Több évtizedes testvéri barátság öröme után, vigasztalhatatlan szomorúsággal búcsúzom Nagy Gáspártól.

November 5-7. között Kárpátalján járt és szolgált a Budakeszi Református Kórus Zákányi Zsolt karnagy úr vezetésével. Az útra elkísért minket a budakeszi református gyülekezet segédlelkésze, Mayer Emőke tiszteletes asszony és a presbitérium néhány tagja is. Az Ungvárhoz közeli minaji, ráti, botfalvi és ketergényi gyülekezet látott bennünket vendégül, ezen gyülekezetekben teljesít lelkipásztori szolgálatot Bartha Zsolt tiszteletes úr és felesége, Bartha (Németh) Lívia tiszteletes asszony, aki néhány évvel ezelőtt a budakeszi gyülekezet segédlelkésze volt.

Lassan már hagyománnyá válik, hogy a Budakeszi Czövek Erna Zeneiskola Fúvószenekara felkerekedik, és elindul az ország különböző tájaira, hogy kellemes, kikapcsolódással egybekötött gyakorlással töltse el a tanév valamelyik hétvégéjét.

Mindig lenyűgözött engem az anyanyelvünk szépsége és gazdagsága. A gondolatait szóvá dermeszteni akaró embernek hatalmas csatát kell vívnia a megérzett és megélt dolgok árnyaltsága, intenzitása, valamint a mindezek kifejezésére rendeltetett nyelv hiányosságaiban rejlő belső feszültség leküzdésekor. Ugyanakkor vannak olyan szavaink, amelyek az évezredek formáló erejében valódi kristállyá érettek és csiszolódtak. Ezekhez a szavakhoz gyermeki tisztelettel nyúlunk, mint egy felbecsülhetetlen értékű régészeti lelethez.

„Ó én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát”

Balassi Bálint 1554. október 20-án született a felső-magyarországi Zólyom várában. Gyarmati Balassi János báró és Sulyok Anna gyermeke. Családja református, de az evangélikus Bornemisza Péter papot fogadják mellé nevelőnek. 1572-ben Balassi németből fordít le egy vallásos elmélkedést Beteg lelkeknek való füves kertecske címmel.