Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Nemzeti és régiós kérdések

Közélet

2004-12-01


November 18-án a Budakeszi Polgári körök vendége volt Szíjjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője, Gulyás Dénes, a Pest megyei 10. választókerület FIDESZ-csoportjának elnöke és T. Mészáros András, a Pest megyei közgyűlés volt elnöke. Szíjjártó Péter mondanivalóját két téma köré csoportosította, a most tartandó népszavazás tematikájának megfelelően a kórházprivatizáció és a kettős állampolgárság kérdéséről szólt. Elmondta: el szeretnék kerülni, hogy a jövőben a kórházban először a betegek hitelkártyáját kérjék el.

Úgy gondolják, az államnak kell több pénzt fordítani az egészségügyre, nem pedig profitérdekelt magánvállalkozások kezébe juttatni ezt a szektort. Ma Magyarországon az állami szektor részaránya lassan tíz százalék alá csökken, míg Nyugaton átlagosan húsz százalék az állami tulajdon. Ha egy állam mindent elad, teljesen kiszolgáltatottá válik. Feltette a költői kérdést: miért érte meg a német és francia államnak annak idején jelentkezni a magyar energiaszektor privatizációjakor pályázni, ha egyesek szerint az állam csak rossz tulajdonos lehet?
A kettős állampolgárság kérdéséről úgy vélte, az MSZP jelenlegi kampánya emlékeztet a két évvel ezelőtti 23 millió román munkavállaló beözönléséről szóló riogatásra. Arra a jogos közönségkérdésre válaszolva, mely szerint a Fidesz miért nem vezette be a kettős állampolgárságot kormányzása alatt, elmondta, annak idején egyeztettek a határon túli szervezetekkel, és a magyar igazolvány megoldást mindkét fél megfelelőnek találta.
T. Mészáros András a régiókról, és azon belül is Budapest és Pest megye szétválasztásának szükségességéről beszélt. Diavetítéssel kombinált előadásában bemutatta, Pest megyének csak előnye származna a szétválásból, míg Budapestnek ez nem okozna hátrányt. A főváros külön régiót képezhet, mint ahogyan így van ez Madrid, Berlin, Bécs és Brüsszel esetében is. A megye összekapcsolása a fővárossal azt eredményezi, hogy Pest megyének nincs esélye európai uniós fejlesztési keretekhez jutni. Pályázni az átlagos uniós régiós fejlettségi szint 75 százaléka alatt lehet. Ez az érték Budapestet és Pest megyét egybe számolva 83 százalék, míg Budapest nélkül Pest megye csak 44 százalékos szinten áll. Pest megyének tehát csak Budapesttől külön van esélye uniós pályázaton nyerni. A lakosságszám alapján is esélyes pályázó lehetne az önálló Pest megye, mivel lélekszáma 1.1 millió, az EU átlaga 1.6 millió, Budapest pedig 1.7 millió lakossal rendelkezik.
T. Mészáros a különválást kezdeményező népszavazást sürgette, mivel az Unió következő költségvetési szakasza 2007. január 1.-től indul, és 2013-ig tart, pályázni erre az időszakra kell. A megye önkormányzataiban egyelőre kedvező fogadtatásra talált ez a javaslat, 14 kistérségből csak kettő nem döntött még, a többi támogatja a tervet, illetve 184 önkormányzatból 117 tárgyalta, ezen belül 106 támogatja a különválási javaslatot. Miért kelt mégis ellenállást ez a törekvés? Pest megyében 2002-ben 16 választókerületből 12-ben jobboldali győzelem született, míg a fővárosban a baloldal van többségben. Ezt összeadva kétharmados baloldali többség jön ki, amelynek nem érdeke a szétválás. Az eredményes népszavazáshoz a választópolgárok 10 százalékának támogatása kell, majd pedig 25 százalékos érvényességi küszöb.
Gulyás Dénes a két igenes népszavazáson való részvételre buzdított, felidézve azt a történetet, mikor is nemrégiben, mikor vérhiány alakult ki Magyarországon, Kárpátaljáról jöttek az emberek vért adni. Szenvedélyes hangú felszólalásában elmondta, szeretné, ha a 10. számú választókerületből összejönne 16118 igen szavazat.
Gábriel Győző

Vissza