Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Hetven éves a hazájukból elüldözött németek chartája

Múltunk tanúi > Budakeszi

2020-11-12


nemetek_chartaja_alairasok.jpg1950. augusztus 5-én Stuttgartban kiadták a Németországba hurcolt többmillió német nevében a Hazájukból elűzött németek Chartáját, amelynek ennyi évtizeddel később is van mondanivalója. Ez a történet 1945. augusztus elején kezdődött a potsdami konferenciával, melynek egyik döntése legalizálta a német lakosság kitelepítését Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról.



Magyarországról eredetileg nem, csak a magyar kormány kérésének kapta meg ezt a lehetőséget.

Az 1945. december 22-i, Tildy Zoltán vezetésével megtartott minisztertanácsi ülés jegyzökönyvének tanúsága szerint a jelenlévö miniszterek többsége (9 igen, 2 nem, 5 tartózkodás) megszavazta a kitelepítést. Akkor hangzott el többek között az újjáépítési miniszter, id. Dr. Antall József szájából, hogy „Magyarországnak érdeke, minél nagyobb számban hagyják el a németek az országot. Soha nem lesz ilyen alkalom, hogy megszabaduljunk a németektöl... Ma még egy csomó igényjogosultnak nem tudunk földet adni.”

A németek második világháborút követő etnikai tisztogatás eredményeként kénytelenek voltak egy új és a számukra teljesen idegen országban újrakezdeni, úgy, hogy korábbi életükből csak néhány apróbb ingóságukat tudták magukkal vinni.

nemetek_chartaja_alairasok.jpgA kitelepítés után éppen öt évvel, 1950. augusztus 5-én a ZvD (Zentralverband vertriebener Deutscher), a hazájukból kitelepített németek központi szövetségének észak-württembergbeli tartományi szervezete kezdeményezésére a baden-württembergi tartományi kormány és az elüzöttek képviseleti szervezeteinek képviselői aláírták a Stuttgarti Chartát (Magna Charta der Heimatvertriebenen), amelyben kijelentették, hogy az elűzöttek nem táplálnak magukban gyűlöletet, és nem kívánnak elégtételt venni elűzetésük miatt, ugyanakkor követelik a szülőföldjükön való lakhatás jogának elismerését.

A Baden-Württemberg tartományban magyar nyelven megjelenö, Budakesziröl  mintegy 4000 kitelepített tájékoztatására szerkesztett, Hungarikumnak számító Értesítö füzetek is hírt adtak erröl.  

1950. augusztus 1.
Stuttgartban augusztus 6-án a különbözö Landmanschaftok (Nyugat-Németországban müködö kielepítetteket összefogó szövetségek) nagygyülést tartanak. A nagygyülésen a kormány is képviselteti magát.

1950. augusztus 20.
A menekültek követelései
 Stuttgarti közlések szerint mintegy 70.000 menekült vett részt augusztus 6-án az ottani tömegfelvonuláson. A hazátvesztettek származási országaik szerint csoportosításban vettek részt a tüntetö gyülésen. A gyülésen Lukaschek menekültügyi miniszteren és Blücher helyettes kancelláron kívül az egyes tartományok kormányai is képviseltették magukat. Ugyanott kihirdették a menekültek alaptörvényének tekinthetö követeléseket. Ezek a követelések elsösorban a szülöfldhöz való jogot, továbbá az egyenlö államplolgári elöfeltételek, az igazságos teherkiegyenlítést, valamint a menekült kérdés nemzetközi alapon történö meoldását foglalják magukban. [...]

A mai fiatalok nem is tudják, nem is értik, talán nem is értékelik, hiszen már beleszülettek, hogy milyen szabadságban élnek. Az 1946-ban és utána következö években a Magyarországról kitelepítetteknek ez nem adatott meg. Nem volt joguk hosszú évtizedeken keresztül szülöföldjükön lakni, de sokáig még meg sem látogathatták. Nem adtak nekik beutazási vizumot. Hová? Saját hazájukba! De Magyarországról sem engedtek ki hosszú évekig senkit. Olyan kegyetlenek voltak, hogy például a Németországba kitelepített szüleik temetésére sem utazhattak ki.

A magyar politikusok és hatóságok igy „hálálták meg” annakidején a kitelepítettek nemes fogadalmát, hogy nem táplálnak magukban gyülöletet és nem kivánnak elégtételt venni rajtuk. Ki kell hangsúlyozni, hogy a kitelepítettek csak a vezetöket okolták, a magyarokkal évszázadokon keresztül békében éltek, söt együtt harcoltak velük az osztrákok ellen például 1848/49-ben. A legtöbbször úgy van, hogy a népek, az  egyszerü emberek jól megvannak egymással, mig a politika bele nem szól az életükbe,

Albrecht György, Németország

Kapcsolódó cikk: Milyen sors várt azokra, akik hazatértek?


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg