A XIV. Országos Főépítészi Konferencián (2009. augusztus 26-28.) átadták az idei díjakat: Főépítészi Életmű Díjat vehetett át Makovecz Imre, több település egykori főépítésze és Boruzs Bernát, az idei konferenciának helyet adó Hajdúböszörmény főépítésze, az Év Főépítésze Csík Edina, Budaörs főépítésze lett.

A Hír Televízió Kő kövön címu építészeti, urbanisztikai és örökségvédelmi magazinjának 46. adásában Jánosi János, Bodonyi Csaba és  Turi Attila mellett Kuli László budajenői építész mutatkozik be.

Budajenő fejlesztési terveiről Kuli László, a település Környezetvédelmi, Településfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság elnöke számolt be a Kós Károly Egyesülés folyóiratának, az Országépítőnek múlt évi utolsó számában. Ennek rövidített, átszerkesztett változatát tesszük most közzé két részben.

Tök már a római korban is lakott hely volt. A közeli Rossz-tónál még ma is látható az a kétlyukú, rómaiak által épített híd, és az akkoriban duzzasztott tó gátmaradványai. Ezen a hídon haladt át a „Nagy út”-nak nevezett római út, melynek egyes szakaszain a kőburkolat még ma is látható.

A szentendrei evangélikus templom belsőépítészei kapták idén - hamincnégy pályázó közül - a Magyar Építész Kamarától Az év belső építésze-díjat. 2003-ban Somogyi Pál és a budakeszi Makk Attila a belvárosi Aranytíz Művelődési Központ magas színvonalú, esztétikus rekonstrukciójáért érdemelték ki a szakmai elismerést.

Budajenő fejlesztési terveiről közölt terjedelmes írást dr. Mátéffy Anna, Budajenő főépítésze tollából a Kós Károly Egyesülés folyóirata, az Országépítő múlt évi utolsó számában. Ennek rövidített változatát közöljük.

A Budakeszin élő Vadász Bence, Ybl- és Pro Architectura díjas építész és Palotás Artúr építész nyerte a bajai önkormányzat Trianon-emlékmű megvalósítására kiírt országos ötletpályázatát.

Igényes megoldás született Páty határában, hogy a faluba érkezőket üdvözölje. A pátyi parasztporták jellegzetes, a pátyi bányából kikerült kőből faragott kapufélfái Csák Attila kőfaragó-szobrász munkáját dicsérik, rajtuk a község és a bajorországi testvérváros, Kirchheim címerével. A fakaput és a vasalatokat Balogh István helyi mester készítette.

Budajenőn idén is tárt kapukkal várták a vendégeket a honfoglalás kori múltra visszatekintő település nevezetességei. A múlt évben októberi és novemberi lapszámunkban részletesen beszámoltunk a magtár, az Árpád-kori kápolna, a római katolikus templom és a bencés apátság történetéről, valamint a megvalósításra váró tervekről. Ezt most nem tesszük meg újra, csupán a változások ismertetésére szorítkozunk.

A Budakeszin élő építészek körében felmerült az igény, hogy szakmai tömörülést alkotva szaktudásukat, közösen kialakított véleményüket közösségi szinten településük javára fordíthassák. Az összefogás kezdeményezője Mátéffy Anna, Mátyás Judit és Pataky Szabolcs. Az április 18-i alakuló ülést követő egyeztetések eredményeként a Budakeszi Szépítő Egyesületen belül alkotnak építész tagozatot. Az összefogás okairól és tevékenységük irányairól kérdeztem a Budakeszin élő Mátéffy Annát, Budajenő főépítészét, a Pest Megyei Építészkamara elnökségi tagját.