Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Üzenet a mennyből Budajenőn

Kultúra > Budajenő

2012-11-08


November 17-én, szombaton 7.15-kor különleges fényjelenség megfigyelésére és közös elmélkedésre várják az érdeklődőket a budajenői Árpád-kori kistemplomba. Árpád-házi Szent Erzsébet halálának napján a szentély keleti ablakán át ugyanis a felkelő nap sugarai a legnépszerűbb magyar szent alakját világítja meg a sekrestye feletti domborművön.

A honfoglalás kori törzs nevét viselő Jenő kápolna-dombi településmagjának lakói valószínűleg az 1198-ban alapított telki apátság béresei voltak. Ettől a naptól számítja alapítását a jövőre 815 éves Budajenő. Nevét írott forrásokban 1225-ben találják meg először. A Szent Mihály tiszteletére szentelt kis templom a XIII.-XIV. században, még a gótika megjelenése előtt, belsejében román stílusjegyekkel épült egy még korábbi templom maradványain, amit az 1972-75-ös helyreállítás során végzett feltárások is megerősítenek, amikor is egy, a mostani szentélyt magába foglaló, félkör alakú templomocska alapjait találták meg.

Impozánsan széles út, mindkét oldalán stációkkal, vezet fel a szeles templomdombra, ahol lenyűgöz a szakrális hangulat és a körpanoráma. A kálvária és a kápolna is műemlékileg védett. Jelenlegi állapota az 1700-as évek elején alakulhatott ki. 2000 és 2002 között újabb felújítás keretében szigetelték a falakat és a skót bencés apátság padlásburkolatából elkészítették a kápolna padlózatát.

A templom különlegessége a sekrestye bejárata felett elhelyezett, a XIII. századból származtatott, meglepő épségben fennmaradt dombormű, amely trónszéken ülő királyi párt ábrázol. A királyi személyek kilétének megállapításában a szentély keleti ablakán keresztül beszűrődő nap sugarai is segítettek: november 17-én ugyanis - már évszázadok óta - a felkelő nap sugarai ragyogják be Szent Erzsébet alakját, aki éppen ezen a napon, 1231. november 17-én halt meg. Mellette apja, II. András király ül a trónon Sey-Pacor Ferenc, a Kápolna Védalap Budajenő elnökének elbeszélése szerint.

Szent Erzsébet 800 éve Magyarország első számú női diplomatája egész Európában. Óriási tiszteletnek és megbecsülésnek örvendett és nemcsak német földön, hanem még Angliában is. Képzeljük el azt a kort - mondja Sey-Pacor Ferenc -, amikor a XIII. század első éveiben Európa közepén egy hatalmas kiterjedésű, a Kárpát-medencét benépesítő Magyar Királyság uralkodik. Ehhez képest tőlünk nyugatra nincs egyetlen egységes szerkezetű állam sem, csak egymással viaskodó tartományok. Mekkora jelentősége lehetett annak, hogy egy magyar király első szülött leányát 4 éves korában 10 évre előre egy tartományi őrgrófhoz adja feleségül. Nyilvánvaló, hogy ez egy áldozat volt. Erzsébet 14 éves korában ment férjhez, három gyermeknek adott életet, elvesztette férjét, majd a marburgi kolostorba vonult. Ahogy a legendája mondja: ,,Itt lemondott a saját akaratáról és a világ minden pompájáról...'', maradék vagyonából egy menhelyet alapított a szegényeknek, ahol társaival ápolta őket nagy odaadással, egészen 1231. november 17-én, huszonnégy évesen bekövetkezett haláláig. Marburgban temették el, s már négy évvel halála után, 1235-ben szentté avatták. Hányatott életű atyja még megérte, hogy a szentek sorában tisztelhette kedves gyermekét.

November 17-én, szombaton reggel a Kápolna Védalap Budajenő és Harkai Gábor plébános várja az érdeklődőket a budajenői Árpád-kori templomban.

Koós Hutás Katalin


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg