Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe

Kultúra > Budakeszi

2005-04-01


Húsvét - mozgó ünnep lévén, mert a Hold fázisaihoz és a tavaszi napéjegyenlőséghez igazodik - az idén hamar érkezett el. Valamikor a korai kereszténység idején az egyház úgy döntött, hogy az ünnepet a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnapra teszi. A feltámadás azóta is a kereszténység legnagyobb ünnepe. Ez alkalomból kérdeztük a Budakeszin élő Somos Miklós festőművészt.

Mit jelent Önnek Húsvét, a feltámadás ünnepe?

Húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe. Az örök élet záloga és bizonyítéka is, hiszen ha nincs feltámadás, nincs megváltás, s akkor Krisztus kínszenvedése is hiábavaló lett volna. Nekünk keresztényeknek ez a legnagyobb bizonyosság.

Mesélne arról, hogyan ábrázolták a feltámadt Krisztust a festészetben a különböző korokban?


Krisztust először a román kor végén, úgy az ezerkétszázas évek táján kezdték el ábrázolni. A korai kereszténység idején a három Mária a sírnál ábrázolása terjedt el: Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja, vagy Mária Kleofás, és Mária Salome az üres sírhoz érkeznek, mely előtt angyal ül. Ez a "három Mária-ábrázolás". A feltámadt Krisztus személye csak a XII. század végén jelenik meg konkrétan az ábrázolásokon. Innentől kezdve kétféleképpen láttatják a feltámadás misztériumát: az egyiken Krisztus Magdolnának jelenik meg az üres sírnál álló kertész képében, amikor Krisztus nevén szólítja Magdolnát, aki abban a pillanatban ismeri fel mesterét. Megérintené, de Krisztus így szól: Noli me tangere! (Ne érints meg engem!)
A másik a hitetetlen Tamás - jelenet, amikor Tamás kételkedését a feltámadásban Krisztus éppen önmaga feltárulkozásával váltja bizonyosságra.
A keleti kereszténységben viszont a feltámadó Krisztus, mint megváltó a pokol tornácára száll alá az ótestamentumi ősökhöz, Ábrahámhoz, Izsákhoz, akik a megváltásra várnak. A sírból kilépő, feltámadt Krisztus ábrázolása a gótikában élte fénykorát, s csúcspontját talán a tizenhatodik századi Grünewald festészetében érte el a maga expresszivitásával, dinamikájával az Issenheimi oltáron.

Utoljára néhány évvel ezelőtt a Szent László Közösségi házban csodálhattuk meg Somos Miklós varázslatos képeinek hangulatát. Hogyan jelenik meg festményein a feltámadás?

Hat évvel ezelőtt festettem egy feltámadást Kunszentmiklóson. Ott ezt a két jelenetet együtt ábrázoltam Krisztus feje fölött egy virágzó faággal, hiszen a feltámadás mindig is a tavaszhoz kötődik. A kép egyik részén tehát Magdolnának jelenik meg Krisztus ásóval a kezében, ami egyébként Ádámnak is attribútuma volt a Paradicsomból való kiűzetése után, a másik jeleneten pedig Tamást ábrázoltam, aki hitetlenkedve a sebbe dugja a kezét.

Búcsúzóul az Ünnep közeledtén mit üzen az Iránytű olvasóinak?

Kegyelemben gazdag Húsvéti Ünnepeket kívánok mindenkinek és örömet mindabban, aminek örülni lehet!

Galgóczy Zsuzsa

Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg