Hangyaszövetkezeti rendszer épül
Közélet > Nagykovácsi
2013-02-12
A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programban elnyert uniós támogatás keretében Nagykovácsiban rövidesen megújul az Öregiskola épülete, ráadásul új funkciót is kap a kis-és középvállalkozókat egy hangyaszövetkezeti rendszer gondozásával segítő inkubációs központ létrehozásával.
E gazdasági együttműködési forma jellemzője, hogy a szövetkezeti alapelvek értelmében a szövetkezetként működő gazdasági kapcsolatok eredményeiből a tagok nem a tőkebefektetésük, hanem a közös eredmény eléréséhez való hozzájárulásuk arányában részesülnek, továbbá a szövetkezet meghatározó stratégiai döntéseit nem a tőkebefektetés arányában, hanem demokratikus, az egy tag - egy szavazat elve alapján hozzák.
A jogszabályi környezet változása is segíti a nagykovácsi törekvést, hiszen a vidékfejlesztést 2020-ig tervező Darányi-terv magába foglalta egy új szövetkezeti törvény megalkotását, amelyre ez év elején várhatóan meg is születik. Az Európai Unió 2013 utáni agrárpolitikai programja a termelők összefogásának ösztönzését, valamint a termelő és a fogyasztó között a termékek útjának lerövidítését tartja kívánatosnak. Nagykovácsinak tehát az a törekvése, hogy az inkubációs központ a helyi vállalkozók számára szövetkezeti szolgáltatásokat nyújtson, a hazai és nemzetközi folyamatokkal összhangban áll.
Nagykovácsi a szövetkezeti keretek között a helyi adottságokra épülő termelés gazdasági kapcsolatainak kiterjesztését, a helyi gazdaság fejlesztését, ezen belül a helyi, kihasználatlan mezőgazdasági területek, főleg gyümölcsösök megmunkálását, a termények energia-hatékony ipari feldolgozását kívánja elindítani a helyi gazdálkodók és lakosok bevonásával és aktív részvételével.
A demokratikusan irányított szövetkezet termelésszervezési és kereskedelmi szolgáltatások kialakítására asz önkormányzat közbeszerzési eljárással már ki is választotta azt a partnert, amelyik a szövetkezeti rendszerfejlesztésben szerzett hazai és nemzetközi tapasztalataival segíteni tudja a helyieket a közösen vállalható egyéni érdekeik pontosításában, az ezen alapuló szövetkezeti szerveződésben, a belső szabályzatok megalkotásában. Ez a szervezet a 2010-ben Magyar Örökség Díjban részesült HANGYA, amely éppen a múlt hagyományainak alkotó adaptálásával közel kétszáz szövetkezetet indított útjára és képviseli hazai és nemzetközi kapcsolatai révén érdekeiket.
Lapzártánk után, február 4-én ebben a témában tartott lakossági fórumot Bencsik Mónika polgármester és Tóthné Pataki Csilla jegyző a nagykovácsi Öregiskolában, amely a gazdálkodói igényeknek az első megfogalmazását, a projektben megjelenített szervezeti fejlesztés, a közös cselekvést szolgáló szövetkezet alapításának alkotó megindítását célozta.
***
A HANGYA története
A II. világháború előtt Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei: székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek.
Gróf Károlyi Sándor munkájának, valamint az akkori mezőgazdasági miniszternek köszönhetően 1888. évben az országgyűlés napirendjén már szerepelt a szövetkezetek témája, majd az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvény- tervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is. A korabeli viszonyokat a HANGYA első 25 évéről szóló - saját kiadású - jubileumi könyve így jellemzi:
„….A falu elvesztette természetes vezető rétegét... A közgazdasági szabadság pompásan csillogó leple alatt sorvasztó folyamat indult meg, s egész vidéket ítélt halálra. Az üzérszellem hitel formájában adta be a mérget a falu népének, mely a mezőgazdasági bajok közepette kapva- kapott a halálos segítség után. Országszerte merészen tombolt a hiteluzsora……….. A szorult helyzetbe került gazdák előre eladták a termésüket a falubeli uzsorásnak, aki gyakran váltót vett, s az így kiszolgáltatott adós feje fölött hamarosan megüttette a dobot. A kényszerárverések járványszerűen terjedtek………… A törvényhozás sem a föld népét, sem a termését nem védte a külföldi verseny megsemmisítő támadásával szemben………. Az uzsora ellen és a kereskedelmi leleményesség (gépmegrendelések, részletfizetéses rendelések gyűjtése, váltókkal való visszaélések) sokféle fajtája ellen védhette volna ugyan a törvényhozás a falusi népet, de ki gondolt erre az „állami beavatkozásra” a közgazdasági liberalizmus mézes heteiben?!”
A HANGYA stratégiai alapelve e bajok orvoslására az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit. Ezek az erények az I. világháborút megelőzően kialakult szervezeten keresztül a Trianont követő trauma feldolgozásában is – mind az anyaországban, de különösen Erdélyben, de Felvidéken is Hanza névre „átkeresztelve” - nemzetmentő hatást fejtettek ki, a magyarság összetartó erejét jelentették. Ma már kevesen tudják, de Magyarország 1920-as években történt felemelkedésében Klebersberg Kunó oktatási programja mellett a Bethlen kormány által a HANGYA szövetkezeti üzletrészéhez nyújtott állami támogatás volt a meghatározó. Minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül a HANGYA, amely gazdasági alapról indult ki és legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését az egész Kárpát-medencei régióban.
Így lett a HANGYA Közép- Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja úgy a tagságát, mint a kereskedelmi tevékenységét illetően, hiszen 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és négyszáznál több boltja.
Termeltetett , hitelezett, feldolgozott , kis és nagykereskedett, nemcsak üzletileg, hanem szociálisan is segítette tagjait, jelen volt falvakban és városokban egyaránt .
