Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Új könyvek Széchenyiről

Könyvajánló

2013-01-05


Kő András: A nagycenki István-nap című munkáját és Pelyach István történész szerkesztésében a Széchenyi, mint magánember című kötetet mutatjuk be. Ez utóbbi kiadvány a tavalyi Széchenyi-emlékév egyik kiemelkedő eseményén, az Országos Széchényi Könyvtárban Széchenyi István gróf, a magánember címmel megrendezett konferencián elhangzott előadások tanulmányváltozatait tartalmazza.

Kő András: A nagycenki István-nap

Névnapot és kastélyavatót tartott gróf Széchenyi István 1840. augusztus 20-án Kiscenken, és az eseményre hetven vendéget hívott meg. Egy reményt keltő országgyűlés után felbuzdulva érkezett a jeles eseményre a reformkori politikai elit színe-java. A könyv izgalmas szellemi kaland egy olyan esztendőről, amikor Széchenyi István sikerei csúcsán állt és a reformkor politikusait áthatotta a hazaszeretet.

Tíz éve ez nyugtalanította Kő András újságírót, erről faggatta a történészeket, kutatókat, ennek mozzanatait kutatta a Széchenyi-életműben, levéltárakban, archívumokban. És a végeredmény: mi is ott lehetünk az István-napon, ha elolvassuk Kő András: A cenki István-nap (Vendégségben Széchenyi Istvánnál) című könyvét.
 
A „legnagyobb magyar” naplója szűkszavú, a levéltári dokumentumok sem kényeztetik el a kutakodót – a „köz-randevúról” mindössze három, kézzel írott lista maradt az utókorra: kik vettek részt az ebéden és hol laktak, milyen borokat és pezsgőket ittak, valamint milyen „aprólékos költségek” terhelték a háziakat. Ebből a kevésből rekonstruálja a szerző, mi történhetett e nevezetes napon.

***

Széchenyi, mint magánember

2011 novemberében a Logod Bt. gondozásában megjelent a Széchenyi mint magánember című kötet, mely a tavalyi Széchenyi-emlékév egyik kiemelkedő eseményén, az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett Széchenyi István gróf, a magánember című konferencián elhangzott előadásainak tanulmányváltozatait tartalmazza.

A kötetben jeles kutatók kilenc tanulmánya tárja elénk Széchenyit, bemutatva őt azokban a helyzetekben, amikor nem felajánl, épít, teremt, alkot, tesz; hanem egyszerű ember: utazik, sportol, ír vagy olvas, megismerhetjük őt a szerelmes férfi, a gyermekeit nevelő apa, a barát szerepében is.

Pelyach István történész, a kötet szerkesztője így vall: „Szükség van arra, hogy a köz előtt egy kicsit leszállítsuk arról a magaslatról, amelyre kortársai, a romantikus történetírás vagy olykor a politikai akarat emelte. Ez nem azt jelenti, hogy kétségbe vonnánk kivételes alkotói tehetségét, politikusi kvalitásait, sokkal inkább azt, hogy emberi, olykor gyarló emberi mivoltát is meg kell ismerni és ismertetni. Az „ember” mindig jobban érdekli az utókort, mint az utánozhatatlan „hős”. Az „embert” meg lehet érinteni, meg lehet érteni, azonosulni lehet vele vagy el lehet utasítani, hiszen hozzánk hasonlóan a földön jár, érzelmei vannak, s olykor még téved is.”

TARTALOMJEGYZÉK

• FÁBRI ANNA: Széchenyi, az apa
• VELKEY FERENC: Széchenyi, a szerelmes (és a) férj. A Crescence-szerelem a Széchenyi-   diskurzusban
• FÓNAGY ZOLTÁN: Széchenyi, a társas lény. Romantikus barátságkultusz és egzisztencialista magány
• GERGELY ANDRÁS: Széchenyi, az író
• OPLATKA ANDRÁS: Az olvasó Széchenyi
• SZTANÓ LÁSZLÓ: Széchenyi, az utazó
• VELKEY FERENC: A keresztény perfektibilitás Széchenyi „sportemberi” motivációjában
• CSERHÁTI LÁSZLÓ GÁBOR: Széchenyi, a sportember
• CSORBA LÁSZLÓ: Széchenyi betegségéről
A kiadványt Pelyach István történész szerkesztette.


Vissza