szigethy Gábor
Ki-kicsoda > Budakeszi
2012-08-21
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország köztársasági elnöke megbízásából augusztus 20. alkalmából a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adta át Albert Zsuzsának, Erkel Tibornak és Szigethy Gábornak.
A Budakeszin élő, idén nyolcvan éves Albert Zsuzsa író, költő, rádiószerkesztő 1954-től 40 évig a Magyar Rádió irodalmi osztályának szerkesztője volt. 1984 óta a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnökségi tagja. 1994 óta nyugalmazott irodalomtörténész; esztétikai műsorokat, íróportrékat készít, az Édes anyanyelvünk és a Beszélni nehéz című sorozatok szerkesztője. 1995-1997 között a Duna Televízió külsős szerkesztő-riportere volt. 1954-ben házasságot kötött Albert Gáborral. Ekkor vette fel férje vezetéknevét is. Két gyermekük született; Albert Gábor Áron (1955) és Albert Orsolya Eszter (1969).
Művei
Miért szép? (1974), A csönd margójára (versek, 198), Árgilus jelentései (versek, 1986), Az éjszakai lakó (versek, 1994)
Legendás irodalom (rádióműsorok, 1997), Posta a mából (versek, 1999), Irodalmi legendák, legendás irodalom I-V. (1999-2001-2002-2005-2008), A szőlőinda vitorlái (válogatott versek, 2005), Irodalmi legendák, legendás irodalom 6. (2009)
Műsorai
Írószobám, Miért szép?, Beszélgetés egy versről, A magyar költészet századai, A magyar próza századai, A magyar nyelv századai
Hangalbum, Találkozásaim, Életem, emlékeim, Vonzódások, Legenda
***
Erkel Tibor, Erkel Ferenc-díjas zenei rendező, nyugalmazott egyetemi docens, politikus, országgyűlési képviselő iskolái elvégzése után, 1958-1963 között a Szegedi Konzervatóriumban tanított zongorát és kamarazenét. 1963-1992 között a Magyar Rádió zenei rendezője volt. 1964 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít. 1965-1970 között csoportvezető-helyettesként dolgozott. 1969 óta zongora tanszékvezető egyetemi tanár. 1979-1983 között a Művelődési Minisztérium zene- és táncművészeti osztályának vezetője volt. 1992-1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium színház-, zene- és táncművészeti osztályának vezetője volt. 1996 óta a MIÉP tagja. 1998-2002 között országgyűlési képviselő volt; az egészségügyi és szociális bizottság, valamint a kulturális és sajtóbizottság tagja. 
1999 óta a MIÉP elnökségi tagja. 2002-ben és 2006-ban képviselőjelölt volt. 2002-2006 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Hetvennyolc éves.
A magyar nemzeti himnusz zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a leszármazottaként rendszeres résztvevője és pártolója a Budakeszin június elején hagyományosan megrendezendő Erkel Napoknak.
***
Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész, rendező, író. 1967-ben diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakán. 1966–71-ben a Színháztudományi Intézet munkatársa, 1972–1976 között a Kritika c. folyóirat főszerkesztő-helyettese, 1976-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa. 1993-tól a veszprémi Petőfi Színház rend.-je. Tanulmányai a felvilágosodás és a reformkor irodalom-, színház- és művelődéstörténetét ölelik fel. Kiadta az általa szerkesztett Gondolkodó magyarok c. sorozatban Bajza József Szózat a pesti Magyar Színház ügyében c. röpiratát (1986), Móricz Zsigmond Shakespeare c. esszéjét (1986). Sajtó alá rendezte Vahot Imre válogatott színházi írásait, 1840–1848 (1981), Németh László–Latinovits Zoltán Győzelem c. rendezőpéldányát és komplex dokumentációját (1992), kötetet szerkesztett Ruttkai Éva hagyatékából: Parancsolj, tündérkirálynőm! (1989). Jelentős színházi-muzeológiai munkát végez: a Ruttkai-, a Latinovits- és a Dajka-hagyaték gondozója, berendezte és működteti a Ruttkai-emlékszobát; egyik alapítója és titkára a Latinovits Baráti Körnek. Könyvei: Shakespeare-t olvasó Petőfi (1979); Emlékszem a röpülés boldogságára (Latinovits Z. összegyűjtött írásai, (1985); Ruttkai 1987); Latinovits (1988, ez utóbbiak életrajzi fotóalbumok).
Színháztörténészként és a néhai özvegy, Lelbach János barátjaként rendszeres résztvevője a budakeszi Mezei Mária-megemlékezéseknek, s felelősséget érez a Budakeszi városának megőrzésre átadott Mezei Mária-hagyaték megmentésért.
