Budakörnyéki iránytű

Pünkösdvasárnap a Gyimesekben

Panoráma > Budakeszi

2014-07-11

2008 óta, amikor a Budakeszi Kultúra Alapítvány a helyi önkormányzattal összefogásban felújította Gyimesbükkön a legkeletibb magyar vasúti őrházat, minden évben egy újabb szimbólum születik vagy újul meg a helyi és az anyaországi magyarok összefogásával az ezeréves határon. 2009-ben a Gyimesek legrégebbi római katolikus kápolnája újult meg, 2010-ben magyar katonai emlékhely létrehozásában vettünk részt a kápolna melletti romokon. 2011-ben a Tatroson átívelő hidat festették újra a helybéliek a magyarországi festékkel, és Hende Csaba honvédelmi minisztert láttuk vendégül a katonai emlékhelyen. 2012-ben a csángó keresztúton állíthatott a Budakeszi Kultúra Alapítvány is egy stációt. 2013-ban a Hitünk és nemzetünk kapuja és megmaradásunk oszlopai készült el. 2014-ben pedig a mádéfalvi veszedelem következményeként létrejött bukovinai székely, moldvai és gyimesi csángó népcsoportok találkozóját szerveztük meg Kóka Rozália szakmai vezetésével. A jövő évi célkitűzés pedig nem kevesebb, mint a Rákóczi-vár újjáépítésének megkezdése.

„Mádéfalva gyermekei” az egykori székely határőrvidék népéből, a székelyföldi Csíkszék, Háromszék, Udvarhelyszék falvaiból szakadtak ki a XVIII. században Mária Terézia uralkodása alatt. 1762-ben a bécsi haditanács az egykori határőrzők leszármazottaiból új, osztrák mintájú és osztrák érdekeket szolgáló határőrség szervezését kezdte meg Erdélyben. A szervezés erőszakosan, a székelyek ősi szabadságjogainak semmibevételével zajlott, akik előbb nagy ellenállást tanúsítottak, majd 1763 decemberében nyílt lázadás tört ki. 1764. január 6-án a felkelők Madéfalvára sereglettek, hogy népgyűlést tartsanak, és próbáljanak megegyezni az osztrákokkal. Az osztrák katonaság azonban hajnalban megtámadta a falut. A menekülők közül sokakat lekaszaboltak a megvadult katonák. Reggelre kétszáznál többen maradtak holtan a hóban. Akik elfuthattak, fejvesztve menekültek át a Kárpátok hágóin Moldvába. A történelemnek ezt a véres epizódját Madéfalvi veszedelemként, vagy siculicidiumként, székelyöldöklésként emlegeti az utókor.

A megtorlástól való félelem kb. tízezer embert késztetett otthona elhagyására. A bujdosók elrejtőztek a Gyimesek völgyeiben és a moldvai magyarok falvaiban, de új falvakat is alapítottak. Moldvában a XIII. századtól kezdve folyamatosan éltek magyarok.

1764 márciusában az udvar Hadik András grófot nevezte ki Erdély királyi biztosává, aki személyesen vizsgálta ki a mádéfalvi esetet és megállapította, hogy az osztrák katonaság jogtalanul mészárolta le a székelyeket, ártatlanul űzettek el földjeikről, ezért kegyelmet eszközölt a számukra.

1774-ben az osztrákok megszerezték a moldvai fejedelemtől a háborúk miatt feldúlt, elnéptelenedett Bukovinát, ahová telepeseket toboroztak. Románok, ukránok, lengyelek, zsidók, németek, csehek, szlovákok költöztek a Szeret, a Moldva és a Szucsáva folyó termékeny völgyeibe. Hadik András a Moldvába menekült székely bujdosókat Bukovinába hívta. Kisebb csoportokban el is indultak, s a XVIII. század végére öt falut építettek maguknak ott: Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Andrásfalva és Józseffalva.

E Kárpát-medencén kívülre került magyar népcsoportok képviselői mutatták be dalaik és táncaik legszebb gyöngyszemeit a kontumáci kápolna melletti színpadon a Duna Televízió jóvoltából a világ magyarságának. Egyedülálló és kivételes alkalom volt ez, de reméljük, hogy nem megismételhetetlen.

Pünkösd péntekjén a gyimesbükki gyerekek Székely kálvária című előadásán, majd Tamás József segédpüspök celebrálta szabadtéri misén vehettek részt a kápolnánál a Magyarországról érkező Boldogasszony zarándokvonat utasai, akik évek óta azért érkeznek ezen a napon Gyimesbükkre, hogy együtt induljanak el a gyimesi keresztaljakkal a másnapi csíksomlyói búcsúba. Szombaton, a csíksomlyói búcsú után a Hazatérés Bukovinából, 1941 címmel Kóka Rozália, a Népművészet Mestere, Magyar örökség-díjas előadóművész rendezte fotókiállítást nyitották meg a Dani Gergely Magyar Tannyelvű Általános Iskola aulájában, majd a csángó keresztutat járhattuk be a gyimesbükki plébánia mögötti domboldalon. Vasárnap a Kárpátokon túli magyar népcsoportok egyedülálló bemutatkozása után a Székelygyors fővédnökeként érkező Sebő Ferenc és együttesének kiskoncertjét, a Hitünk és nemzetünk kapuja és megmaradásunk oszlopainak bejárását és a szabadtéri szentmisét követően az őrházhoz érkezett a Történelmi Székelygyors Gábor Áron születésének 200. évfordulójának tiszteletére feldíszített mozdonya a Csíksomlyó expressz tavaly már megismert Mátyás király-mozdonyával együtt.

A kárpát-medencei magyarság második legnagyobb zarándoklatának létrejöttében az első lépést ugyan a vasúti őrház felújítása jelentette, de a rendezvény elmúlt hét évi felívelése Salamon József, Gyimesbükk plébánosa és a kétnemzetiségű település önkormányzata, élén Görbe Vilmos polgármester elkötelezettségének, az őket támogató helyi közösség munkájának és a Duna Televízió élő egyenes adásának köszönhető. Külön elismerés illeti Bánkuti Ákost, a Budakeszi Kultúra Alapítvány kurátorát, a rendezvény gyimesbükki szervezőbizottságának évek óta a Duna TV élő adása miatt különösen felelősségteljes koordinátori feladatait vállaló tagját, hogy váratlan családi kötelezettségei ellenére sem hagyta cserben a rendezvényért felelősséget érző, határon túli szervezőtársait.

Kápolnaszentelés a Szép-havason

Pünkösd hétfőjén Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke szentelte fel az Árpád-korinak tartott kápolnarom helyén a szintén Budakeszihez köthető Szép-havas Egyesület szervezésében az elmúlt években felépített Szent Lélek-kápolnát, ahol ez alkalommal az első keresztelőt is megtartották.

Koós Hutás Katalin
fotók: Herein Gyula

Vissza