Az első nagy magyar lírikus
Kultúra
2004-11-01
„Ó én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát”
Balassi Bálint 1554. október 20-án született a felső-magyarországi Zólyom várában. Gyarmati Balassi János báró és Sulyok Anna gyermeke. Családja református, de az evangélikus Bornemisza Péter papot fogadják mellé nevelőnek. 1572-ben Balassi németből fordít le egy vallásos elmélkedést Beteg lelkeknek való füves kertecske címmel.
Báthory udvarában
Apja a bécsi udvarnak engedelmeskedve 1575-ben csapattal küldi Erdély ellen, de elfogják. Báthory Istvánt, Erdély fejedelmét, aki foglyával rangjához illően bánik, egy év múlva lengyel királlyá választják, s Balassi az új király kíséretének tagjaként igazi udvari ember válik. Ért a kardforgatáshoz és műveltsége is kiváló. Nyolc nyelven tud a magyaron kívül: latinul, szlovákul, horvátul, lengyelül, románul, törökül, németül és olaszul.
Losonczy Anna
A Balassi-fiúk gyámja, Balassi András afféle mesebeli gonosz unokabátyként igyekszik a maga javára kezelni a vagyont. Bálint megpróbál gazdag lányt venni feleségül, hogy így segítsen anyagi gondjain, de ez nem sikerül. Eger várába költözik, hogy a hadi pályán szolgáljon a hazának. Itt lobban tüzes szerelemre a vár kapitányának Ungnád Kristófnak feleségével, Losonczy Annával, akit valószínűleg már gyermekkora óta jól ismert. Balassinak Anna iránt érzett szerelme avatta a fiatalembert igazi költővé.
Viharos házasság
1583 decemberében meghal a 24 éves Dobó Krisztina férje. A fiatal özvegy az egri hős, Dobó István leánya. Egy év múlva Balassi betoppan vitézeivel Sárospatakra, a Dobó-fivérek, Ferenc és Jakab távollétében megesküszik Krisztinával, a várat hozomány gyanánt nem sikerült birtokba venniük.
Perek,„válás”: a 33. év
Dobó Ferenc kettős pert akaszt Balassi nyakába. Az egyiket felségsértés miatt, hiszen Balassi egy királyi várat próbált meg elfoglalni, a másikat vérfertőzés címén a rokonházasságért. A bajokat tetézte, hogy felesége hűtlen lett hozzá. Balassi válópert indít.
Később az ellene folyó pereket megszüntetik, házasságát érvénytelenítik. 1588-ban megírja a Szép magyar komédiát. Balassi Andrástól erőszakkal visszaveszi Liptóújvárt, s hadnagyi kinevezést kap Érsekújvárra. Losonczy Anna megözvegyül. Balassi szerelmével ostromolja: ekkor születnek a Júlia-versek. Balassinak e heves udvarlás közepette az érsekújvári kapitány feleségével, Luciával van viszonya. Perbe is fogják emiatt. Liptóújvárt elveszti. Losonczy Anna végül Forgách Zsigmond felesége lesz.
Lengyelországi bujdosás
1589 szeptemberének végén „egy rossz paripán és egy rossz bőr dolmánban” indul Lengyelországba. Ekkor születnek a Celia versek, és itt kezdi fordítani Edmundus Campianustól a Tíz okokat, egy katolikus vallási írást.
Halála Esztergom alatt
1593-ban kitört a török elleni tizenöt éves háború. Balassi csatlakozik Pálffy Miklós seregéhez, a Felvidék több várát (így Divényt és Kékkőt, Balassi János volt várait is) visszafoglalják a töröktől a hadjáratban. 1594. május 19-én mindkét combját ólomgolyó járja át. A halálos ágyán írja a Végtelen irgalmú... kezdetű versét. Május 30-án, pünkösd hétfőjén hal bele sebeibe.
Balassi költészete
Mint ember reneszánsz-természet volt, mint költő, igazi lírikus. Szilajság, féktelenség vagy mélységes bűntudatában vergődő lélek kiált műveiből a költői kifejezésnek annyi erejével s szépségével, amit Kisfaludy és Csokonai előtt dalköltőt nálunk senki el nem ért. Vitézi költeményei jellemzően mutatják a XVI. század daliájának sajátos lelki világát és erkölcsi eszményeit. A vallásos lírában messze meghaladta kortársait. Legértékesebbek mégis szerelmi költeményei, különösen a Losonczy Annához írt Júlia-dalok, a búsongó epekedésnek, a boldogtalanságnak, vég nélküli panasznak és esdeklésnek sokáig páratlan megnyilatkozásai.
