Erdélyben járt a Budakeszi Népdalkör
Panoráma
2006-11-24
A legszebbnek tartott, szinte teljes egészében magyarok lakta erdélyi település Kolozsvártól délre a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében Torockó.
.jpg)
A Világörökség részét képező, Europa Nostra díjas falu eredeti lakói német vasművesek voltak, akiket az Árpád-házi királyok uralkodása idején a Thoroczkai-család telepített ide. A modern vasipar megjelenése előtt Torockó Erdély legjelentősebb vasműves központja volt, mely hosszú ideig biztosította a lakosok jólétét. Vasművességének köszönhetően bányavárosi rangra emelkedett. Erre a jellegére utalnak az 1870 táján, egy tűzvész után épült híres fehér házai.
A település fölé emelkedő Székelykő jellegzetes formája miatt Torockón kétszer kel fel a nap, ahogy ezt Jókai az Egy az Isten című regényében megírta. A szikla nevének eredete a tatárjárás idejére nyúlik vissza, amikor vitézségükért megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és környékét. 
A falu ékességeit, a festett bútorokat, a háztartási eszközöket, a páratlan torockói népviseletet, a keresztszemes és rámán varrott kézimunkákat megcsodálhatjuk mind a múzeumban, mind a templomban, de a legtöbb, faluturizmusból élő vendégfogadó családnál is. A régi házak tulajdonosai európai uniós támogatást kapnak, hogy házaikon minél több részletben az eredeti állapotot őrizzék meg.
A falu egyik különleges látványossága a vajor, avagy csobogó. Az Ordaskő vízgyűjtőterületéről vezeti le a faluba a vizet, mely hűs, tiszta, nyáron sem apad ki és télen se fagy be. A csobogó legfelső részéből a lakosok merítenek vizet, a hosszabb, itatónak kialakított középső részhez az állatokat vezetik reggel és este, míg legalul, a nagy kőmedencénél az asszonyok moshatják a falvédőket, szőnyegeket, csergéket. 
A Budakeszi Népdalkör június elején a konfirmáció idején járt Torockón, ahol így megcsodálhatta a különösen gazdag népviseletet és lehetőséget kaptak énekelni a torockói templomban is.
Koós Hutás Katalin
Erdélyi látogatáshoz javasoljuk: Sós Judit Farkas Zoltán: Erdély útikönyv – Gyakorlati segítség a mai Erdély felfedezéséhez, Kelet-Nyugat Útikönyvek sorozat, JEL-KÉP Bt., Bp. 2005.
